Sylvester János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sylvester János
Született
1504
Szinérváralja
Elhunyt
1551 (47 évesen)
Foglalkozása nyelvész

Sylvester János (kevésbé ismert nevén Erdősi Sylvester) (Szinérváralja, 1504 körül – ? , 1551 után) humanista tudós, bibliafordító, a magyar esszéirodalom megteremtője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

15261527-ben Krakkóban tanult, itt ismerkedett meg Erasmus eszméivel. 1529-ben, majd 1534 őszétől 1536-ig Wittenbergben tanult. 1534-ben került Nádasdy Tamás szolgálatába; az ottani iskolában tanított, egyúttal a Nádasdy alapította nyomdát vezette. 1543 végéig maradt Újszigeten. 1543 végétől v. 1544 elejétől a bécsi egyetemen előbb a héber, később a görög nyelv tanára volt.[1]

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvtana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sylvester János „ ii̢ ij l’ ń oͤ ſ ß ” betűi.[2]

Sylvester János az első magyar nyelvtan szerkesztője, a magyar nyelv tudatos művelője volt.[1] Vele kezdődik a magyar nyelvtantudomány és a törekvés az egységes helyesírásra.[3]

Sylvester helyesírása a következő módon tér el a maitól:[4][5]

Sylvester ā ćz (cz) (c[A]) cz ę ê (é) ǵ (g[A]) g (gh[A]) i i[B] y[C] ii̢ ij l’ ń o ſ s ſ[D] ß t’ u[6] u[B] w[C]
Ma á c[7] dz[8] cs é[9] gy g i í j ij[10] ji[11] ly ny o ó ö ő s zs[12] sz ty u ú v[13] ü ű

Ez a helyesírás nem jelöli a hosszúságot a magánhangzóknál, a rövid változattól másképp hangzó á és é kivételével.[14] A mássalhangzók hosszúságát pedig a mai helyesíráshoz hasonlóan a betű kettőzésével, digráf esetén az első betű diakritikus jel nélküli kettőzésével jelöli[15] (például iecćziſit = jeddzísít „jegyzését”[8]).

Észrevehető ezen az utóbbi példán, valamint sok hasonló példán (feijr = fejír „fejér”,[11] ßotiuoͤk = szótivök „szótövëk”,[4] stb.), hogy Sylvester az ifjúkora erősen i-ző nyelvjárását írja le és használja következetesen még az eltérő sárvári magyar nyelvi környezetben is:[3] nem célja a magyar nyelv egységesítése.

Az Újszövetség fordítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Új Testamentum címlapja[16]
  • Új Testamentum. Ford. Sylvester János. Újsziget: Abádi Benedek. 1541. – Fakszimile kiadása Varjas Béla gondozásában és kísérő tanulmányával: Új Testamentum. Főszerk. Varjas Béla. Budapest: Akadémiai kiadó. 1960. = Bibliotheca Hungarica Antiqua, 1.  

Sylvester János készítette el az első teljes, korszerű, tudományos kritikát kiálló magyar Újszövetség-fordítást,[3] amely az első hazai nyomdában készült magyar nyelvű könyvünk (kiadta Abádi Benedek).[1]

A legjelentősebb, az Erasmus szövege nyomán készült Újszövetség-fordítást Sylvester filológiai kritikával ellenőrizte, és igyekezett az eredeti gondolatot szabatosan tolmácsolni. Bár felhasználta az Újszövetség régi magyar fordítását, az eredeti görög szöveget vette alapul. Az egyes evangéliumok összefoglalását disztichonokban adta, s szintén disztichonokban írta könyvének a magyar néphez szóló ajánlását is, elsőnek alkalmazva nyelvünkön az időmértékes verselést. Munkásságával új fejezetet nyitott a magyar fordításirodalom fejlődésében, valamint a magyar stilisztika, filológia történetében is.[1]

