Ugrás a tartalomhoz

Gesta Hungarorum

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A magyarok viselt dolgai
Anonymi Belae regis notarii historia de septem primis ducibus Hungariae
Anonymus Gesta Hungarorumának első oldala
Anonymus Gesta Hungarorumának első oldala
SzerzőAnonymus
Eredeti címGesta Hungarorum
Megírásának időpontja1200 körül
Nyelvlatin
Témaköra honfoglalás korának története
Műfajgeszta
Külső hivatkozásMEK
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók A magyarok viselt dolgai témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz A magyarok viselt dolgai témájú médiaállományokat.
A Kárpát-medence a 9. században Anonymus szerint

A Gesta Hungarorum két középkori magyar történeti mű címe. A latin kifejezés A magyarok viselt dolgait jelenti.

Az első, 1200 körül keletkezett mű az őshazából (Szkítiából) való kivonulástól Szent István koráig tartó időszakot öleli fel.[1] Ez Anonymusnak, azaz P. mesternek a munkája.[2]

Gesta Hungarorum címmel 1283 körül Kézai Simon is írt egy másik gesztát, melyet napjainkban Gesta Hunnorum et Hungarorum, azaz „A hunok és a magyarok cselekedetei” címen is szoktak nevezni annak érdekében, hogy megkülönböztessék Anonymus művétől. Kézai műve a honfoglalástól IV. László király uralkodásáig (1272–1290) tájékoztat a magyarok történelmének évszázadairól.

Mindkét Gesta Hungarorum műfaja latin nyelvű geszta, és eredeti példánya egyiknek sem maradt fenn, tehát csak másolatok alapján ismert.

Anonymus műve

[szerkesztés]
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Anonymus műve (amelynek 13. századi példánya az Országos Széchényi Könyvtár kincsei közt található) 1200 körül készülhetett. A névtelen szerző műve a magyarok őshazájától Géza fejedelemig, az államszervezés kezdeteiig tárgyalja a magyarok történetét.[3] Wehli Tünde művészettörténész, a geszta vitatott „P” kezdőbetűjének bizonyos motívumait az 1240-1250-es évek könyvfestészetében, illetve diplomatikai emlékeiben találta meg.[4] Anonymi Belae regis notarii historia de septem primis ducibus Hungariae címen jelent meg. A történelmi leírás kezdetének része, hogy tájékoztat minket Béla király kérésére a magyar nép szcítiai népektől való ősi eredetéről, akiket Dentü-mogyerinak hívnak, s így a dicsőséges múltunkhoz tartozik Dáriusnak, Círusnak és Nagy Sándornak a legyőzése is. E népbe tartozott Attila király is, és elmondja, hogy a magyarokat a nyugati népek nevezték el hungárusoknak, a hét vezér Hungvárnál való hosszas tartózkodása miatt. Továbbá Anonymus értékes hagyományanyagot őrzött meg művében a magyar nemesi nemzetségek múltjából, valamint hivatkozik a magyar történelmi népköltészetre, regös-énekekre is. Az anonymusi Gesta Hungarorum a szerző állítása alapján az „iratok biztos előadásából meg a történeti művek világos értelmezéséből nemeshez méltó módon” összeállított mű, melyben a harcok leírásai a szerző korabeli keresztény stílusával, látásmódjával színesítettek.[5]

A „sajátos nemzeti érdekeiket” szem előtt tartó román történészek abszolút hiteles műként szeretik bemutatni a Gesztát a nemzetközi közvélemény előtt. 1987-ben Ceausescu román diktátor kérésére még a New York Times-ban is fizetett hirdetésszerű propagandaanyagot jelentettek meg a Gesta "hitelességének" védelme érdekében.[6]

A magyar történészek viszont kezdetektől bírálták a műnek a honfoglalás korára vonatkozó hitelességét. Ugyanis, a gesztában szerepeltetett helyi vezérek vagy államok teljesen különböznek attól, ami a régebbi német, bizánci, lengyel és kijevi krónikákban olvasható. Információ hiányában Anonymus fiktív hősöket, vezéreket talál ki, akiket folyókról vagy domborzattal kapcsolatos helynevek után nevezett el. Fiktív hősei a honfoglalás során pedig kitalált csatákat vívtak elképzelt népek és a honfoglalás korában a Kárpát-medencében nem létező hatalmak ellen.[7] A Honfoglalás korára vonatkozóan az Anonymus által "ősi" Kárpát-medencei etnikumokként szerepeltetett kazárok, kunok, görögök, blakok (románok), csehek és rómaiak a 9. században nem éltek ezen a területen.[8] Mindez azzal magyarázható, hogy Anonymus művét kb. 300 évvel a honfoglalás után írta. Ettől függetlenül a geszta nagyon fontos forrás a történészeknek a 13. század vonatkozásában, a nyelvészeknek pedig a benne fennmaradt tulajdonnevek okán.

Történészek véleménye

[szerkesztés]

A magyar történészek (pl. Györffy, Kristó) és nemzetközi szakértők (pl. Berend, Rady) egyaránt hangsúlyozzák, hogy a művet nem szabad elsődleges forrásként kezelni, hanem a középkori dinasztikus politikai érdekeket szolgáló propaganda eszközeként értelmezni.

