Új-Zéland

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Új-Zéland
New Zealand
Aotearoa
Új-Zéland zászlaja
Új-Zéland zászlaja
Új-Zéland címere
Új-Zéland címere
Nemzeti himnusz: God Defend New Zealand
Királyi himnusz: God Save the Queen
New Zealand (orthographic projection).svg

Fővárosa Wellington
d. sz. 42°, k. h. 174°
Legnagyobb város Auckland
Államforma Alkotmányos monarchia
Vezetők
Államfő II. Erzsébet új-zélandi királynő
Kormányzó Jerry Mateparae
Miniszterelnök John Key
Hivatalos nyelv új-zélandi angol, maori, új-zélandi jelnyelv
Függetlenség Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1907. szeptember 26.

Tagság A Nemzetközösség (1931), az OECD (1973), az APEC (1989),
az ENSZ (1945), a Csendes-óceáni Fórum (1971),
a Csendes-óceáni Közösség (1947)
Népesség
Népszámlálás szerint 4 141 766 fő (2006) +/-
Rangsorban 124
Becsült 4 543 010 fő (2014. július[1])
Rangsorban 124
Népsűrűség 15 fő/km²
GDP 2005
Összes 97,59 milliárd USD (57)
Egy főre jutó 24 769
HDI (2007) 0,950 (20) – magas
Földrajzi adatok
Terület 268 680 km²
Rangsorban 73
Víz 2,1%
Időzóna
  • UTC+12
  • UTC-10
  • UTC−11
(UTC+12)
Egyéb adatok
Pénznem Új-zélandi dollár (NZD)
Nemzetközi gépkocsijel NZ
Hívószám 64
Internet TLD .nz
Közlekedés iránya jobb
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Új-Zéland témájú médiaállományokat.

New Zealand-CIA WFB Map.png

Új-Zéland két nagyobb és számos kisebb szigetből álló állam a Csendes-óceán délnyugati részén. Földrajzilag a Föld legelszigeteltebb állama: még Ausztráliától is kb. 1500 km-re fekszik. A másik legközelebbi nagyobb szárazföld délen az Antarktisz. Északon Új-Kaledónia, a Fidzsi-szigetek és Tonga szigetek helyezkednek el viszonylag közel. Területe Magyarország területének majdnem háromszorosa. Mivel igen távol esik minden földrésztől, Új-Zéland a legutolsó nagyobb, emberi letelepedésre alkalmas terület, amit az ember általában - a maorik révén -, majd pedig az európai ember meghódított. A hosszú elszigeteltség miatt Új-Zélandon az állatok és a növények különleges biodiverzitása alakult ki, igen sok endemikus, csak itt élő fajjal. Ezek közül a legismertebbek a különleges madárfajták. Az ország geológiailag rendkívül aktív területen fekszik, az itt húzódó törésvonalak mentén gyakoriak a földrengések és a vulkanikus kitörések.

A polinéziai bevándorlók a 13. század környékén telepedtek le először a szigeten, létrehozva az egyedi maori kultúrát. 1642-ben Abel Janszoon Tasman holland felfedező lett az első európai, aki megpillantotta a szigetet. Hosszú szünet után 1769-ben James Cook brit felfedező hajózott erre, és ő térképezte fel a szigetek fő körvonalait. Ezután európai bálnavadász, fókavadász és kereskedőhajók jártak erre. Elterjesztették a szigeteken a burgonyát és a puskákat, ezek az új ismeretek átalakították a maori társadalmat, súlyosbították a törzsi háborúkat a 19. század elején. 1840-ben a britek és a maorik aláírták a waitangi szerződést, amelynek következményeként Új-Zéland brit gyarmattá vált. A bevándorlók számával együtt szaporodtak a konfliktusok is. A válságokat politikai reformok követték, amelyek során a nők itt kaptak először a világon szavazati jogot.

