Herend

	Herend
	Herend - Porcelángyár
; Herend címere	; Herend zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Veszprémi
Jogállás	város
Polgármester	Jánszky Lajos László (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	8440
Körzethívószám	88
Testvértelepülései	Lista Marktleuthen; Madéfalva;
	Népesség
Teljes népesség	3390 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	172,14 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	19,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Herend Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 05″
	Herend Pozíció Veszprém megye térképén
	Herend weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Herend témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Herend (németül Herrendorf) város Veszprém vármegye Veszprémi járásában. Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, hogy annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest, 1851).

Fekvése[szerkesztés]

Herend a 8-as főút mentén, az Északi- és Déli-Bakony találkozásánál, a Herend-Szentgál medence közepén fekszik, 341 méter tengerszint feletti magasságon. A főút a kisváros belterületének déli szélén halad el, a település tényleges főutcája a 8313-as út. Végighalad a területén a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is, az itteni vasútállomásra a központ felől a 83 305-ös út (települési nevén Vasút utca) vezet. Átfolyik rajta a Séd patak.

Története[szerkesztés]

A falu határában késő római kori leleteket találtak, míg a község mai területén a középkorban több kisebb falu is állt. A vidék, a környék mindig vadászterület volt, annak megfelelő lakosokkal. Mivel Veszprém 1552 és 1566 között török kézen volt, a törökök fehérvári robotra kényszerítették a herendi lakosságot, és a török kiűzése után a falu elnéptelenedett.

A herendi puszta 1764 és 1847 között került ismételt betelepítésre, ekkor kezdett újra fejlődni. Sok volt a német ajkú, ahogy az 1828. évi összeírás, majd az 1836. évi nemesi vagyonösszeírás adatai mutatják.

A település 1999. július 1-jétől városi rangot kapott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Bors Gábor (független)^[3]
1994–1998: Bors Gábor (független)^[4]
1998–2000: Bors Gábor (független)^[5]
2000–2002: Rieth Nándor (független)^[6]^[7]
2002–2004: Rieth Nándor (független)^[8]
2004–2006: Vajai László (független)^[9]
2006–2010: Vajai László (független)^[10]
2010–2014: Vajai László (független)^[11]
2014–2019: Jánszky Lajos László (Fidesz-KDNP)^[12]
2019-től: Jánszky Lajos László (Fidesz-KDNP)^[1]

A településen 2000. december 17-én időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel.^[6]^[13]

Nem sokkal a következő önkormányzati ciklus félideje után, 2004. november 14-én újabb időközi polgármester-választás (és képviselő-testületi választás) zajlott Herenden, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[14] A választáson a város addigi első embere is elindult, de valamivel 29 % alatti eredményével, három jelölt közül csak a második helyet érte el, kihívóinak egyike 63,48 %-os eredményével messze felülmúlta őt.^[9]

Gazdaság[szerkesztés]

Bővebben: Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.

Oktatás[szerkesztés]

A városban a porcelánipari szakmunkásképző intézet és német nemzetiségi általános iskola működik.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 77,5%-a magyarnak, 10,8% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (22,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,1%, református 4,4%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 12,3% (34,8% nem nyilatkozott).^[15]

Látnivalók[szerkesztés]

Porcelánmúzeum (1964 óta)
Porcelanium épületegyüttese (1999 óta): Minimanufaktúra, Apicius Étterem és Kávézó, Viktória Porcelánbolt
Római katolikus templom a porcelánablakkal

Képgaléria[szerkesztés]

Herend télen
Porcelánmanufaktúra
A Fischer Mór Porcelánipari Szakközépiskola

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ ^a ^b A 2000. december 17-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. december 17. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ ^a ^b Herend települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. november 14. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
↑ Herend Helységnévtár