Páka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Páka
Páka címere
Páka címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Lenti
Jogállás község
Polgármester Lukács Tibor[1]
Irányítószám 8956
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 1156 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 47,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Páka  (Magyarország)
Páka
Páka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 35′ 37″, k. h. 16° 38′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 37″, k. h. 16° 38′ 58″
Páka  (Zala megye)
Páka
Páka
Pozíció Zala megye térképén
Páka weboldala

Páka község Zala megyében, a Lenti kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zala megye nyugati részén, Lentitől délkeletre fekvő település. Lenti 11 km, Csömödér 3 km, Kányavár 5 km, Szécsisziget 6 km, Csesztreg 20 km, Rédics 16 km távolságra található.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elnevezés eredete bizonytalan. Egyes források szerint a közeli Alsó-Válicka neve a középkorban Páka ez a név később a torkolatnál lévő településre is átvivődik. Egy másik magyarázat szerint a szláv eredetű pak=erős, hatalmas személynévből származtatja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a XIV-XV. században a hegyesdi vár-hoz tartozott.

Első említése 1389-ből való. A pákai uradalomhoz tartozott Szentpéterfölde, Pördefölde, Vétyem, Dömeföld, Csömödér, Hernyék, Alsó- és – Felső Zebecke és Ortaháza.

1431-ben Széchenyi László tulajdona volt,de még az évben elzálogosították a Rozgonyiaknak.

1440-ben azonban a birtokot elvesztette, mert Erzsébet királynő hűtlenség vádjával elkobozta pákai kastélyát és tartozékait. A királynő azokat Zágorhidai Demeternek juttatta. Néhány év múlva azonban, 1447-ben a Széchenyiek, a Perényiekkel együtt tulajdonosai a várnak. A következő évben a Szécsiek adták részüket zálogba.

1457-ben Újlaki Miklós-sal szemben a Bánffyak szerzik meg egy részét.

'Páka ebben az időben is jelentős település, oppidum, azaz mezőváros volt.

1541-ben a zalavári konvent ítélete alapján a pákai plébánosnak, Gergelynek adományozott egy malomhelyet. Egyébként Bánffy Lászlónak 12 portája volt a faluban.

1545-ben Nádasdy Tamás az oppidum felét zálogba vette Pukhain Dorottyától, Erdődy Péter feleségétől.

1561-ben I. Ferdinánd megerősítette azt az 1557-ben Zrínyi Miklós szigetvári főkapitány és Erdődy Péter között létrejött egyezséget, amely szerint Erdődy a Vas megyében levő Mogyorókerék várat, Vörösvár castellumot, valamint a zalai Katar castellumot és Páka várost tartozékaival együtt átadta a Zágráb megyei Medve váráért és a Körös megyei Rokonok castellumáért. A csere érényes volt, Báthori András országbíró be is iktatta az új tulajdonost.

A település jelentőségét nem elsősorban lakosainak száma mutatta, bár az sem volt kicsi:

1598-ban 24 házat laktak. Ennél fontosabb, hogy Páka pertinenciához 1631 ház tartozott. A legtöbb, 1159 ház a Bánffyaké volt. Megélhhetését a mezőgazdaság és a kézművesség biztosította.

Ezt a fejlődést akasztotta meg a török hódoltság. A Kanizsa elestéig lényegében biztonságos területen levő város ezután a portyázó seregek mindennapos pusztításait volt kénytelen elszenvedni. A végvárrendszer megvédeni nem tudta.

A középkori temploma is ekkor pusztult el. Annak ellenére, hogy 1121-ben már oklevél említi a Szent György tiszteletére emelt templomot, 1334.évi zágrábi lajstromban mégsem szerepel a község neve. A mezővárosi rangú település és vár plébániája 1501-ben a bekcsényi főesperességhez tartozott, és a Péter nevű plébános mellett két káplán is működött.

A török feldúlta ugyan a helységet, de teljesen lakatlanná sohasem lett.

1652-ben Batthyány Ádám rendeletére házanként 20 szál fát kellett adni a Lenti végvár erősítéséhez. Páka 140 szálat adott.

Az 1690-ben készült jövedelem-összeírás malomról, szőlőtermésről tudósít. Leírja, hogy a terület török földesura nagy Mehmet, akinek évi 10 forintot, a szultánnak 7 forintot, ezenkívül természetbeli szolgáltatásokkal is tartoztak.

Az 1698-as feljegyzés szerint Pákán egy Szent György templom létezett, amelynek már csak alapjai vannak meg.

A Bánffyak magvaszakadta, majd az örökös Nádasdy Ferenc felségárulás miatti fő- és birtokvesztése nyomán a kincstáré lett az oppidum. Az alsólendvai-lenti uradalomhoz és a csörnyeföldi judicatushoz tartozott.

1690-ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffybirtokkal együtt megvette.

A területen kétnyomásos gazdálkodást folytattak.