Az ajánlás eleje eredeti helyesírással[17] Mai helyesírással, ritmusképlettel[18]
Profetāk āltal ßolt righeñ nêked az iſten, Próféták által szólt rígen néked az Isten,
— — ǀ — — ǀ — — ǁ — — ǀ — ∪ ∪ ǀ — ∪
Az kit ighirt imę vigre meg atta fiāt. Akkit igírt, ímé, vígre megadta fiát.
— ∪ ∪ ǀ — — ǀ — ǁ — ∪ ∪ ǀ — ∪ ∪ ǀ —
Buzgo lilekuel ßol moſt ęs nêked ez āltal, Buzgó lílekvel szól most és néked ezáltal,
— — ǀ — — ǀ — — ǁ — — ǀ — ∪ ∪ ǀ — ∪
Kit haǵa hoǵ halgaſſ, kit haǵa hoǵ te koͤueſſ. Kit hagy(j)a, hogy hallgass, kit hagy(j)a, hogy te kövess.
— ∪ ∪ ǀ — — ǀ — ǁ — ∪ ∪ ǀ — ∪ ∪ ǀ —

Esszék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon az esszé műfajának megteremtője Sylvester János volt, vele kezdődik a magyar értekező próza. Ő írt először magyarul esszéket, valamivel azelőtt, hogy Michel de Montaigne (15331592) Franciaországban kitalálta az esszét mint műfajelnevezést.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Sylvester János, Erdősi Sylvester. In Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai k. 1969. ISBN 9789630524971  
  2. Sylvester 1539, 6. fakszimile-o.
  3. ^ a b c d Sylvester János. In Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Budapest: Trezor. 1995. ISBN 9637685553  
  4. ^ a b Bartók 2006, 30-34. o. = Sylvester 1539, 6-10. fakszimile-o.
  5. Varjas 1960, Kísérő tanulmány, 22-23. o.
  6. u szó elején legtöbbször v alakú.
  7. Bartók 2006, 68. o. = Sylvester 1539, 32-33. fakszimile-o.: halgaccz, ßereccz; Bartók 2006, 92. o. = Sylvester 1539, 45. fakszimile-o.: halgacćz, ßerecćz.
  8. ^ a b Bartók 2006, 112. és 117-118. o. = Sylvester 1539, 48. és 51. fakszimile-o.: iecćziſit, iecćzi.
  9. Eloszlanak a vélemények az ę és ê (vagy è) közötti esetleges különbségről. Bár mindezekből é lett a mai nyelven, egyesek úgy tartják, hogy zárt (ë, é(j)) a Sylvester leírása szerint az e betűtől eltérő ę, és hogy az ê betűn a kúpos ékezet, mint a makron, csupán hosszúságjelző egyes magánhangzókon és a nyílt e hosszúságát jelöli (ee) – miközben mások viszont úgy gondolják, hogy az ę a nyílt, hosszú e: Varjas-tanulmány, p. 22-24.
  10. Bartók 2006, 91., 94., 97-98. o. = Sylvester 1539, 44-46. fakszimile-o.: tanii̢t.
  11. ^ a b Bartók 2006, 36. o. = Sylvester 1539, 12. fakszimile-o.: feijrb, feijr.
  12. Bartók 2006, 45. o. = Sylvester 1539, 18. fakszimile-o.: Elſebet.
  13. Bartók 2006, 36., 113. o. = Sylvester 1539, 11., 48. fakszimile-o.: new, Newtuͤl.
  14. Makron (vonal) vagy kúpos ékezet néha más betűkön is jelzi a hosszúságot: î (ī), alkalomadtán ô, (=nn): Varjas-tanulmány, p. 22-24.
  15. Kivéve a mindig az-nak írt határozott névelő után, bár akkoriban például af farkas volt a kiejtés: Varjas-tanulmány, p. 21, és Bartók 2006, 54. o. = Sylvester 1539, 24. fakszimile-o.
  16. A piros-fekete nyomású szöveggel (Sylv06). Nemcsak a címlap nagybetűi, hanem a címsorok, fejezetcímek is mind fából, egyedileg vannak metszve. (RMNy 49)
  17. Prusinszki István: Sylvester János és a sárvári nyomda. prusi.blog.hu (2013. dec. 15.)
  18. Rövid a szótag (∪), ha a magánhangzója rövid és nincs utána két mássalhangzó vagy hosszú mássalhangzó (mint régen az „az” határozott névelő „a(’)” alakja után), más esetben hosszú a szótag (—), ld.: főszerk. Osztovits Szabolcs: Az időmértékes verselés. Fazekas-enciklopédia.

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]