Anonymus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Anonymus
Anonymus szobra Budapesten. Ligeti Miklós alkotása (1903). Egyike azon tíz szobornak, melyeket a 20. század elején I. Ferenc József adományozott a nemzetnek
Anonymus szobra Budapesten. Ligeti Miklós alkotása (1903). Egyike azon tíz szobornak, melyeket a 20. század elején I. Ferenc József adományozott a nemzetnek
Életrajzi adatok
Született12. század
Elhunyt13. század
Ismeretes mint
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Kutatási terület korai magyar történelem
Jelentős munkái Gesta Hungarorum
A Wikimédia Commons tartalmaz Anonymus témájú médiaállományokat.
A Gesta Hungarorum kezdőlapja

Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király [Névtelen] Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne[1]). Keveset tudunk róla; latinizált nevének kezdőbetűje mindenesetre P-vel kezdődik, mert magát csak „P. mester”-ként jelölte („P. dictus magister”, az általános filológiai értelmezés szerint „a mesternek mondott P.”).

Élete, működése[szerkesztés]

Pontos adataink sem a születési és halálozási idejéről, sem személyéről nincsenek, de a történelemtudomány elfogadta, hogy III. Béla király névtelen (latinul: anonymus) jegyzője volt (egyes kutatások szerint személye azonos Péter győri püspökkel). Krónikáját Béla király halála után - tehát egy másik király uralkodása idején - írta meg. Anonymus a magyar honfoglalás történetének legrészletesebb megírója, valamint tőle tudjuk a törzsfők neveit is (de ez utóbbiakat a történészek nem tartják hitelesnek). Művének, a Gesta Hungarorumnak egyetlen, 13. századi példánya az Országos Széchényi Könyvtárban található. A latinul írt művet Lethenyey István pécsi kanonok (1791), Mándy István (1799) és Szabó Károly (1860) fordították magyarra. Művének korai kiadása Mátyás Flóriántól való.

Munkájának legfontosabb forrása Regino prümi apát, akinek minden tévedését is átvette. A hazai kutatás az 1930-as években figyelt fel P. mester egy egyik lehetséges nyugati latin nyelvű olvasmányára, az angliai Geoffrey of Monmouth Historia Regum Britanniae címen ismert gestájára.</ref> Az előszóból kiderül, hogy iskolai tanulmányait Nyugat-Európában, valószínűleg Párizsban végezte, és ott ismerkedett meg a regényes geszta újszerű műfajával, melyet mintául vett a magyar honfoglalás történetének megírásához.<ref> A Gesta Hungarorum és a Historia motivum kincseinek egyezéseit igen alapos vizsgálat tárgyává tette a forrásként említett Bácsatyai Dániel cikke.

A Gesta Hungarorum a születőben lévő, kísérletező kedvű hazai irodalomnak egyedi, a középkori gesztaírásban páratlan példája. Helyi vonatkozásaiból annyi állapítható meg biztosan, hogy a szerző a Felső-Tisza vidékéről származott, és az itt birtokos Abákhoz szoros kapcsolat fűzte.

Szövegkiadások[szerkesztés]

  • Anonymus az az Béla királynak nevetlen író deákja, a' ki ama hét-magyaroknak Szittyából Álmos hertzeg vezérlése alatt lött ki-jövetelüket meg-írta; ford. Lethenyei János; Trattner Ny., Pest, 1790
  • Magyar Sunád, avagy I. Béla királynak nevetlen író-deákja, kit az ő hét fő magyar vezérekről írt deák historiájából magyarba öltöztetve előállított Szatmár vármegye egy legkisebb hites tagja M. M. I.; ford. Mándy István; Szigethy Ny., Debrecen, 1799
  • Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről; ford. Szabó Károly; Ráth, Pest, 1860 (Magyarország történetének forrásai)
  • Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok viselt dolgairól; közli Fejérpataky László; MTA, Bp., 1892
  • Magyar Anonymus. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről; ford., bev., jegyz., térk. Pais Dezső; Magyar Irodalmi Társaság, Bp., 1926 (Napkelet könyvtára)
  • Gesta Hungarorum. P. Magister, quondam Bele regis Hungariae notarius; szerk. Juhász László; Egyetemi Ny.–Teubner, Bp.–Lipcse, 1932 (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum)
  • Gesta Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről; ford., jegyz. Pais Dezső, bev., jegyz. kieg. Györffy György; hasonmás kiad.; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1975
  • Die "Gesta Hungarorum" des anonymen Notars. Die älteste Darstellung der ungarischen Geschichte; szerk. Veszprémy László, Gabriel Silagi; Thorbecke, Sigmaringen, 1991 (Ungarns Geschichtsschreiber)
  • A magyarok cselekedetei; ford. Veszprémy László, Bollók János, utószó, jegyz. Veszprémy László; Osiris, Bp., 1999 (Millenniumi magyar történelem. Források)
  • Anonymus notarius: Gesta Hungarorum / Faptele ungurilor; ford., előszó, bev., jegyz. G. Popa-Lisseanu; Mentor, Bucureşti, 2001 (Restituiri)
  • Gesta Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről; ford., jegyz. Pais Dezső, jegyz. kieg., térképek Györffy György, bev., szöveggond. Thoroczkay Gábor; Szt. István Társulat, Bp., 2003 (Szent István könyvek)
  • Gesta Hungarorum; szerk., angolra ford., jegyz. Martyn Rady Veszprémy László; CEU Press, Bp.–New York, 2010 (Central European medieval texts)

