Márkó

	Márkó
	Márkó központja
	; Márkó címere
	; Márkó címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Járás	Veszprémi
Jogállás	község
Polgármester	Hartmann Antal (független)
Irányítószám	8441
Körzethívószám	88
	Népesség
Teljes népesség	1214 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	36,36 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	34,41 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Márkó Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 07′ 18″, k. h. 17° 48′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 18″, k. h. 17° 48′ 49″
	Márkó Pozíció Veszprém megye térképén
	Márkó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Márkó témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Márkó (keresztnév).

Márkó (németül Markusdorf) község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Veszprémtől nyugatra (9 km), Herendtől keletre 5 km-re fekszik. A 8-as főközlekedési úton, vagy a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon közelíthető meg. A legközelebbi település: Bánd (3 km).

Története[szerkesztés]

Régészeti leletek és középkori oklevelek tanúsága szerint a mai település helyén egykor több település, többek között Szent Márk falva állhatott. A török időkben elpusztult és elnéptelenedett falvak helyén csak a 18. században indult újra az élet. Padányi Biró Márton püspök és a veszprémi káptalan 1741-ben német, olasz telepeseket hívott erre a vidékre, akik megalapították és felépítették Márkót. Jellegzetes egyutcás település volt sokáig.

A barokk római katolikus temploma 1754-ben épült. A német telepesek az XVIII. század végére templomukat is felépítették, ami 1834 nagypéntekén leégett. Emlékére emelték a közeli dombra 1839-ben a késő klasszicista stílusú Kálvária-kápolnát.

A német anyanyelvű lakók nagy részét a II. világháború után kitelepítették, helyükre magyar nyelvű népesség érkezett.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 11,8% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% szerbnek mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49%, református 6,9%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,8% (26% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Házai közül még őrzi néhány a népi építészet formakincsét és hagyományait.
A fennsíkból kiemelkedő dombon a Kálvária fehér kápolnája és stációi már messziről látszanak (külön érdekesség, hogy a kálváriát keresztülszeli a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal, a keresztút a kápolnát megelőző stáció előtti szakaszon egy gyalogos felüljárón halad át a sínek felett).

Képgaléria[szerkesztés]

A katolikus templom bejárata
A templom toronysisakja
Márkó 250 éves emlékoszlopa
A márkói kálvária első stációja
A kálvária első stációja
A kálvária első stációjának festménye
A kálvária kápolnája a vasúti híddal
A kálvária kápolnája a vasúti híddal és a szombathelyi vasútvonal sínpárjával
A kálvária kápolnája délnyugat felől
A kálvária kápolnája
A kálvária kápolnája
A kálvária utolsó stációjának festménye (ismeretlen alkotó műve)
A kálvária kápolnájának belső tere
A kálvária stációinak sora a kápolna felől nézve, jobbra a szombathelyi vasútvonal fölött átvezető híd
Márkó környéke
A 8-as főút községet elkerülő szakasza