Bottornya
| Bottornya (Podturen) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Bottornya |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1334 |
| Polgármester | Josip Lepen |
| Irányítószám | 40319 |
| Körzethívószám | +385 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3517 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 31,42 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 27′ 53″, k. h. 16° 32′ 46″46.464722°N 16.546111°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 53″, k. h. 16° 32′ 46″46.464722°N 16.546111°E | |
| Bottornya weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bottornya témájú médiaállományokat. | |
Bottornya (1887-ig Podturen, horvátul: Podturen, vendül Pottüren vagy Pottören) falu és község (járás) Horvátországban, Muraköz megyében.
A község (járás) települései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Alsóferencfalva, Bottornya, Celine, Mikófa, Muraszilvágy és Muraújfalu.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csáktornyától 14 km-re északkeletre, a Mura jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település első írásos említése 1367-ben "villa Tornu, Torn" alakban történt, de Szent Márton tiszteletére szentelt egyházát már 1334-ben említik. 1458-ban bíráját "judex de Twrnya" néven említik. 1495-ben egy helyi nemes nevében fordul elő "Kristoferus Fadan de Turan" néven. 1490-ben "Thwrren", 1496-ban "Turan", 1505-ben "Thoren alio nomine Thwrn" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2] Nevét a 14. század elején itt birtokos Hédervary-Poth családról kapta. A "Poth-tornya" pedig az ő itteni lakótornyukat jelölte. Ennek lakótoronynak a bővítésével épülhetett egykor a 15. században említett Turen (Turnlein) vára, amely 1443-ban a Cilleieké volt. Felszíni nyoma nem maradt. A település később vásáros hely lett mezővárosi ranggal. 1477-ben a csáktornyai uradalommal együtt Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is.
A 15. század végén és a 16. század elején Fadan (Fodan) Kristófé volt, akinek itteni várnagyát 1501-ben említik.[2] 1501-ből ismert a templom Ambróz nevű papja is, akit két káplán segített. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. 1601 szeptemberében 24 ezer főnyi keresztes had gyűlt itt össze, hogy visszafoglalja a töröktől megszállt Kanizsa várát. Zrínyi György tárnokmester idejében elterjedt a protestantizmus a Muraközben is, 1637-ben a templomnak evangélikus prédikátora volt. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1693-ban mezővárosként említik, iskoláját pedig 1688-ban említik először. Az 1693-as egyházi vizitáció szerint már újra csak katolikusok éltek a településen.
1708-ban II. Rákóczi Ferenc hadai a Muraközzel együtt Bottornyát is elpusztították. Az 1718-as összeírás szerint Bottornya 39 háztartásából 26 jobbágy volt, negyed, vagy nyolcad jobbágytelekkel. A többiek zsellérek voltak. Az uradalmon kívül a Barics családnak, majd a 18. század második felében a Kos-Hendri családnak is voltak itt birtokai. III. Károly 1719-ben az uradalommal együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1786-ban Bottornyán 116 ház állt, bennük 125 család, 725 lakos élt. Nyolc nemes, hét iparos és kereskedő is élt itt. 1791-ben az uradalmat gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. 1828-ban 130 házban 965 lakos élt, közülük 949 katolikus és 16 zsidó. 1857-ben 210 ház állt itt 1281 lakossal, egy magyar kivételével mind horvátok. Iskola is működött itt két tanítóval és 119 tanulóval. Az emeletes iskolaépület 1860-ban épült fel. A mai iskolát 1965-ben építették. 1900-ban 264 házában 1814 lakos élt, 11 izraelita kivételével mind római katolikusok. A legnagyobb lakosságszámot 1953-ban érte el a település 2629 lakossal.
Vályi András szerint " POTUREN. Horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok leginkább, határjának középszerű mivóltához képest, második osztálybéli."[3]
1910-ben 2042 lakosa volt, közülük 1954 horvát, 45 magyar, 17 német és 26 egyéb anyanyelvű volt.[4] A trianoni békeszerződésig, majd 1941 és 1945 között újra Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1920 és 1941 között, majd 1945-től Jugoszlávia része, 1991 óta pedig Horvátországé.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 2001-es népszámlálás adatai szerint Bottornya községnek (járásnak) 4392 lakosa van, melynek 95%-a horvát, 4%-a cigány nemzetiségű. Magának Bottornya falunak ebből 1506 lakosa volt.
A község népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[5][6][7] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 2.786 | 3.150 | 3.410 | 3.795 | 3.919 | 4.575 | 4.987 | 5.364 | 5.910 | 6.327 | 5.740 | 5.681 | 5.124 | 4.663 | 4.392 | 3.873 | 3.517 |
A település népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[5][6][7] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 1.281 | 1.467 | 1.603 | 1.801 | 1.814 | 2.042 | 2.169 | 2.264 | 2.420 | 2.629 | 2.254 | 2.178 | 2.037 | 1.735 | 1.542 | 1.365 | 1.323 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[8] a 14. században épült gótikus stílusban. Egyhajós épület sokszög záródású gótikus szentéllyel, a déli oldalán a sekrestyével, a harangtorony a nyugati homlokzat felett emelkedik. A kereszthajót három nagyméretű gótikus ablak látja el fénnyel. A templom a reformáció idején az evangélikusok használatában volt. 1793-ban barokk stílusban építették át, ekkor nyerte el mai formáját.
- A templom mellett a 18. században készített barokk kálvária áll, amelyet az 1768-as egyházi vizitáció már megemlít és amelyet 1806-ban és 2000-ben megújítottak.
- A kálvária közelében 1822-ben emelt barokk Szent Flórián szobor található.
- A plébánia épülete 1862-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- 1 2 Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ "1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912)". library.hungaricana.hu. Hozzáférés: 2026. január 19.
- 1 2 Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- 1 2 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- 1 2 Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2623.