1930-as évektől már jóléti társadalmat hoztak létre. A második világháború után Új-Zéland csatlakozott Ausztráliához és az Egyesült Államokhoz az ANZUS biztonsági szerződésen keresztül, amelyet később az USA felbontott, mivel Új-Zéland felvette a nukleáris mentes irányelvet. Az 1950-es években Új-Zélandon volt a világon a legjobb az életminőség, azonban 20 évvel később a gazdasága hanyatlásnak indult az olaj gyengesége miatt, illetve az Egyesült Királyság Európai Gazdasági Közösségbe való belépésének eredményeképpen. Jelentős gazdasági átalakuláson esett át az ország az 1980-as években, amely során a protekcionista gazdálkodást felváltotta a szabad kereskedelmi gazdálkodás. Az egyetlen, domináns exportcikküket, a gyapjút, felváltották a tejtermékek, a hús és a bor.

Hivatalos nyelvei az angol, a maori és az új-zélandi jelnyelv.

Az országnév eredete[szerkesztés]

Új-Zéland neve a bennszülött maorik nyelvén Aotearoa vagy Aetearoa, melyet A hosszú fehér felhő földjének fordítanak. Az azonban nem ismeretes, hogy az egész szigetet jelölte-e ez a név, vagy csak az Északi-szigetet. A szintén maori nyelvű Niu Tireni elnevezés az angol elnevezésnek felel meg. Az országot lakosai gyakran Aotearoa New Zealand néven említik, ez azonban külföldön szinte teljesen ismeretlen.

A szigetországnak Hendrik Brouwer holland térképész adta 1643-ban hazája Zeeland (jelentése „Tengerföld”) tartományáról a Nova Zeelandia latin nevet (hollandul Nieuw-Zeeland). Ebből keletkezett angolosan a New Zealand név, bár a mai angol nyelvben a Zealand szó nem a holland tartományt, hanem Dánia legnagyobb szigetét (dán nyelven Sjælland, magyarul „Fókaföld”) jelöli.

Földrajz[szerkesztés]

Új-Zéland domborzati térképe

Domborzat[szerkesztés]

Az ország két nagy, és számos kisebb szigetből áll. A két fő sziget a déli szélesség 34° és 47°-a között található.

A nagyobb kiterjedésű Déli-szigeten hosszában végighúzódik a Déli-Alpok nevű lánchegység, melynek legmagasabb csúcsa (Aoraki/Mount Cook, 3754 méter) egyben az ország legmagasabb pontja is. A vulkanikus szempontból aktívabb Északi-sziget legmagasabb pontja a jelenleg is aktívnak számító Ruapehu tűzhányó csúcsa (2797 méter).

Új-Zéland földrajzi értelemben a világ leginkább elszigetelt országa. A legközelebbi nagyobb szárazföld Ausztrália, amelynek keleti partja Új-Zélandtól 2000 km távolságra északnyugatra található. Déli irányban az Antarktisz, északra Fidzsi-szigetek, Tonga és Új-Kaledónia a legközelebbi szárazföld.

Geológiai értelemben a szigetek az ausztráliai és a csendes-óceáni lemezek összeütközésének következtében emelkedtek ki az óceánból. A két kéreglemez mozgásának köszönhetően Új-Zéland területe szeizmikusan jelenleg is igen aktív.

Éghajlat[szerkesztés]

Az ország déli részén az óceáni és a hegyvidéki éghajlat uralkodik. Az északi részen szubtrópusi.

Délen, Christchurch városában a középhőmérséklet télen 3-12 °C, nyáron 12-22 °C. Az Északi-szigeten fekvő Aucklandben télen 9-15 °C, nyáron 12-24 °C.

Új-Zélandon – mivel Földünk déli felén fekszik – az évszakok fordítva vannak, mint Európában, így Magyarországon. A tél júniusban kezdődik, és egészen októberig eltart, ellenben az Északi-szigeten inkább júliusban kezdődik, de valamivel tovább is tart.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Új-Zéland területét az ember megjelenése előtt mintegy 80%-ban erdő borította.

