Jásd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jásd
Jásd13v.jpg
Jásd címere
Jásd címere
Jásd zászlaja
Jásd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásVárpalotai
Jogállás község
Polgármester Győry Tünde (független)[1]
Irányítószám 8424
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség721 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség68,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jásd (Magyarország)
Jásd
Jásd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 19″, k. h. 18° 01′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 19″, k. h. 18° 01′ 22″
Jásd (Veszprém megye)
Jásd
Jásd
Pozíció Veszprém megye térképén
Jásd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jásd témájú médiaállományokat.

Jásd (szlovákul: Jášč) község Veszprém megyében, a Várpalotai járásban. 2007. szeptember 25-éig a Zirci kistérséghez tartozott.

Fekvése[szerkesztés]

Veszprém megye északkeleti megyehatára mentén, Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megyék hármashatára közelében fekvő település. Fekvését a Bakony Tési-fennsík alatti medencéje és a Gaja-patak völgye határozza meg.

Közigazgatási területe Tés, Bakonynána, Szápár és Bakonycsernye területével is határos, de belterülete vonatkozásában zsákfalunak tekinthető, közúton csak azon a 3,5 kilométer hosszú, 82 111-es számú mellékúton érhető el, amely a Várpalota és Szápár között húzódó 8213-as útból ágazik ki, Bakonycsernye Inotapuszta nevű külterületi településrészénél. A környező városok, Zirc és Mór felől csak Szápáron keresztül érhető el, a közeli megyeszékhelyek közül Veszprém felől Zircen vagy Várpalotán, Székesfehérvár felől pedig Móron (vagy Bodajkon) és Szápáron keresztül. Vasút nem érinti.

Jásd látképe madártávlatból
Jásd, légi fotó
Jásd légi felvételen
Jásd, távlati légi fotó
Jásd község a magasból
Jásd temploma a levegőből
Jásd templom
Jásd légifotója
Jásd - Szentkút

Története[szerkesztés]

Jásd község közigazgatási területéhez tartozó mintegy 5 km hosszú Gaja-völgy természeti szépségei és kedvező geológiai, éghajlati, vízrajzi viszonyainak köszönhetően a legősibb időktől folyamatoson lakott terület volt. A település környéke már Kr. e. 2800-2500 táján is lakóhelyéül szolgált az újkőkori (neolit) lengyeli kultúra népének. A Tési Malom-dűlőben, Szilvár-malom és a Rubányi-dűlő környékén előkerült edénytöredékek és fémsalak bizonyítja, hogy a bronzkorban és a kelta korban is lakott terület volt.

Kr. u. 1-4. században a település határában több római villagazdaság (villa rustica és villa urbina) működött. A Tési Malom-dűlőben még ma is megfigyelhető alapfal nyomok, és a régészeti leletek egyértelműen igazolják a rómaiak helyi jelenlétét.

A 10. század elején a honfoglaló magyar népesség telepedett le ezen a vidéken. A Tési Malom-dűlő, Tatárhegy, Újkenderföldek és a Rubányi-dűlő területén alakult ki a kora Árpád-kori település. 1993-ban került elő e település temetőjének néhány sírja, melyeknek szegényes melléklete arról árulkodik, hogy egy átlagos 80-120 főt számláló köznépi falu alakult ki ezen a területen.

Az itt található Márkusvár (Mária Terézia sánc, avar sánc) félkör alakú építményei ma is megfigyelhetők. A kora Árpád-kori földvár maradványainak első részletes leírását, alaprajzát és metszeteit közlő Faller Jenő úgy véli, hogy a földvár északi meredek partját a Gaja mosta el.

Jásd okleveles említése 1164-ben a Szent György bencés apátság alapításával veszi kezdetét. A létezéséről kőfaragványai tanúskodnak, (a tihanyi, veszprémi múzeumban és a helyi plébániatemplomban láthatóak). A középkorban jelentős településsé fejlődött, ezt bizonyítja Magyarország 1528-ban készült első térképe (Lázár mester és Jakob Ziegler alkotása), amelyen Iayst néven ábrázolják. A kolostor és a templom a török korban elpusztult, a falu lakossága elmenekült. A falu és az apátság birtokai 1650-ben a Zichy család kezébe kerültek. A Zichyek a 18. század közepén (1757) a falut újratelepítették.

1779-ben a falunak már fából készült iskolája és temploma volt. 1787-1792 között épült fel a mai kőtemploma. A jásdi szentkútról 1814. évi leírásban olvashatunk először, mai kápolnája 1825-37 között készült barokk-rokokó stílusban.

