Ligeti Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ligeti Miklós
Ligeti Miklós 1898-51.jpg
Született
1871. május 1.
Buda
Elhunyt
1944. december 10. (73 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása szobrász
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ligeti Miklós témájú médiaállományokat.

Ligeti Miklós (Buda, 1871. május 19.Budapest, 1944. december 10.) magyar szobrász. A 19. és 20. század fordulójának egyik legjelesebb magyar impresszionista szobrásza.

Életpályája[szerkesztés]

Stróbl Alajos tanítványa volt, majd nyugatra ment tanulni, Bécsbe és Párizsba, Párizsban a Julian Akadémián tanult festőnek, de mint szobrász alkotott jelentőset. Emlékműveket, portré-szobrokat, zsánereket, épületplasztikákat készített.

Munkásságára Rodin művészete volt nagy hatással, a századfordulóhoz közeledve impresszionista jellegű alkotásokkal jelentkezett, márványba faragott vagy bronzba öntött aktkompozícióit és portréit formagazdagság, s sejtelmes fényhatások megjelenítése jellemzi. Az intimebb kisplasztikák mellett nagy szerepe volt az épületdíszítő szobrászatban (pld. Parlament, Adria Biztosító, Gresham-palota).

A leghíresebb szobra az Anonymus a Városligetben (1903). A névtelen jegyzőt és történetírót, akiről semmilyen kép nem maradt fent, szerzetesi ruhában, fejére kámzsát húzva bronzból mintázta meg, a szobor számos kiszögelése révén rejtélyes fény fut végig az alakon. S ugyancsak a Városligetben avatták fel öt évvel később Rudolf trónörökös vadászruhában c. szobrát, közben 1907-ben elkészült a Szegeden felállított Erzsébet királyné szobor fehér márványból faragva. Ezek után főleg az akadémikus stílus jegyében készített köztéri emlékműveket, de még azok közt is akad figyelemre méltó.

Az első világháború utáni anyaghiányt látva, valamint az 1913. évi kiállítása sikerében bízva, Ligeti 1920-ban Angyalföldön kerámiagyárat alapított Petrik Lajos vegyészmérnökkel.[1]

1935-ben a Horváth-kertben állították fel Déryné szobrát, amely a színésznőt korhű ruhában, gitárral a kezében örökíti meg. A szobor a második világháborúban megsérült és elbontották, de herendi porcelánmásolatai sokáig népszerűek voltak.

1937-ben avatták fel a Lovas tüzérek hősi emlékművét Budapesten, a mai Dózsa György téren, amely a második világháborúban szintén megsérült, 1960-ban végül ezt is elbontották.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Ligeti Miklós sírja Budapesten. Kerepesi temető: 18/1-1-sarok. Bory Jenő alkotása.
  • Éva (1897) (Márvány, magasság 54 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • Rippl-Rónai József arcmása (1901) (Bronz, magasság 45 cm; MNG, Budapest)
  • Csók/Szerelem (1901) (Márvány, magasság 62 cm; MNG, Budapest)
  • Iványi-Grünwald Béla arcmása (1901)
  • Anonymus : köztéri szobor (1903) (Bronz, magasság 190 cm; Városliget, Budapest)
  • Kosztolányi Kann Gyuláné (1905) (Bronz, magasság 55 cm; MNG, Budapest)
  • Erzsébet királyné szobra : köztéri szobor (1907) (Márványból, Szegeden)
  • Rudolf trónörökös szobra : köztéri szobor (1908) Városliget, Budapest

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Prohászka László: Ligeti Miklós egyházművészeti alkotásai. vigilia.hu. (Hozzáférés: 2016. március 29.)

Források[szerkesztés]

  • Magyar művészeti kislexikon. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Ligeti Miklós szobrász lásd 216. o. ISBN 9638477660

További információk[szerkesztés]