Elszigetelt fekvéséből adódóan számos ritka növény- és madárfaj (például kakapó) maradt fenn. Az ember megjelenése előtt két denevérfajon kívül nem volt szárazföldi emlősállat a szigeten. Ennek következtében maradhattak fenn természetes ellenség híján az erdőket lakó nagyméretű, röpképtelen madarak (például kivi, takahe, kakapó, weka). Itt élt a valaha létezett legnagyobb méretű madárfaj, a moa is, amely valószínűleg az első polinéz bevándorlók vadászatainak hatására pusztult ki.

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

Neve Elhelyezkedése Alapításának éve Területe (km²)
Tongariro Nemzeti Park Északi-sziget 1887 786,51
Egmont Nemzeti Park Északi-sziget 1900 335,34
Te-Urewera Nemzeti Park Északi-sziget 1954 2126,72
Whanganui Nemzeti Park Északi-sziget 1986 742,31
Fiordland Nemzeti Park Déli-sziget 1952 12 570
Mount Cook Nemzeti Park Déli-sziget 1953 706,96
Westland Nemzeti Park Déli-sziget 1960 1175,47
Mount Aspiring Nemzeti Park Déli-sziget 1964 3555,43
Arthur's Pass Nemzeti Park Déli-sziget 1929 1145
Abel Tasman Nemzeti Park Déli-sziget 1942 225,30
Nelson Lakes Nemzeti Park Déli-sziget 1956 1020
Paparoa Nemzeti Park Déli-sziget 1987 300
Rakiura Nemzeti Park Stewart-szigetek 2002 1500

Természeti világörökségei[szerkesztés]

Az országnak a Földön elfoglalt különleges helyzete miatt három táj is felkerült az UNESCO világörökség listájára:

Története[szerkesztés]

Maori őslakosok a 19. század közepéből

Új-Zéland egyike Földünk legkésőbb benépesült szárazföldjeinek. Első lakosai Polinéziából vándoroltak be a 13. században, ők hozták létre a maori kultúrát.

A kettős szigetet az európaiak számára 1642-ben fedezte fel Abel Janszoon Tasman holland hajós, de a következő európai utazó, James Cook csak 1769-ben érkezett oda. Ő részletesen feltérképezte a szigetek partvonalait.

Az európaiak bevándorlása 1839-ben, a Brit Új-Zéland Társaság megalakítása után indult meg. 1840-ben kötötték meg a britek a maori törzsfőkkel a waitangi szerződést, amelynek révén Új-Zéland a brit gyarmatbirodalom részévé vált, és lehetőség nyílt az európaiak földfoglalásaira. Az európai telepesek 1856-ban alakítottak először kormányt.

Új-Zéland 1907-ben lett önkormányzattal rendelkező domínium. 1931 decemberében vált a Brit Nemzetközösség egyenrangú tagjává, ezt azonban az ország parlamentje csak 1947-ben ratifikálta. 1945-ben az ENSZ egyik alapító tagja lett.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

[[Fájl:Beehive Building & Parliament House.JPG|thumb|A Parlament épülete Wellingtonban

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Főkormányzók és miniszterelnökök[szerkesztés]

Politikai pártok[szerkesztés]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Új-Zélandot 1989 óta 16 regionális tanács (regional council) alkotja, ezek környezetvédelmi, belbiztonsági és közlekedési ügyekben bírnak önálló hatáskörrel. A jelenlegi regionális tanácsok közül négy – Gisborne, Marlborough, Nelson, Tasman – egyben a hierarchikus beosztás alsóbb szintjét jelentő területi hatóság is; csakúgy, mint a kevesebb mint 800 fő által lakott Chatham-szigetek. A területi beosztás következő szintjét a 74 területi hatóság adja. Ezek határai nem minden esetben egyeznek a régióhatárokkal, így nem egy hierarchikusan egymásra épülő rendszer épült ki. A területi hatóságok hagyományosan különböző státusszal bírnak, melyeket korábban megyéknek és városoknak (counties, cities) neveztek, mai két típusuk a kerületek (district), melyekből jelenleg ötvennyolc van az országban és a városok (city), melyekből tizenöt található; a maradék egy a különleges státusszal rendelkező Chatham-szigetek.

