Csertalakos
| Csertalakos | |
 | |
| Kilátó | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Járás | Zalaegerszegi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Jobbágy Zoltán[1] |
| Irányítószám | 8951 |
| Körzethívószám | 92 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 17 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 9,05 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 1,99 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Csertalakos
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 38′ 33″, k. h. 16° 41′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 33″, k. h. 16° 41′ 56″ | |
Csertalakos
Pozíció Zala megye térképén
| |
| Csertalakos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csertalakos témájú médiaállományokat. | |
Csertalakos község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Zala megye középpontjától kissé nyugatra található falu egy dombtetőn helyezkedik el, a Gutorfölde-Mikekarácsonyfa közti 7546-os út mentén, mellette folyik össze a Cserta és a Berek-patak.[3] Közigazgatási területét egy rövid, néhány tíz méteres szakaszon érinti az Ortaháza-Zebecke közt húzódó 7548-as út is.
Története[szerkesztés]
A középkori település első írásos említése 1353-ból származik, ekkor Possesio Lakus formában szerepelt, később Cheplakus alakban írták. Ekkori birtokosa a Rezneki család volt, később az Egerváriaké lett. 1426-ban Egyedlakos volt a neve, majd a török idők alatt elnéptelenedett és később újjátelepült falut 1773-ban már Cserta Lakosnak hívták. A törökök kiűzése után az Esterházy-uradalom részét képezte, az új letelepülők nyolc évnyi adómentességet kaptak (de a tizedet fizetniük kellett).
A második világháború 7 helyi áldozatot követelt, utána a földosztás ellenére folyamatos volt az elvándorlás és a lakosság elöregedése. A folyamat megállítása érdekében az önkormányzat a régi házakat megpróbálja felújítani és fiataloknak értékesíteni.[3]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92%. A 24 lakosból 22 római katolikusnak vallotta magát.[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
A falu régi építészeti emléke egy másik épülettel egybeépült harangláb. 1993-ban építették a világháborús hősök emlékművét.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A zalai községek polgármesterei (magyar nyelven) (html). zaol.hu, 2014. október 28. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b c Történet a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. október 22.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
.svg)
