1642
Megjelenés
Ellenőrzött
| 1642 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1642 |
| Ab urbe condita | 2395 |
| Bahái naptár | -202 – -201 |
| Berber naptár | 2592 |
| Bizánci naptár | 7150 – 7151 |
| Buddhista naptár | 2186 |
| Burmai naptár | 1004 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1634 – 1635 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1697 – 1698 |
| Shaka Samvat | 1564 – 1565 |
| Holocén naptár | 11642 |
| Iráni naptár | 1020 – 1021 |
| Japán naptár | 2302 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4338–4339 |
| Kopt naptár | 1358 – 1359 |
| Koreai naptár | 3975 |
| Muszlim naptár | 1051 – 1052 |
| Örmény naptár | 1091 ԹՎ ՌՂԱ |
| Szeleukida naptár | 1953–1954 |
| Thai szoláris naptár | 2185 |
| Zsidó naptár | 5402 – 5403 |
Évszázadok: 16. század – 17. század – 18. század
Évtizedek: 1590-es évek – 1600-as évek – 1610-es évek – 1620-as évek – 1630-as évek – 1640-es évek – 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek
Évek: 1637 – 1638 – 1639 – 1640 – 1641 – 1642 – 1643 – 1644 – 1645 – 1646 – 1647
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 4. – I. Károly angol király a parlamentben személyesen próbálja letartóztatni az ellenzék vezetőit (Pymet, Hampdent, Arthur Hesilrige-et, William Strode-ot, Denzil Hollest és Mandeville őrgrófot), de csak annyit állapíthatott meg haragosan, hogy „a madarak kirepültek”. (Távozáskor kiáltások figyelmeztették a parlament kiváltságaira.)[1]
- február 3. – A gyulafehérvári országgyűlés II. Rákóczi Györgyöt apja mellé társfejedelemmé választja.[2]
- május 17. – Megalapítják Montréal városát.[3]
- augusztus 22. – I. Károly angol király felállítja harci lobogóját Nottinghamben,[1] ezzel kezdetét veszi a polgárháború.[4] (Rossz előjelnek bizonyult, hogy a királyi lobogót még az éjjel ledöntötte a vihar.)[1]
- szeptember 12. – A Richelieu bíboros elleni utolsó összeesküvés vezetőjének, Cinq-Mars márki lefejezése.[5]
- november 21. – Jakusics György kerül az egri egyházmegye élére.[6]
- november 24. – Abel Janszoon Tasman felfedezi a róla elnevezett Tasmaniát.[7]
- december 13. – Abel Janszoon Tasman felfedezi Új-Zélandot.[7]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- január 2. – IV. Mehmed, az Oszmán Birodalom 20. szultánja († 1693)
- április 15. – II. Szulejmán, az Oszmán Birodalom 21. szultánja († 1691)
- szeptember 1. – Bethlen Miklós államférfi, történész († 1716)
- december 8. – Johann Christoph Bach német zeneszerző († 1703)
- december 30. – Vincenzo da Filicaja olasz költő († 1707)
Bizonytalan dátum
- Szilágyi Tönkő Márton, a bibliai nyelvek, a filozófia és a dogmatika tanára, református püspök († 1700)
Halálozások
[szerkesztés]- január 8. – Galileo Galilei olasz csillagász (* 1564)
- július 3. – Medici Mária francia királyné (* 1573)
- november 7. – Lósy Imre esztergomi érsek (* 1580 körül)
- december 4. – Armand Jean du Plessis de Richelieu bíboros[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 3 Hahner Péter: Az angol forradalom. Rubicon, XXVIII. évf. 312. sz. (2017) 6. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Szállási Árpád, Gazda István, Bodorné Sipos Ágnes: II. Rákóczi Ferenc és Ecsed. Budapest: Magyar Tudománytörténeti Intézet; Nagyecsed: Nagyecsed Város Önkormányzata. 2008. = Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára, 74. ISBN 978-963-9276-72-7
- ↑ Fondation de Montréal. www.patrimoine-culturel.gouv.qc.ca (Hozzáférés: 2024. december 26.)
- ↑ A. Fodor Ágnes et al: Uralkodók és dinasztiák. [Budapest]: Magyar Világ. 2001. 363. o. ISBN 963 9075 12 4
- ↑ Henri Coeffier de Ruzé d'Effiat, marquis de Cinq-Mars. www.larousse.fr (Hozzáférés: 2024. december 26.)
- ↑ Magyar katolikus lexikon V. (Homo–J). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2000. 571. o. ISBN 963-361-626-3
- 1 2 Abel Tasman. www.britannica.com (Hozzáférés: 2024. december 26.)
- ↑ Franciaország története. I. A kezdetektől a Bourbon-restaurációig Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2005. 560. o. ISBN 978 963 389 756 0