Új-Zéland területéhez tartoznak különböző távoli szigetek is, amelyek nem részei egyetlen, a fent említett beosztásnak sem. Ezeket statisztikai okokból viszont besorolják az Északi- vagy a Déli-szigethez: így a Kermadec-szigetek az Északi-, a többi sziget és sziget-csoport (Antipodes-szigetek, Auckland-szigetek, Campbell-, Three Kings-, Snares-, Solander- és Bounty-sziget) a Déli-szigethez tartozik. A külbirtokok –  Tokelau-szigetek,  Niue,  Cook-szigetek, valamint az antarktiszi területek, amelyekre Új-Zéland igényt jelen tett be – Új-Zélandhoz lazábban kapcsolódó országrészek.

Regions of New Zealand.png
Régió Székhely Terület (km²)  Lakosság(2) 
1 Northland Whangarei 13 941  147 600 
2 Auckland Auckland 16 140  1 316 900 
3 Waikato (régió) Hamilton 25 598  381 800 
4 Bay of Plenty Tauranga 12 447  257 600 
5 Gisborne(1) Gisborne 8351  44 900 
6 Taranaki Stratford 7273  105 500 
7 Manawatu-Wanganui Wanganui 22 215  227 100 
8 Hawke’s Bay Napier 14 164  149 100 
9 Wellington régió Wellington 8124  456 900 
10 Marlborough(1) Blenheim 12 484  42 300 
11 Nelson(1) Nelson 445  45 200 
12 Tasman(1) Richmond 9786  45 800 
13 Canterbury Christchurch 45 845  520 600 
14 West Coast Greymouth 23 000  30 600 
15 Otago Dunedin 31 476  195 000 
16 Southland Invercargill 30 753  93 600 

(1) Ez a régió.
(2) 2001-es népszámlálás.

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

[[Fájl:Auckland NZ 001.jpg|thumb|Auckland üzleti központja]]

Általános adatok[szerkesztés]

Új-Zéland lakossága 2013-ban 4 475 600 fő volt. A népsűrűség 15 fő/km². Több mint 1 millió ember él Aucklandben és környékén. Lakosságának 88%-a városokban él.[2]

Legnépesebb települések[szerkesztés]

A legjellemzőbb vallás körzetenként

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]

Az ország lakosságának többsége európai leszármazott. Ők elsősorban Nyugat-Európából érkeztek. Napjainkban a bevándorlók legnagyobb része Ázsiából érkezik. Rajtuk kívül még élnek itt maorik (14,7%) és polinézek.

A lakosság többsége keresztény. Az ország 24%-a az anglikán egyház, 18%-a a presbiteriánus egyház tagja, 15%-a római katolikus. A kisebb egyházak is jelen vannak: metodisták (5%), baptisták (2%).

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Általános adatok[szerkesztés]

A 20. század első feléig egy mezőgazdasági, állattenyésztő ország volt, amelynek elsősorban Nagy-Britanniával volt kereskedelmi kapcsolata. Ma Ausztrália, Kína és az USA a legfontosabb kereskedelmi partnerei, és gazdaságában a szolgáltatási szektor a meghatározó. Az ország modern és virágzó gazdasággal rendelkezik. A turizmus egyre több bevételt hoz az országnak.

  • Az 1 főre jutó hazai össztermék (GDP): 30 400 USD (2013-ban).[3]
  • Munkanélküliség: 8,5% (2013. 3. negyedév).[4]
  • Munkaerő: 2 402 000 fő (2012-ben).
  • A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 5%, ipar 24%, szolgáltatások 71% (2013-ban).

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Birkák legelnek egy farmon

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Az ország területének 50%-át kitevő legelők mellett az Északi-szigeten citrus-, szőlőültetvények, a nagyvárosok körül pedig zöldségtermelő gazdaságok működnek. Számottevő a halászat is. Kiemelkedő az állattenyésztés, elsősorban a juh és a tejtermelő szarvasmarha-tenyésztés.

