Zorkóháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zorkóháza (Nedelica)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségBántornya
Rang falu
Alapítás éve1379
Polgármester Jožef Kocet
Irányítószám 9224
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 579 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság167 m
Terület4,97 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Zorkóháza (Szlovénia)
Zorkóháza
Zorkóháza
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 36′ 30″, k. h. 16° 20′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 30″, k. h. 16° 20′ 30″

Zorkóháza (szlovénül: Nedelica) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Bántornyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 17 km-re, központjától Bántornyától 2 km-re délkeletre a Lendva jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1379-ből származik "Nedelica" néven. 1381-ben "Nedelche", 1389-ben "Nedeliche", 1411-ben "Poss. Nedeneze", 1428-ban "Poss. Medewlche", 1524-ben "Nedelycze" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Nemti (Lenti) várának uradalmához tartozott.[2]

Először az Bánffy család alsólindvai (Lendva) ága birtokolta, aztán a Csáky család birtokába jutott. A 19. században a Gyika család birtoka volt.

Fényes Elek szerint " Nedelicse, vagy Zorkóháza, vindus-tót falu, Zala vármegyében, 502 kath. lak. F. u. Gyika. Ut. p. A. Lendva."[3]

1910-ben 804, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 579 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kovač-tanya. Štefan Kovač szlovén nemzeti hős szülőháza és emlékmúzeuma. A tanyát 1877-ben építették egy még régebbi ház alapjain. 1938-ban bővítették. 2000-re teljesen felújították. 1973-óta védett műemlék.
  • Római kori halomsírok.
  • Római út maradványai.
  • 1911-ben készített Mária-szobor.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 3.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.