Anonymus művét mintegy három évszázaddal a honfoglalás után írta, ekkorra azonban már meglehetősen kevés megbízható információ állt rendelkezésre az eseményekről. A hiányzó részleteket kétféle módon pótolta: egyrészt saját fantáziája alapján alkotott szereplőket és eseményeket, másrészt a 12–13. században ismert népeket és történelmi viszonyokat „visszavetítette” a 10. századba. Feltételezte, hogy a Kárpát-medencében és környékén a honfoglalás idején is azok a népcsoportok éltek, akik az ő korában. Ennek következtében a Gesta Hungarorum számos anakronizmust tartalmaz, emellett olyan kitalált személyek és konfliktusok szerepelnek benne, amelyek nem támaszthatók alá más forrásokkal. Ugyanakkor a mű jellemzően elhallgatja azokat a történetileg igazolt személyeket, akik a 10. században valóban jelen voltak a térségben, és a magyar honfoglalókkal kapcsolatba kerültek.[9]

Györffy György az István király és műve című 1977-es munkájában kiemeli, hogy Anonymous a helynevek etimológiájából fabulált vezéreket, és a honfoglalás korának politikai viszonyait a 12. századi realitásokra vetítette vissza. Az 1988-ban kiadott Anonymus: Rejtély avagy történeti forrás? művében részletesen boncolgatja, hogy a Gesta szereplői (pl. Menumorut) nem más, mint a korabeli magyar nemesi családok őseit idealizáló konstrukciók.

A Kristó Gyula által írt A gesta hazugságai könyv 1993-as kiadásában arra mutat rá, hogy Anonymous nem ismerte a Kárpát-medence 9–10. századi népességi szerkezetét, ezért kitalált fejedelmeket (pl. Gelou) a terület „üres” jellegének alátámasztására.

Tóth Sándor László a 2002-ben kiadott Anonymus és a történelem könyvében kiemeli, hogy a Gesta a honfoglalás kori hatalmi vákuumot pótolta mítoszokkal, és a névadásban a helyi dombok/folyók neveit használta fel (pl. Zobor hegy → Zobor fejedelem).

Engel Pál 1997-ben az A honfoglalás korának írott forrásai című művében megjegyzi, hogy a külföldi krónikák (pl. a Fuldai évkönyvek) egyáltalán nem említik a Gesta szereplőit, ami a kitaláltságukra utal.

Angol nyelvű munkák

[szerkesztés]

Nóra Berend (Cambridge Egyetem), The Gesta Hungarorum of Anonymus, the Anonymous Notary of King Béla (2018): Kiemeli, hogy a Gesta a nemzeti identitás építésének eszköze volt, és a kitalált vezérek (pl. Glad) a 13. századi magyar nemesség őstörténetét szolgálták.

Martyn Rady (UCL Egyetem), The Gesta Hungarorum of Anonymus: The Anonymous Notary of King Béla (2009): Részletezi, hogy Anonymous a helynevek etimológiájából alkotott történelmi szereplőket (pl. Laborcy → Laborc folyó).

Engel Pál (angolul is megjelent munkák), The Realm of St. Stephen: A History of Medieval Hungary (2001): Kitért arra, hogy a Gesta szereplői (pl. Menumorut) a 13. századi politikai igények szerint lettek kitalálva.

Carlile Aylmer Macartney (rangos Brit akadémikus), The Medieval Hungarian Historians (1953): A Gesta-t „legendás krónikának” nevezi, amely a korai magyar történelem hiányosságait próbálta pótolni kitalált epizódokkal.

Hatása

[szerkesztés]

A geszta nyomán maradt fenn a köztudatban a Turul-monda, a Vereckei-hágón át történő bejövetel, a hét vezér közismert névsora (Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm), a vérszerződés, a pusztaszeri gyűlés, Zalán vezér menekülése. A kortársak sem tartották megbízható műnek, így a Gesta Hungarorum tényektől gyakran teljesen elrugaszkodó gazdag fantáziavilága és ebből következő megbízhatatlansága okán már a keleti magyarokat felkereső kortárs Julianus barát is az egy évszázaddal korábbi „Keresztény Magyarok Cselekedetei” c. munkát (a késő középkorban elveszett) használta a Gesta Hungarorum helyett.[10]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Anonymus: Gesta Hungarorum 1250 és 1270 között
  2. ↑ A „P. dictus magister” latin nyelvű formula „mesternek mondott P.” jelentésű.
  3. ↑ A magyar irodalom története Anonymus Gesta Hungaroruma
  4. ↑ Thoroczkay Gábor: az Anonymus-kérdés kutatástörténeti áttekintése (1977-1993)
  5. ↑ Anonymus: Gesta Hungarorum
  6. ↑ Rady, Martyn; Veszprémy László (2010). „Introduction”. In: Bak, János M.; Borkowska, Urszula; Constable, Giles; Jaritz, Gerhard; Klaniczay Gábor: Anonymus and Master Roger. CEU Press. pp. xvii–xxxviii. ISBN 978-963-9776-95-1.
  7. ↑ Györffy György: ANONYMUS GESTA HUNGARORUMÁNAK KORA ÉS HITELESSÉGE [1]
  8. ↑ Kristó Gyula (2003). Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. 2. kiadás. Szukits Könyvkiadó (13. oldal)
  9. ↑ Köpeczi Béla. Erdély története I., 236–237. o. (1986) 
  10. ↑ Kristó Gyula (2002). Magyar historiográfia I.: Történetírás a középkori Magyarországon (52. oldal)

További információk

[szerkesztés]
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Gesta Hungarorum témában.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gesta_Hungarorum&oldid=28072011”