Bory-vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bory-vár
A Bory-vár a bejárat felől
A Bory-vár a bejárat felől
Ország  Magyarország
Mai település Székesfehérvár

Épült 1923-1964
Építőanyaga vasbeton, beton
Elhelyezkedése
Bory-vár (Székesfehérvár)
Bory-vár
Bory-vár
Pozíció Székesfehérvár térképén
é. sz. 47° 12′ 39″, k. h. 18° 27′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 39″, k. h. 18° 27′ 05″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bory-vár témájú médiaállományokat.

A Bory-vár egy különleges épületcsoport, amelyet Bory Jenő (18791959) építész, szobrász épített és díszített Székesfehérvárott. 1923-tól az építész haláláig épült, az örökké tartó szerelem és példamutató házasság szimbólumaként.[1]

A vár története 1912-ben kezdődött. Bory Jenő ekkor vásárolt meg a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben egy egyholdnyi földet, ahol kezdetben csak egy kis acélprésház állt, hogy családjával itt pihenhessen.

A vár építése 1923-ban kezdődött.[2] Eleinte csak a helybéliek tudtak az építkezésről, majd 1934-ben a látogatók előtt is megnyitották a kapuit, ekkor lett országosan is híres. Kezdetben maga a tulajdonos vezette körbe az érdeklődőket, elmesélve a vár létrehozásának és az egyes részek építésének történetét.

A kapun belépve a vár makettje fogadja a látogatókat. Az egyik lépcsőn felgyalogolva, a padlón mozaikból kirakott felirat: „A kövek beszélnek.” A vár egyik legrégebbi eleme az 1913-ban készült díszkút.[3] A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak. Érdekesség, hogy a vár alapanyaga beton, amely anyag alkalmazásában úttörő volt.[1] Ebből az anyagból készültek a kupolák, oszlopok, korlátok, lépcsők, ajtó-, és ablaktokok, medencék, díszkutak, de szobrok és domborművek is.[4]

A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.[3]

Az árkádok alatt látható gipsz szobrok, eredeti bronz és márvány változatai ma is megtalálhatóak Magyarország különböző településein. A Kápolnában a Hitvesi szeretet szobra látható.[4]

Bory Jenő és felesége, Komócsin Ilona (mindketten Székely Bertalan-tanítványok), Klára leánya (Glatz-tanítvány) képei és szobrai mellett a következők alkotásaival találkozhatunk a várban: Székely Bertalan, Karlovszky Bertalan, Körösfői-Kriesch Aladár, Csók István, László Fülöp, Márk Lajos, Bosznay István, Szüle Péter, Márton Ferenc, Iványi Grünwald Béla, Haranghy Jenő, Fadrusz János, Zala György, Stróbl Alajos, Ligeti Miklós, Dankó János stb. A Bory-vár „kivonatos” tárgymutatója majdnem 400 művet sorol fel, de több ezer is van ott.[5]

Bory a váron kívül az ikervári Batthyány-szobor, az eszterházai Haydn-emlékmű, a kaposvári Madonna, valamint számos síremlék és hősi szobor alkotója.[6]

Ma az épület nagy része múzeumként látogatható, de a leszármazottak egy része még mindig itt él. Az épület szerepel a Guinness Rekordok Könyvében, mint a világ legnagyobb épülete, melyet egyetlen ember alkotott.

Bory Jenő, a tervező építész volt az építésvezető, a pallér, a kőműves is,[2]aki segítőkkel 40 nyáron keresztül folyamatosan bővítette, szépítette a várat.[4] Halála után 1959-ben a műteremben ravatalozták fel.[3]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Bory-vár, Székesfehérvár. turautak.com, 2011. július 17.
  2. ^ a b A Bory-vár. bory-vár.hu
  3. ^ a b c Egyesek szerint giccs, mások szerint műremek. origo.hu, 2016. augusztus 18.
  4. ^ a b c „A kövek beszélnek”. bory-var.hu
  5. A Bory-vár. varetteremszfvar.hu
  6. Bory Jenő a Bory-vár alkotója. varetteremszfvar.hu

További információk[szerkesztés]