Anonymus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Anonymus
Anonymus szobra Budapesten. Ligeti Miklós alkotása (1903). Egyike azon tíz szobornak, melyeket a 20. század elején I. Ferenc József adományozott a nemzetnek
Anonymus szobra Budapesten. Ligeti Miklós alkotása (1903). Egyike azon tíz szobornak, melyeket a 20. század elején I. Ferenc József adományozott a nemzetnek
Életrajzi adatok
Született12. század
Elhunyt13. század
Ismeretes mint
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Kutatási terület korai magyar történelem
Jelentős munkái Gesta Hungarorum
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Anonymus témájú médiaállományokat.
A Gesta Hungarorum kezdőlapja.

Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király [Névtelen] Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), az egyik magyar király jegyzője és krónikása (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne[1]). Keveset tudunk róla; latinizált nevének kezdőbetűje mindenesetre P-vel kezdődik, mert magát csak „P. mester”-ként jelölte („P. dictus magister”, az általános filológiai értelmezés szerint „a mesternek mondott P”).

Élete, működése[szerkesztés]

Pontos adataink sem a születési és halálozási idejéről, sem személyéről nincsenek, de a történelemtudomány elfogadta, hogy III. Béla király névtelen (latinul: anonymus) jegyzője volt – egyes kutatások szerint személye azonos Péter győri püspökkel. Anonymus a magyar honfoglalás történetének legrészletesebb megírója, valamint tőle tudjuk a törzsfők neveit – de azokat a történészek nem tartják hitelesnek. Művének, a Gesta Hungarorumnak egyetlen, 13. századi példánya az Országos Széchényi Könyvtárban található. A latinul írt művet Lethenyey István pécsi kanonok (1791), Mándy István (1799) és Szabó Károly (1860) fordították magyarra. Művének korai kiadása Mátyás Flóriántól való.

A Gesta Hungarorum[2] helyi vonatkozásaiból annyi állapítható meg biztosan, hogy a szerző a Felső-Tiszavidékről származott, és az itt birtokos Abákhoz szoros kapcsolat fűzte.[3] Az előszóból kiderül, hogy iskolai tanulmányait Nyugat-Európában, valószínűleg Párizsban végezte és ott ismerkedett meg a regényes Gesta újszerű műfajával, melyet mintául vett a magyar honfoglalástörténet megírásához.[4]

Közös motívumok vannak Geoffrey of Monmouth és P. mester regényes gestáiban. Mindketten éltek azzal a lehetőséggel, hogy más középkori litteratorokhoz hasonlóan, munkáikba személyes hangvételű elemeket csempésztek.

Szövegkiadások[szerkesztés]

  • Anonymus az az Béla királynak nevetlen író deákja, a' ki ama hét-magyaroknak Szittyából Álmos hertzeg vezérlése alatt lött ki-jövetelüket meg-írta; ford. Lethenyei János; Trattner Ny., Pest, 1790
  • Magyar Sunád, avagy I. Béla királynak nevetlen író-deákja, kit az ő hét fő magyar vezérekről írt deák historiájából magyarba öltöztetve előállított Szatmár vármegye egy legkisebb hites tagja M. M. I.; ford. Mándy István; Szigethy Ny., Debrecen, 1799
  • Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről; ford. Szabó Károly; Ráth, Pest, 1860 (Magyarország történetének forrásai)
  • Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok viselt dolgairól; közli Fejérpataky László; MTA, Bp., 1892
  • Magyar Anonymus. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről; ford., bev., jegyz., térk. Pais Dezső; Magyar Irodalmi Társaság, Bp., 1926 (Napkelet könyvtára)
  • Gesta Hungarorum. P. Magister, quondam Bele regis Hungariae notarius; szerk. Juhász László; Egyetemi Ny.–Teubner, Bp.–Lipcse, 1932 (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum)
  • Gesta Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről; ford., jegyz. Pais Dezső, bev., jegyz. kieg. Györffy György; hasonmás kiad.; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1975
  • Die "Gesta Hungarorum" des anonymen Notars. Die älteste Darstellung der ungarischen Geschichte; szerk. Veszprémy László, Gabriel Silagi; Thorbecke, Sigmaringen, 1991 (Ungarns Geschichtsschreiber)
  • A magyarok cselekedetei; ford. Veszprémy László, Bollók János, utószó, jegyz. Veszprémy László; Osiris, Bp., 1999 (Millenniumi magyar történelem. Források)
  • Anonymus notarius: Gesta Hungarorum / Faptele ungurilor; ford., előszó, bev., jegyz. G. Popa-Lisseanu; Mentor, Bucureşti, 2001 (Restituiri)
  • Gesta Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről; ford., jegyz. Pais Dezső, jegyz. kieg., térképek Györffy György, bev., szöveggond. Thoroczkay Gábor; Szt. István Társulat, Bp., 2003 (Szent István könyvek)
  • Gesta Hungarorum; szerk., angolra ford., jegyz. Martyn Rady Veszprémy László; CEU Press, Bp.–New York, 2010 (Central European medieval texts)

Irodalom[szerkesztés]

