Ősköltészet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ősköltészet az őskori művészetek egyik ága: a szájhagyomány útján terjedő, az írásbeliség kezdete előtti szépirodalom. Ekkoriban alakultak ki az eredetmondák, melyekben közös, hogy a legtöbb nép valamilyen állattól eredeztette magát.

Fajtái[szerkesztés]

Magyar ősköltészet[szerkesztés]

A magyar ősköltészetben nagy jelentősége volt a magyar nép eredetének, a honfoglalásnak, a kalandozásoknak és a kiemelkedő hősöknek. A magyarok totemállata a turulmadár, illetve a (csoda)szarvas volt.