Ugrás a tartalomhoz

Márkó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Márkó
Római katolikus Szent Márk-templom
Római katolikus Szent Márk-templom
Márkó címere
Márkó címere		 Márkó zászlaja
Márkó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállásközség
PolgármesterSzalai Szabolcs (független)[1]
Irányítószám8441
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség1797 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,41 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 19″, k. h. 17° 48′ 47″47.121969°N 17.813150°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 19″, k. h. 17° 48′ 47″47.121969°N 17.813150°E
Márkó (Veszprém vármegye)
Márkó
Márkó
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Márkó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Márkó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Márkó (keresztnév).

Márkó (németül Markusdorf) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Veszprémtől 9 kilométerre nyugatra, Herendtől 5 kilométerre keletre fekszik. Mindkét város irányából a 8-as főútról leágazó 8313-as úton közelíthető meg. Áthalad a területén a MÁV 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonala is, az itteni megállóhelyre a község központjában a 8313-asról észak felé kiágazó 83 111-es út vezet. A legközelebbi település, Bánd 3 kilométerre nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

Régészeti leletek és középkori oklevelek tanúsága szerint a mai település helyén egykor több település, többek között Szent Márk falva állhatott. A török időkben elpusztult és elnéptelenedett falvak helyén csak a 18. században indult újra az élet. Padányi Biró Márton püspök és a veszprémi káptalan 1741-ben német, olasz telepeseket hívott erre a vidékre, akik megalapították és felépítették Márkót. Jellegzetes egyutcás település volt sokáig.

Barokk római katolikus temploma 1754-ben épült. A német telepesek a 18. század végére templomukat is felépítették, ami 1834 nagypéntekén leégett. Emlékére emelték a közeli dombra 1839-ben a késő klasszicista stílusú Kálvária-kápolnát.

A német anyanyelvű lakók nagy részét a második világháború után kitelepítették, helyükre magyar nyelvű népesség érkezett.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Migray Emőd (független)[3]
  • 1994–1998: Kardos János (független)[4]
  • 1998–2002: Kardos János (független)[5]
  • 2002–2006: Kardos János (független)[6]
  • 2006–2010: Szabó Gyula (független)[7]
  • 2010–2014: Hartmann Antal (független)[8]
  • 2014–2019: Hartmann Antal (független)[9]
  • 2019–2024: Hartmann Antal (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Szalai Szabolcs (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1216
1212
1214
1723
1805
1777
1797
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 11,8% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% szerbnek mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49%, református 6,9%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,8% (26% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% németnek, 0,3% románnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, bolgárnak, ruszinnak, ukránnak és szlováknak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,6% volt római katolikus, 7,3% református, 1,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 14,8% felekezeten kívüli (40,7% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Házai közül még őrzi néhány a népi építészet formakincsét és hagyományait.
  • A fennsíkból kiemelkedő dombon a Kálvária fehér kápolnája és stációi már messziről látszanak (külön érdekesség, hogy a kálváriát keresztülszeli a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal, a keresztút a kápolnát megelőző stáció előtti szakaszon egy gyalogos felüljárón halad át a sínek felett).

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Márkó 250 éves emlékoszlopa
    Márkó 250 éves emlékoszlopa
  • A márkói kálvária első stációja
    A márkói kálvária első stációja
  • A kálváriakápolna
    A kálváriakápolna
  • A kálváriakápolna belső tere
    A kálváriakápolna belső tere

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Márkó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Márkó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Márkó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. ↑ Márkó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  6. ↑ Márkó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  7. ↑ Márkó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  8. ↑ Márkó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  9. ↑ Márkó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. ↑ Márkó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
  11. ↑ Márkó Helységnévtár
  12. ↑ Márkó Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Márkó&oldid=27530078”