Bory Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bory Jenő
Jenő Bory.jpg
Született 1879. november 9.
Székesfehérvár
Elhunyt 1959. december 20. (80 évesen)
Székesfehérvár
Nemzetisége magyar
Házastársa Komócsin Ilona
Foglalkozása építész, szobrász
Fontosabb munkái Bory-vár, Püspökkút
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bory Jenő témájú médiaállományokat.

Bory Jenő (Székesfehérvár, 1879. november 9.Székesfehérvár, 1959. december 20.) építész, festő- és szobrászművész, tanár. Leghíresebb alkotása a "székesfehérvári Tádzs Mahal"-ként emlegetett Bory-vár. Felesége Komócsin Ilona (1885–1974) festőművész volt. 1943 és 1945 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora.

A Bory-vár Székesfehérvárott
Püspökkút, Székesfehérvár (Részletképek: 1, 2, 3, 4)
Szent István-kút, Kaposvár

Élete[szerkesztés]

Édesapja géplakatos mester volt, aki hét gyermeket nevelt fel. Bory Jenő szülővárosa ösztöndíjasaként végezte egyetemi tanulmányait Budapesten. 1903-ban kapott építészmérnöki oklevelet, majd beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Szobrásznövendék lett Stróbl Alajos mellett, festészetet pedig Székely Bertalannál tanult. Két évig volt tanulmányúton Németországban és Olaszországban, ahol többek között kitanulta a márványszobor-készítést is. Feleségével, Komócsin Ilonával Székely Bertalan tanítványaként ismerkedett meg. A lány ekkor Szeged város ösztöndíjasaként végezte a főiskolát. Művészi pályája alatt portrékat és virágcsendéleteket festett.

1911-től 1946-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, emellett 1921-1944 között a Műszaki Egyetemen is tanított. 1943-1945 között a Képzőművészeti Főiskola rektori feladatait látta el. Az első világháború során katonaként Szarajevóban művészeti alkotásokra kapott megbízást, amelyekért a király a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1906-1944 között 185 szoborművét állította ki, főleg Székesfehérváron és Budapest gyűjteményes kiállításain. Több hazai és külföldi elismerést kapott.

A Bory-vár[szerkesztés]

A híres székesfehérvári Bory-vár Bory Jenő és felesége közös művészi alkotása, melyet saját elgondolásaik és terveik alapján két kezük munkájaként hoztak létre. Ezzel emeltek emléket művészi álmaiknak, a munka- és a hitvesi szeretetnek. 1923-tól körülbelül 41 éven át építették a várat, melyet Jenő szobrai és Ilona festményei díszítenek. A vár építőanyaga beton és vasbeton, hiszen Bory Jenőt – kutatóként és szakemberként – főleg a beton széles körű alkalmazása foglalkoztatta. A vár kertjében saját szobrait helyezte el, míg a műteremben felesége festményei mellett más neves művészek képei is megtalálhatók. Műalkotásaik az ország minden pontján fellelhetők, egyes eredeti gipszmodellek pedig a vár oszlopos udvarának árkádjai alatt találhatók meg. A vár ma is látogatható, a törvényes örökösök tulajdonába tartozik.

A Bory-váron kívűli alkotásai[szerkesztés]

A következő alkotásait láthatjuk a Bory-váron és az ott található szobrokon, festményeken kívül:

Országszerte

Székesfehérvárott

  • Jézus szíve templom
  • Püspökkút
  • A kelő napsugár (szobor)
  • A Zichy liget kerámiavázái
  • A 17. honvéd gyalogezred emlékműve
  • Huszár születik (szobor)
  • Turulmadár, Trianon-emlékmű
  • Szárcsás gyermek
  • Szűz Mária-szobor, Szent István-bazilika
  • Szovjet katonai temető szobrai
  • Kuthy József-emléktábla
  • Kossuth és Petőfi (relief)
  • Borsányi Ilonka síremléke - Térdelő angyal
  • A Janny család síremléke
  • Szent Bernát-szobor
  • Töviskoszorús Krisztus (szobor)
  • Árpád-házi Boldog Margit (szobor)
  • Anya gyermekével (szobor)
  • Erőműi munkások emlékműve
  • Szent György-kút
  • Ybl Miklós (dombormű)
  • Közgazdász-hallgatók hősi emlékműve
  • Dr. Goldziher Ignác (dombormű)
  • Az Ybl Miklós Reáliskola diákhőseinek emlékműve
  • 69-es gyalogezred emlékműve

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]