Anonymus szobra a székesfehérvári Bory-várban, Bory Jenő alkotása
  • Csapodi Csaba: Az Anonymus-kérdés története. Budapest: Magvető. 1978. = Gyorsuló idő, ISBN 963 270 725 7  
  • Réthy László: Anonymus az erdélyi oláhokról; Knoll, Bp., 1880
  • Uhlárik János: Anonymus latinsága. Nyelvészeti tanulmány; Winter Ny., Nagyszombat, 1889
  • Sebestyén Gyula: Ki volt Anonymus?, 1-2.; szerzői, Bp., 1898
  • Kubinyi Ferenc: Béla király névtelen jegyzőjének kora és hitelessége. 1. r., A névtelen kora; Grill, Bp., 1902
  • Szentgyörgyi György Gusztáv: Pál mester bazini és Szentgyörgyi gróf, vagyis Anonymus III. Béla király állítólagos névtelen jegyzője; Kósch Ny., Eperjes, 1907
  • Melich János: Bolgárok és szlávok. Adalék Anonymus Szalán fejedelemről szóló fejezeteinek hitelessége kérdéséhez; Hornyánszky Ny., Bp., 1920
  • Jakubovich Emil: Adalékok legrégibb nyelvemlékes okleveleink és krónikáink íróinak személyéhez. Ki volt Anonymus és Márkus krónikás?; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1924 (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai)
  • Jakubovich Emil: P. mester; Klebelsberg Emlékkönyv, Budapest, 1925
  • Marjalaki Kiss Lajos: Anonymus és a magyarság eredete. Visszhang Zajti híradására; Miskolci Ny., Miskolc, 1929
  • Altorjay Sándor: Anonymus és a magyar ősalkotmány; Magyar Jogászegylet, Bp., 1932 (Magyar Jogászegylet könyvtára)
  • Erdélyi László: Anonymus, III. Béla jegyzője, Szeged, 1933
  • Domanovszky Sándor: Anonymus és a II. Géza korabeli Gesta; Egyetemi Ny., Bp., 1933
  • Fest Sándor: Anonymus angol forrásai; szerzői, Bp., 1935
  • Honti János: Anonymus és a hagyomány; Danubia, Bp., 1942 (Minerva)
  • Győry János: P. mester franciaországi olvasmányai; Franklin Ny., Bp., 1942
  • Győry János: Gesta regum – gesta nobilium. Tanulmány Anonymus krónikájáról; előszó Turóczi-Trostler József; OSZK, Bp., 1948 (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai)
  • Maday Pál: Anonymus Körösközre vonatkozó adatai a Gesta Hungarorumban; s.n., Békéscsaba, 1957
  • Melich János: Dolgozatok. 2.; Akadémiai, Bp., 1963 (Nyelvtudományi értekezések)
  • Horváth János: P. mester és műve, Irodalomtörténeti Közlemények, 1966
  • Sólyom Károly: Új szempontok az Anonymus-probléma megoldásához, Irodalomtörténeti Közlemények, 1966
  • Györffy György: Anonymus Gesta Hungarorumának kora és hitelessége, Irodalomtörténeti Közlemények, 1970
  • Györffy György: Anonymus. Rejtély avagy történeti forrás? Válogatott tanulmányok; Akadémiai, Bp., 1988 (Hermész könyvek)
  • Földes Péter: Anonymus titkos közlései művéről és önmagáról; Zenit,  Bp., 1994
  • Grandpierre K. Endre: Anonymus titkai nyomában, Budapest, 1998
  • Bagi Dániel: Gallus Anonymus és Magyarország. A Geszta magyar adatai, forrásai, mintái, valamint a szerző történetszemlélete a latin Kelet-Közép-Európa 12. század eleji latin nyelvű történetírásának tükrében; Argumentum, Bp., 2005 (Irodalomtörténeti füzetek)
  • Alexandru Madgearu: The Romanians in the Anonymous Gesta Hungarorum. Truth and fiction; Romanian Cultural Institute, Cluj-Napoca, 2005 (Bibliotheca rerum Transsilvaniae)
  • László Veszprémy (2010). "Anonymus Belae regis notarius". In Graeme Dunphy. Encyclopedia of the Medieval Chronicle. Leiden: Brill. pp. 102. ISBN 90-04-18464-3.
  • Makkay János: Kis magyar Anonymus. Félresikerült tolmácsolások; szerzői, Bp., 2011 (Tractata minuscula)
  • Bácsatyai Dániel: Gesta eorum digna aeternitate laudis. Századok, CXLVII. évf. 2. sz. (2013)

Szépirodalmi feldolgozások[szerkesztés]

  • Anonymus: Gesta Hungarorum. III. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről; latinból ford. Pais Dezső, prózából versadaptáció Oromszegi Ottó; szerzői, Bp., 1994
  • Vajay Szabolcs: Én, Anonymus. Önéletrajz; Argumentum, Bp., 1998

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Egy örök rejtély - Mikor élt és ki lehetett Anonymus?
  2. A születőben lévő , kísérletező kedvű hazai irodalomnak egyedi, a középkori históriaírásban páratlan példája
  3. A hazai kutatás az 1930-as években figyelt fel P. mester egy másik lehetséges nyugati latin nyelvű olvasmányára, az angliai Geoffrey of Monmouth Historia Regum Britanniae címen ismert gestájára.
  4. A Gesta Hungarorum és a Historia motivum kincseinek egyezéseit igen alapos vizsgálat tárgyává tette a forrásként említett Bácsatyai Dániel cikke.

További információk[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Anonymus témában.
Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Gesta Hungarorum témában.