1862. július 31-én a falu leégett. A templomot 1865-66-ban bővítve építették újjá. A paplak 1891-ben nyerte el mai formáját. 1858-ig a falu a Zichy család birtoka, ezt követően több tulajdonosa is volt, végül 1903-ban 67 jásdi parasztgazda közösen vette meg a nemesi birtokot.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg
  • Győry Tünde (független)
Korábban

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 0,7% németnek, 5,8% szlováknak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,5%, református 2,5%, görögkatolikus 1%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,1% (14,4% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Gaja-szurdok, Római-fürdő

A falu központjától délnyugatra található a Gaja-patak közel 2 km hosszú, mély és meredek falú szurdokvölgye, vízeséssel. A völgyoldalban nyílik az ún. Savanyú Jóska-barlang, itt a patakszinten kezdődő szűk forrásbarlang és egy pusztuló mésztufa képződmény figyelhető meg. A szurdok nyugati része már Bakonynána közigazgatási területén húzódik (a megközelítése is egyszerűbb Bakonynána felől), de egy rövidke szakaszon Tés területének északi határai is elérik a völgyet.

  • Tési malom és Poós malom

A település határában a Gaja-patakon egykor kilenc vízimalom működött, ezek közül ma már csak kettőnek maradt meg a fölülcsapó vízikereke, ami a 20. század elején még őrlőkereket mozgatott, majd később fűrészteleppé (gatter) alakították át. A Poós-féle vízimalom a falu központjától északkeleti, a másik délnyugati irányban található.

  • Rubányi-dűlő

A Szentkút és Tési malom közötti festői hegyoldal. A kora Árpád-kori Iasth (jásd) település helyezkedett itt el. A Gaja-patak bal partján szemben elhelyezkedő magaslaton 1993-ban találták meg a középkori falu temetőjét. Nevét a tót rubat = fejszével vágni igéből kapta.

  • Szentkút

A keresztény szentkút 600 évnél is régibb, egyik legősibb búcsújáróhely hazánkban, ahova a település központjától déli-délnyugati irányba indulva, rövid sétával juthatunk el. Kápolnája 1825-1837 között épült barokk-rokokó stílusban, a korábbi fakápolna helyén, műemlék jellegű. Freskóit Károly Gyula festőművész készítette; 6 méter magas, bolgár mészkőből készült Mária-szobra Braun János szobrász alkotása. Az újkori hozzáépítések, a kálvária és a szembemiséző oltár 1961-1980 között készültek.

  • Plébániatemplom (műemlék jellegű)

A Szűz Mária, a világ királynéja nevére szentelt templom helyén a 16. századig a valószínűleg még 12. századi eredetű, Szent György tiszteletére épített bencés templom és kolostor állt, melyek a török hódoltság idején elpusztultak; megmaradt faragott köveik a veszprémi, tihanyi múzeumban, illetve a mai jásdi plébániatemplomba beépítve találhatók. A török kor utáni templom 1792-ben épült fel, az Árpád-kori kolostor és templom anyagának felhasználásával.

  • Nagy-kőbánya (fokozottan védett)

A ma már felhagyott, nagyméretű kőfejtőben a kőzetrétegek némelyike gazdag ősmaradvány faunát tartalmaz, főleg Ammoniták kerülnek elő. A geológiai szelvények védelem alatt állnak.

  • Avar sánc (Márkusvár, Mária Terézia-sánc)

A falutól délnyugatra, a Szentkút után szokatlan alakú dombot fedezhet fel a kiránduló, ez egyes vélekedések szerint avar kori, más adatok szerint kora Árpád-kori földvár maradványa lehet; kettős földsánca és egy lakótorony maradványai máig felismerhetőek.

  • Csiklingvár

Jásd, Bakonycsernye és Isztimér hármashatárának közvetlen közelében, egy 420 méteres magaslat tetején egy régi vár összedőlt romjai ismerhetők fel, belsejében 1-1,5 méter széles, mészhabarcsos falmaradványokkal, melyek egy négyszögű lakótorony még jól felismerhető falai voltak. A vár építésének pontos ideje nem ismert; a középkorban vadászkastélynak építették át. A vár nevét általában Bakonycsernyéhez kötik, mert a legkönnyebben a bakonycsernyei Inotapuszta felől közelíthető meg, de kellemes kirándulások célpontja lehet Jásd felől is. [Valójában egyébként a várrom Isztimér közigazgatási területén található.] Közelében található a Tési-fennsíkperem egyetlen forrásbarlangja.

Itt született "Jásdi" Kiss Imre, őstermelő, aki tájépítészettel, az épített tájakkal, gealingvisztikával és magyar történelemmel is foglalkozik előadásaiban.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Jásd Helységnévtár
  4. EZOBOX (2015. június 25.). „Jásdi Kiss Imre: Magyarország kincsei”.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Jásd
A Wikimédia Commons tartalmaz Jásd témájú médiaállományokat.