Irodalom[szerkesztés]

Anonymus szobra a székesfehérvári Bory-várban, Bory Jenő alkotása
  • Csapodi Csaba: Az Anonymus-kérdés története. Budapest: Magvető. 1978. = Gyorsuló idő, ISBN 963 270 725 7  
  • Réthy László: Anonymus az erdélyi oláhokról; Knoll, Bp., 1880
  • Uhlárik János: Anonymus latinsága. Nyelvészeti tanulmány; Winter Ny., Nagyszombat, 1889
  • Sebestyén Gyula: Ki volt Anonymus?, 1-2.; szerzői, Bp., 1898
  • Kubinyi Ferenc: Béla király névtelen jegyzőjének kora és hitelessége. 1. r., A névtelen kora; Grill, Bp., 1902
  • Szentgyörgyi György Gusztáv: Pál mester bazini és Szentgyörgyi gróf, vagyis Anonymus III. Béla király állítólagos névtelen jegyzője; Kósch Ny., Eperjes, 1907
  • Melich János: Bolgárok és szlávok. Adalék Anonymus Szalán fejedelemről szóló fejezeteinek hitelessége kérdéséhez; Hornyánszky Ny., Bp., 1920
  • Jakubovich Emil: Adalékok legrégibb nyelvemlékes okleveleink és krónikáink íróinak személyéhez. Ki volt Anonymus és Márkus krónikás?; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1924 (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai)
  • Jakubovich Emil: P. mester; Klebelsberg Emlékkönyv, Budapest, 1925
  • Marjalaki Kiss Lajos: Anonymus és a magyarság eredete. Visszhang Zajti híradására; Miskolci Ny., Miskolc, 1929
  • Altorjay Sándor: Anonymus és a magyar ősalkotmány; Magyar Jogászegylet, Bp., 1932 (Magyar Jogászegylet könyvtára)
  • Erdélyi László: Anonymus, III. Béla jegyzője, Szeged, 1933
  • Domanovszky Sándor: Anonymus és a II. Géza korabeli Gesta; Egyetemi Ny., Bp., 1933
  • Fest Sándor: Anonymus angol forrásai; szerzői, Bp., 1935
  • Honti János: Anonymus és a hagyomány; Danubia, Bp., 1942 (Minerva)
  • Győry János: P. mester franciaországi olvasmányai; Franklin Ny., Bp., 1942
  • Győry János: Gesta regum – gesta nobilium. Tanulmány Anonymus krónikájáról; előszó Turóczi-Trostler József; OSZK, Bp., 1948 (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai)
  • Maday Pál: Anonymus Körösközre vonatkozó adatai a Gesta Hungarorumban; s. n., Békéscsaba, 1957
  • Melich János: Dolgozatok. 2.; Akadémiai, Bp., 1963 (Nyelvtudományi értekezések)
  • Horváth János: P. mester és műve, Irodalomtörténeti Közlemények, 1966
  • Sólyom Károly: Új szempontok az Anonymus-probléma megoldásához, Irodalomtörténeti Közlemények, 1966
  • Györffy György: Anonymus Gesta Hungarorumának kora és hitelessége, Irodalomtörténeti Közlemények, 1970
  • Györffy György: Anonymus. Rejtély avagy történeti forrás? Válogatott tanulmányok; Akadémiai, Bp., 1988 (Hermész könyvek)
  • Földes Péter: Anonymus titkos közlései művéről és önmagáról; Zenit, Bp., 1994
  • Grandpierre K. Endre: Anonymus titkai nyomában, Budapest, 1998
  • Bagi Dániel: Gallus Anonymus és Magyarország. A Geszta magyar adatai, forrásai, mintái, valamint a szerző történetszemlélete a latin Kelet-Közép-Európa 12. század eleji latin nyelvű történetírásának tükrében; Argumentum, Bp., 2005 (Irodalomtörténeti füzetek)
  • Alexandru Madgearu: The Romanians in the Anonymous Gesta Hungarorum. Truth and fiction; Romanian Cultural Institute, Cluj-Napoca, 2005 (Bibliotheca rerum Transsilvaniae)
  • László Veszprémy (2010). "Anonymus Belae regis notarius". In Graeme Dunphy. Encyclopedia of the Medieval Chronicle. Leiden: Brill. pp. 102. ISBN 90-04-18464-3
  • Makkay János: Kis magyar Anonymus. Félresikerült tolmácsolások; szerzői, Bp., 2011 (Tractata minuscula)
  • Bácsatyai Dániel: Gesta eorum digna aeternitate laudis. Századok, CXLVII. évf. 2. sz. (2013)

Szépirodalmi feldolgozások[szerkesztés]

  • Anonymus: Gesta Hungarorum. III. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről; latinból ford. Pais Dezső, prózából versadaptáció Oromszegi Ottó; szerzői, Bp., 1994
  • Vajay Szabolcs: Én, Anonymus. Önéletrajz; Argumentum, Bp., 1998

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Anonymus témában.
Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Gesta Hungarorum témában.