A barokk kor magyar irodalma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A barokk kor magyar irodalma
17. század eleje – 1772
Elterjedése Magyar Királyság, Erdélyi Fejedelemség
Világtörténelmi korszak újkor
Eredete a reneszánsz magyar irodalma
Belőle fejlődött ki a felvilágosodás korának magyar irodalma
Jellemzői
Híres alakjai Pázmány Péter
Zrínyi Miklós
Apáczai Csere János
Mikes Kelemen
Írástípus latin írás
Könyvtárak http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/xvii.htm
http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/xviii.htm

A barokk korszakban a szépirodalomban mindinkább túlsúlyba kerültek a magyar nyelvű művek a latin nyelvűekkel szemben. A latin nyelven író szerzőket dőlt betűvel jelöljük.

A barokk irodalom kezdetei (17. század első fele)[szerkesztés]

  • Pázmány Péter (15701637)
  • Barokk egyházi próza: "A katolikus ellenreformáció nagy erőket vetett az irodalmi harc területére, s Pázmány mellett a magyar jezsuiták első nemzedékének többi tagja, valamint az ő szellemükben dolgozó nem egy világi pap is, buzgó írói tevékenységet folytatott. Céljuk mindig gyakorlati volt: a katolikus dogma védelme és propagálása; műveik az egyház mindennapi életének, küzdelmeinek szolgálatában állottak. Ennek érdekében – Pázmányhoz hasonlóan – főként a prózai műfajokat (vitairat, prédikáció, ájtatossági könyv) művelték, s ezeknek többféle változatát, típusát alakították ki, fejlesztették művészi színvonalra". (MIT II.)
  • első jezsuita írónemzedék
    • Veresmarti Mihály (1572–1634) fő műve, a Megtérése históriája, melyben leírja, milyen vívódásokkal jutott protestáns hitről katolikussá a barokk széppróza egyik első jelentős alkotása.
    • barokk széppróza kezdetei: Lépes Bálint, Hajnal Mátyás (15781614)
  • A barokk költészet kezdetei

A barokk irodalom fénykora (17. század második fele)[szerkesztés]

Gróf Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér

A barokk irodalom második szakasza (18. század)[szerkesztés]

A kuruc kor irodalma[szerkesztés]

A korszak költészete változatos műfajú. Nemcsak a kuruc költészetre, az egész korszakra általában jellemzőek műfajok szerint a szerelmes dalok; a táncdalok, toborzók, katonadalok; az alkalmi dicsőítő, búcsúztató, sirató énekek (latinul is); a csúfolódó énekek; a tréfás-moralizáló énekek, illetve feddőénekek, a buzdító énekek, politikai versek; a gyászénekek, és a bujdosó, vagy búcsúzó énekek.

  • Siraloménekek: Csíki ország pusztulásáról, Nagykúnság romlásáról, Szörnyű veszedelem jaj reád szállna, Cantio Tokajiensis, Bánatban esett magyar népnek keserves versei, Bokros jajszó kiáltás, Magyar gyászének Uzonról, A szikszai templomon gyakorlott Istennek ítéleti, Siralmas ének a sömörei harcról, A holdvilági és a feketehalmi harcról, A kolozsvári veszedelemről való história, Péró veszedelme
  • Hazafias kesergők és fohászok: Rákóczi nóta, Rákóczi kesergője, Győzhetetlen én kőszálon, boldogasszony anyánk, Ah hol van magyarok tündöklő csillaga

Korszerű főúri és nemesi irodalmi törekvések[szerkesztés]

A nemesi rokokó irodalom[szerkesztés]

Deákos rokokó költészet[szerkesztés]

  • Az elégia- és ódaköltészet
  • Az epigramma
  • A magyar nyelvű deákos költészet kezdetei

A magyar nyelvű iskoladráma virágzása[szerkesztés]

  • Az iskoladráma elmagyarosodása és elvilágiasodása
  • A klasszicizálódó barokk dráma
  • lllei János
  • A barokk dráma népszerűsödése
  • Amade Antal (16761737)

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]