Herend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herend
Herend - Porcelain manufacturing.jpg
Herend címere
Herend címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Veszprémi
Jogállás város
Polgármester Jánszky Lajos László[1]
Irányítószám 8440
Körzethívószám 88
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 3384 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 176,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Herend (Magyarország)
Herend
Herend
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 05″
Herend (Veszprém megye)
Herend
Herend
Pozíció Veszprém megye térképén
Herend weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Herend témájú médiaállományokat.

Herend (németül Herrendorf) város Veszprém megye Veszprémi járásában. Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest, 1851).

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Herend a 8-as főút és a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonal mentén, az Északi- és Déli-Bakony találkozásánál, a Herend-Szentgál medence közepén fekszik, 341 méter tengerszint feletti magasságon. Átfolyik rajta a Séd patak, de az országút nem vágja ketté.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu határában késő római kori leleteket találtak, míg a község mai területén a középkorban több kisebb falu is állt. A vidék, a környék mindig vadászterület volt, annak megfelelő lakosokkal. Mivel Veszprém 1552 és 1566 között török kézen volt, a törökök fehérvári robotra kényszerítették a herendi lakosságot, és a török kiűzése után a falu elnéptelenedett.

A herendi puszta 1764 és 1847 között került ismételt betelepítésre, ekkor kezdett újra fejlődni. Sok volt a német ajkú, ahogy az 1828. évi összeírás, majd az 1836. évi nemesi vagyonösszeírás adatai mutatják.

A település 1999. július 1-jétől városi rangot kapott.

A herendi porcelán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Porcelánmúzeum (1964 óta)
  • Porcelanium épületegyüttese (1999 óta): Minimanufaktúra, Apicius Étterem és Kávézó, Viktória Porcelánbolt
  • Római katolikus templom a porcelánablakkal

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Online[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hudi József: Herend története, Veszprém, 1998 [1]