Márkó
Márkó | |||
![]() | |||
Márkó központja | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Megye | Veszprém | ||
Járás | Veszprémi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hartmann Antal (független)[1] | ||
Irányítószám | 8441 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1214 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 36,36 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,41 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 07′ 18″, k. h. 17° 48′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 18″, k. h. 17° 48′ 49″ | |||
Márkó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Márkó témájú médiaállományokat. |
Márkó (németül Markusdorf) község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Veszprémtől nyugatra (9 km), Herendtől keletre 5 km-re fekszik. A 8-as főközlekedési úton, vagy a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon közelíthető meg. A legközelebbi település: Bánd (3 km).
Története[szerkesztés]
Régészeti leletek és középkori oklevelek tanúsága szerint a mai település helyén egykor több település, többek között Szent Márk falva állhatott. A török időkben elpusztult és elnéptelenedett falvak helyén csak a 18. században indult újra az élet. Padányi Biró Márton püspök és a veszprémi káptalan 1741-ben német, olasz telepeseket hívott erre a vidékre, akik megalapították és felépítették Márkót. Jellegzetes egyutcás település volt sokáig.
A barokk római katolikus temploma 1754-ben épült. A német telepesek az XVIII. század végére templomukat is felépítették, ami 1834 nagypéntekén leégett. Emlékére emelték a közeli dombra 1839-ben a késő klasszicista stílusú Kálvária-kápolnát.
A német anyanyelvű lakók nagy részét a II. világháború után kitelepítették, helyükre magyar nyelvű népesség érkezett.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 11,8% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% szerbnek mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49%, református 6,9%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,8% (26% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Házai közül még őrzi néhány a népi építészet formakincsét és hagyományait.
- A fennsíkból kiemelkedő dombon a Kálvária fehér kápolnája és stációi már messziről látszanak (külön érdekesség, hogy a kálváriát keresztülszeli a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal, a keresztút a kápolnát megelőző stáció előtti szakaszon egy gyalogos felüljárón halad át a sínek felett).
Képgaléria[szerkesztés]
A 8-as főút községet elkerülő szakasza
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Márkó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Márkó Helységnévtár