1698-ban is állt plébániája,bár a templom romos állapotú volt. Két káplánja a török által elpusztított Szent Adorján és Szent Lőrinc filiát is gondozta. A XVI. századból licenciátus működéséről is tudunk.

1705-től vannak meg az anyakönyvei és név szerint ismertek plébánosai. Akkoriban 17 filiális község tartozott hozzá. 1720-ban romos templom maradványai fölött újra téglával építettek, javítottak, de elég rossz állapotban állt a templom ennek ellenére.Feljegyezték, hogy a központban a nép katolikus, a külső részeken még 18 "eretnek" van.

Egy 1719-ben született irat Pákát már nem oppidumként, hanem possessionként említette. Ez kétségtelenül a település jelentőségének csökkentését mutatja. Szent Péter és Pál tiszteletére épült torony nélküli templomát 1722-ben benedikálták, 1741-ben újjáépítették.

1747-ben már ismét oppidumként szerepelt a település, ahol Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt templom van, mellette paplakkal, a templom körül temetővel. A papról érdekes leírás van: filozófiát Zágrábban, teológiát Bolognában tanult. A templom kegyura herceg Eszterházy Miklós volt.

1763-ban a templomot megnagyobbították és 1776-ban Cimbal festményével ékesítették. A torony a templom nyugati oldalán épült fel zsindelytetővel, Esterházy Miklós, Erdődy Lajos és a hívek közreműködésével. 1778-ban a község híveinek száma 549, az egész plébánia területén pedig 3491 hivő élt. A fából épült plébániaház akkor romos volt, de 1830-ban állt már a tégla épület.

1774-ben a pákai plébániához 18 falu tartozott. Pákán 26 keresztelés, 42 temetés és 7 esketés volt. A tanítót Mialkó Józsefnek hívták, a faluban 6 tanítványa volt. A bábaasszonyok Kocsis Katalin és Tóth Éva voltak.

A XVIII. század végi gazdálkodásról ad képet az a feljegyzés, hogy a hatalmas kiterjedésű irtásföldeket az Eszterházy hercegi uradalom zsellérekkel műveltette, akiktől csak évi 18 nap robotot kért, de adott esetben 30-40 holdat is műveltek családonként.

1793-ban 606, 1802-ben 666 lakosa volt.

1828-ban az úrbéres faluban a művelést két egyenlő nagyságú vetésforgóval oldották meg, búzát, rozst és kukoricát vetettek. A hercegi uradalomnak kilencedet és tizedet természetben adtak. A szőlők után hegyvámot és tizedet fizettek. Egy kovács és egy mészáros dolgozott a faluban.

Az 1848-as forradalom után súlyos terheket viselő egykori jobbágyok Páka és a szomszédos települések (Csömödér, Zebecke, Kissziget, Ortaháza, Várfölde, Bánokszentgyörgy, Dömefölde, Oltárc, Tolmács) lakói az irtásföldekről megtagadták a tizedet és hegyvámot sem fizették. A XX. század első felében a novai járáshoz tartozó körjegyzőség, anyakönyvi székhely és körorvosi központ.

1925-ben 3 vegyeskereskedés, 3 kocsma, 7 cipész, 2 asztalos és 1 szabó működött. A katolikus elemi iskola két tantermében két tanító dolgozott. Fontos szerepet látott el a Hangya fogyasztási szövetkezet és gazdakör is. Volt egy nyersolajjal hajtott és egy vízimalom.

A legnagyobb birtokos, herceg Eszterházy Pál 917 hold és Imreh György, pördeföldei birtokos 155 hold fölött rendelkeztek. Ugyanakkor mindösszesen is csak 105 hold területe volt a 211 legszegényebb embernek.

A második világháború után nagy veszteség érte a falut: 31 hősi halott katona, elhurcolt, meggyilkolt zsidó és ártatlanul megölt polgári áldozata volt a szörnyű időknek.

A földosztáskor 73 személy kapott földet a nagybirtokokból.

1949-ben az 1471 hektár területű településen, 242 lakóházban 1206 fő lakott. Autóbusz összeköttetése 1950-től van.

1960-as évektől dinamikusan fejlődött a község. Sorban épültek az új utcák. A "Boldogulás Útja" termelőszövetkezetben 251 tag dolgozott, 1529 holdon. Mindezek ellenére sokan jártak el távoli munkahelyekre, Lentibe, az olajiparba, Zalaegerszegre. Központos szerepét erősítette, hogy volt állatorvos, körzeti orvos, gyógyszertár, emellett 5 cipész, szabó, fodrász, asztalos, kőmüves, ács szakmunkás dolgozott. A KTSZ-ben asztalos-, kárpítos- és ruhaüzem volt. Az ellátást önkiszolgáló élelmiszerbolt biztosította.

Általános iskolája a modernizálás után a környék legjobban felszerelt intézménye lett.

A rendszerváltás után az infrastruktúra sokat javult

1992-ben elkészítették a település címerét.

Pákán születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Páka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]