Ipar[szerkesztés]

Földje ásványkincsekben szegény (kevés arany, ezüst, feketekőszén, kőolaj, földgáz). A villamos áram 80%-át vízerőművekben, 7%-át geotermikus erőművekben állítják elő. Az ipar főként a mezőgazdaság termékeit dolgozza fel (gyapjú, tej, fa). A nehézipar is fejlődik. Az olcsó villamosenergiára épült alumíniumkohók az ausztrál timföldet dolgozzák fel.

Kereskedelem[szerkesztés]

Exportjában (kivitel) a legfőbb áruk: tejtermék, hús, gyapjú, fa, hal, gépek. Importjában: gépek és berendezések, járművek, üzemanyag, elektronikai cikkek, textiláruk.

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2012-ben:[5]

  • Kivitel: Ausztrália 21%, Kína 15%, USA 9,2%, Japán 7%
  • Behozatal: Kína 16,4%, Ausztrália 15,2%, USA 9,3%, Japán 6,5%, Szingapúr 4,8%, Németország 4,4%

Közlekedés[szerkesztés]

Érdekesség: A világ legdélibb vasúti állomása Új-Zélandon, a Déli-sziget egyik legdélibb városában, Bluffban van, a kikötő melletti tehervasúti állomás.[forrás?]

Kultúra[szerkesztés]

A maori kultúra talán leghitelesebb, belső ábrázolása volt S. Percy Smith, a Polynesian Society (Polinéziai Társaság) akkori elnökének könyve, a Lore of the Whare-wānanga, mely 1913-ban jelent meg New Plymouthban, Új-Zélandon.

Új-Zéland kultúrájáról és szellemtörténetéről is szól Nagy Emilné dr. Göllner Mária Dialog der Hemisphären (A hemiszférák párbeszéde) című műve, melynek csaknem teljes szövege magyarul is olvasható a Michaeliták c. kötet részeként.

Új-Zéland őslakosainak jelenkori életéről szól a nagy hatású Once Were Warriors (Egykoron harcosok voltak) című 1990-es könyv, és a belőle készült, világszerte bemutatott film. A történet középpontjában egy, a városi, modern élethez nehezen alkalmazkodó maori család (hisz őseik „egykor harcosok voltak”), és annak belső konfliktusai állnak. A cselekmény a modern civilizáció, és a tradíciók ambivalens viszonyát mutatja be a szereplők küzdelmein keresztül. A maori mitológia elemeinek felhasználásával készült a 2003-ban bemutatott új-zélandi film, a Whalerider (Bálnalovas) és a hasonló című könyv. Különösen ismert A Gyűrűk Ura, az amerikai–új-zélandi film. Ez a három, külföldön leginkább ismert új-zélandi film.

Kulturális intézmények[szerkesztés]

A világ kulturális örökségének része az UNESCO szerint a Tongariro Nemzeti Parkban található Tongariro vulkánt övező maori legendák. Lásd részletesebben a vulkánokról szóló cikk erre vonatkozó szakaszát.

Művészetek[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Rotorua városa a hőforrások gőzeivel

Turizmus[szerkesztés]

A természetföldrajzi tankönyv szinte minden oldala megelevenedik. Új Zéland kiterjeszkedésében, földrajzi helyzetében szinte Olaszországhoz hasonlítható, csak a déli féltekére kivetítve. A fő turista küldő országoktól nagy távolságra és a változatos vonzerőknek tulajdonítható, hogy a turisták ebben az országban tartózkodnak a legtovább. Az átlagos tartózkodási idő 19 nap, ami a világon a leghosszabbnak tekinthető. Az utazások fajlagos értéke viszont nem kiemelkedő. Ez annak tudható be, hogy az idelátogató turisták nem a leggazdagabbak, hanem a természet- és kalandkedvelők csoportjába tartoznak.

Az ország vonzerőit (például a természetet) rendkívüli módon óvják.

