Bethlen Miklós (kancellár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bethlen Miklós
Született 1642. szeptember 1.
Kisbún
Elhunyt 1716. október 27. (74 évesen)
Bécs
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása kancellár,
emlékíró

Bethleni gróf Bethlen Miklós (Kisbún, 1642. szeptember 1.Bécs, 1716. október 27.) Bethlen János kancellár fia, államférfi és emlékíró.

Élete[szerkesztés]

Első nevelője Keresztúri Bíró Pál, majd Apáczai Csere János. Németalföldön, Hollandiában, Párizsban tanult. Hazatérve Zrínyi Miklós mellett akarta katonai nevelését tökéletesíteni, de csak keveset lehetett a nagy hős környezetében annak halála miatt (melynek tanúja volt). Ezután Olaszországba utazott, nyelvet és építészetet tanult. Visszatérve Udvarhelyszék főkapitányi tisztségét látta el. Az általa épített bethlenszentmiklósi kastély az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb kastélya. Kemény János és Apafi Mihály bizalmi embere volt.

Meggondolatlanul belekeveredett Béldi Pál összeesküvésébe, 1676-ban Fogarason bebörtönözték, szabadulása után Kővár és Máramaros kapitánya lett. 1690-ben Bécsbe került, ahol megfogalmazta a Diploma Leopoldinumot. Egy rövid időre I. Lipót helyzete megingott, ezt kihasználva íratta alá a császárral a rendeletet, amely kedvezőbb volt Erdély számára, mint a többi hasonló, többek közt Antonio Caraffa által összeállított tervezet. Az erdélyi rendek ugyanis kérték Lipóttól II. Apafi Mihály fejedelemségének elismerését. Franciaország és Lengyelország azonban Thökölyt támogatta, mivel már tartottak Lipót sikersorozatától, a zsoldosok pusztításai és a hatalmas adók miatt elégedetlen erdélyi nép sem állt ki Apafi mellett, Thököly pedig török és tatár segédlettel augusztus 21-én a zernyesti csatában megverte és fogságba ejtette Heissler császári altábornagyot. A Habsburg-párti Teleki Mihály elesett a harcban. Thökölyt a keresztényszigeti gyűlésen szeptember 25-én egyhangúan fejedelemmé választották. Thököly a fogságba esett Heisslert küldte Lipóthoz az ajánlatával, miszerint csatlakozik a törökellenes küzdelmekhez, ha elismeri fejedelemségét, valamint birodalmi hercegi címet kap és a szerződést Lengyelország és Velence garantálja. Apafi nyilatkozatban ismerte el gyámjainak a brandenburgi választófejedelmet (III. Frigyes) és Orániai Vilmos angol királyt. Egyébként is angol és holland orientáltságú volt. Ebben a helyzetben Lipót aláírta Bethlen tervezetét. Októberre Thökölyt már kiszorították Erdélyből, így mire Bethlen Erdélybe ért, már vége volt a krízisnek.

1691-ben a fogarasi gyűlés Erdély kancellárjává szavazta meg, bár ő gubernátor szeretett volna lenni, de arról hat szavazattal lemaradt. 1691–1704 között volt ebben a funkcióban. 1694-ben Bánffy György kormányzóval egyeztetve feleségül adta Bethlen Katalint ifjabb Apafihoz. Ennek oka vitatott, talán csak családi kapcsolatot szeretett volna a fejedelemmel, talán már ekkor sejtették, hogy Apafit Bécsben tartják majd és ezzel akadályozták meg, hogy idegen, esetleg katolikus nőt adjanak hozzá.

Egy Hollandiában kiadott Erdély szomorú sorsáról szóló könyve miatt Rabutin élete végéig bécsi fogságban tartotta. Rabságában alkotta élete főművét (Önéletírásom), amelyet gyermekeinek írt okulásul, magyar nyelven.

Első felesége Kun Ilona, fiatalon elhunyt, második felesége Rhédey Júlia, aki templomoknak készített úrasztali terítőiről lett híres.

Művei[szerkesztés]

Felhasznált források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Bethlen Miklós (kancellár) témában.