Ligeti Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ligeti Miklós
Ligeti Miklós 1898-51.jpg
Született 1871. május 1.
Buda
Elhunyt 1944. december 10. (73 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása szobrász
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Ligeti Miklós témájú médiaállományokat.

Ligeti Miklós, született Lőwy Móric (Buda, 1871. május 19.[2]Budapest, 1944. december 10.) magyar szobrász. A 19. és 20. század fordulójának egyik legjelesebb magyar impresszionista szobrásza.

Életpályája[szerkesztés]

Lőwy Sámuel és Gaiduschek Johanna fia. Strobl Alajos tanítványa volt, majd Nyugatra ment tanulni, Bécsbe és Párizsba, Párizsban a Julian Akadémián tanult festőnek, de mint szobrász alkotott jelentőset. Emlékműveket, portré-szobrokat, zsánereket, épületplasztikákat készített.

Munkásságára Rodin művészete volt nagy hatással, a századfordulóhoz közeledve impresszionista jellegű alkotásokkal jelentkezett, márványba faragott vagy bronzba öntött aktkompozícióit és portréit formagazdagság, s sejtelmes fényhatások megjelenítése jellemzi. Az intimebb kisplasztikák mellett nagy szerepe volt az épületdíszítő szobrászatban (pld. Parlament, Adria Biztosító, Gresham-palota).

A leghíresebb szobra az Anonymus a Városligetben (1903). A névtelen jegyzőt és történetírót, akiről semmilyen kép nem maradt fent, szerzetesi ruhában, fejére kámzsát húzva bronzból mintázta meg, a szobor számos kiszögelése révén rejtélyes fény fut végig az alakon. S ugyancsak a Városligetben avatták fel öt évvel később Rudolf trónörökös vadászruhában c. szobrát, közben 1907-ben elkészült a Szegeden felállított Erzsébet királyné szobor fehér márványból faragva. Ezek után főleg az akadémikus stílus jegyében készített köztéri emlékműveket, de még azok közt is akad figyelemre méltó.

1909. május 29-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Kern Hedviggel.[3]

Az első világháború utáni anyaghiányt látva, valamint az 1913. évi kiállítása sikerében bízva, Ligeti 1920-ban Angyalföldön kerámiagyárat alapított Petrik Lajos vegyészmérnökkel.[4]

Déryné régi/új szobra (2010)

1935-ben a Horváth-kertben állították fel Déryné szobrát, amely a színésznőt korhű ruhában, gitárral a kezében örökítette meg. A szobor a második világháborúban megsérült és elbontották, de herendi porcelánmásolatai sokáig népszerűek voltak. 2010-ben Ligeti Miklós munkáját, az egészalakos fehér márványszobrot egy gyergyószentmiklósi szobrász, Polgár Botond készítette el újra.[5]

1937-ben avatták fel a Lovas tüzérek hősi emlékművét Budapesten, a mai Dózsa György téren, amely a második világháborúban szintén megsérült, 1960-ban végül ezt is elbontották.

A köszvény gátolta a munkájában, ám ő mégis a haláláig dolgozott. 1944 márciusában a Fasor Szanatóriumban súlyos műtéten esett át. A későbbiekben nem javult az állapota, és az év december 10-én elhunyt.[6] A háborús viszonyok miatt kívánsága szerint nem tudták az Anonymus-szobor alá temetni. A Kerepesi úti temetőben nyugszik, Bory Jenő szobrász készített sírjára emlékművet.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • Éva (1897) (Márvány, magasság 54 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • Rippl-Rónai József arcmása (1901) (Bronz, magasság 45 cm; MNG, Budapest)
  • Csók/Szerelem (1901) (Márvány, magasság 62 cm; MNG, Budapest)
  • Iványi-Grünwald Béla arcmása (1901)
  • Anonymus: köztéri szobor (1903) (Bronz, magasság 190 cm; Városliget, Budapest)
  • Kosztolányi Kann Gyuláné (1905) (Bronz, magasság 55 cm; MNG, Budapest)
  • Erzsébet királyné szobra : köztéri szobor (1907) (Márványból, Szegeden)
  • Rudolf trónörökös szobra : köztéri szobor (1908) Városliget, Budapest
Ligeti Miklós sírja Budapesten. Kerepesi úti temető: 18/1-1-sarok. Bory Jenő alkotása

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar művészeti kislexikon. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Ligeti Miklós szobrász lásd 216. o. ISBN 9638477660

További információk[szerkesztés]