Sport[szerkesztés]

Rögbijátékosok haka-pózban. A haka a maori őslakók egyfajta kihívó hadi tánca volt
A kötélugrás egy más változata Queenstown felett

Az ország nemzetközileg legismertebb csapata a rögbiválogatott, becenevükön az „All Blacks”. Az elnevezés a teljesen fekete színű mezükre utal. Kimagasló eredményeik mellett nevezetesek még arról is, hogy minden mérkőzés előtt eljárnak egy rituális maori harci táncot, az. ún. „haká”-t a csapat feltüzelésére. Ezt több filmben, illetve reklámban is megörökítették már.

Új-Zéland köztudottan az extrém sportok hazája, a vadvízi evezésen vagy a bungee jumpingon kívül számtalan lehetőséget kínál.

Az ország legnagyobb síterepe az Északi-szigeten emelkedő Mt. Ruapehu lejtőin található. Két szomszédos síterepről van szó, nevezetesen Turoa és Whakapapa. Mind Turoa, mind Whakapapa nagyjából 45 km-nyi gondosan kezelt sípálya. Szintén ezen a hegyen fekszik Tukino, ami már egy jóval kisebb síhely. Az Északi-sziget negyedik síterepe, Manganui „izoláltan”, a sziget délnyugati csücskében helyezkedik el. Tukinóhoz hasonlóan szintén kisebb helyről van szó. Az ország többi 20 síparadicsoma a „Déli-Alpokban”, azaz a Déli-szigeten található, ahol számtalan hegy emelkedik 2–3000 m-es magasságokba. A legkedveltebb síparadicsomok Cardrona, Mt. Hutt, Treble Cone, Coronet Peak, vagy éppen a The Remarkablest.

A WRC (Rali-világbajnokság) futamai közül már rendeztek párat a szigetországban.

Labdarúgás[szerkesztés]

Forma-1[szerkesztés]

A McLaren Forma-1-es csapatot az új-zélandi Bruce McLaren alapította 1966-ban, célja nem titkoltan Enzo Ferrari legendás csapatához hasonló alakulat létrehozása volt. A McLaren a mai napig is a Scuderia Ferrari legnagyobb kihívója. A gárdánál maga is versenyzett pilótaként, azonkívül ellátta a csapatvezetői posztot, és az autók tervezésében is közreműködött. A halál is a versenypályán érte utol. Csapata ma a brit Ron Dennis birtokában van. A McLaren a Forma 1 történetének 2. legsikeresebb tagja, a királykategóriában megszakítás nélkül száguldottak konstrukciói az elmúlt 50 évben, ezalatt olyan neves F1-es világbajnokok versenyeztek a csapatnál, mint Niki Lauda, Alain Prost, Ayrton Senna, Mika Häkkinen, Kimi Räikkönen, Fernando Alonso, Lewis Hamilton, és a 2010-től náluk vezető Jenson Button. A McLaren azonban már angol tulajdonban van, így brit zászló alatt is van bejegyezve.

Filmipar[szerkesztés]

Szintén Új-Zélandon született, és ott is forgatta több nagy sikerű filmjét (többek között A Gyűrűk Ura-trilógia) a háromszoros Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró: Peter Jackson.

Új-Zélandon forgattak még két televíziós filmsorozatot, a Xenát és a Herkulest. E két sorozatot hiába forgatták itt, gyengéd szálakkal akkor is a görög mitológiához kapcsolódik. Új-zélandi származású színészek közé tartozik Craig Parker, Lucy Lawless és Karl Urban is.

Ünnepek[szerkesztés]

Dátum angol neve magyar neve
január 1. New Year's Day Újév
január 2. Day after New Year's Day Újév másnapja
február 6. Waitangi Day Waitangi Day – nemzeti nap
változó Good Friday Nagypéntek
változó Easter Sunday húsvét
változó Easter Monday húsvéthétfő
április 25. ANZAC Day ANZAC-nap – az első világháborúban elesett katonák napja
Július első hétfője Queen's Birthday A Királynő születésnapja
október 4. hétfője Labour Day Labour Day – a Munka Ünnepe
december 25. Christmas Day karácsony
december 26. Boxing Day karácsony

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a New Zealand című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]