Felsőszentbenedek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőszentbenedek (Kančevci)
A felsőszentbenedeki plébániatemplom.
A felsőszentbenedeki plébániatemplom.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségAlsómarác
Rangfalu
Alapítás éve1208
PolgármesterAlojz Glavač
Irányítószám9206
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség51 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság332 m
Terület4,1 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 45′ 21″, k. h. 16° 14′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 21″, k. h. 16° 14′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszentbenedek témájú médiaállományokat.

Felsőszentbenedek (korábban Kancsócz, szlovénül: Kančevci, vendül Kančovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 15 km-re északkeletre a Vendvidéki-dombság (Goričko) tájegységben a Rátka-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már az ókorban lakott volt, ezt bizonyítja a határában található hat római kori halomsír.

A település 1455-ben "Poss. Kansolcz" alakban szerepel először írott forrásban, de Szent Benedek tiszteletére szentelt apátsági templomát és plébániáját már 1208-ban említik "prope ad acclesiam sancti Benedicti" formában. A 16. század elejére már a település teljes lakossága Luther Márton hitét vette fel. 1579-ben alakult meg evangélikus gyűlekezet az evangélikus vallású Nádasdy Kristóf felsőszentbenedeki birtokán.[2] Nádasdy Kristóf, báró Nádasdy Tamás nádor öccse és Egervár ura, az akkori szentbenedeki lelkész halála után átvette a gyülekezetnek egy szőlőjét, melyet Martalócz Gáspár borbély és akkori céhmester Bokrácson ajánlott fel neki. Ezt a szőlőt aztán per successionem az egervári urodalommal együtt Nádasdy Pál, a nádor unokája örökölte. Nádasdy Kristóf és devecseri Choron Margit lánya, Farkas Boldizsárné Nádasdy Zsófia volt, akinek 1586-ban Alsópatyon is volt földbirtoka.[3]

1626-tól 1651-ig evangélikus lelkésze volt Szentbenedeknek, Rakicsány Mihály személyében, akit Kis Bertalan püspök 1626-ben Ujkéren avatott fel és az1646. évi büki zsinatokon is mint szentbenedeki lelkész volt jelen. Ez a Rakicsány volt már itt az 1627. évi egyházlátogatáskor is. Három darab földje volt a gyülekezetnek közel a templomhoz, melyet összesen 14 köböl gabonával lehetett bevetni. Volt egy szőlő is a lelkész használatában, mely azonban „az Nádasdyakhoz elidegenedett".[4] A 17. században az egyik kisbirtokos család a helyi Farkas család volt, amely az alsóőri Farkas család leszármazottja. Farkas János kancsóci földbirtokosnak volt két fia, alsóeőri Farkas Lukács és alsóeőri Farkas Péter; a másodiknak az egyik fiától, alsóeúri Farkas Mihálytól, az eőri és boldogfai Farkas család származott, amely Zalaboldogfán, Zala vármegyében virágzott.

Katolikus plébániáját 1732-ben alapították újra. Filiái Alsószentbenedek, Andorhegy, Berkeháza, Bokrács, Csekefa, Gesztenyés, Kisfalu, Kosárháza, Lendvakislak, Nagytótlak, Pártosfalva, Rátkalak, Újkökényes, Úrdomb, Úriszék és Zsidahegy voltak.

Fényes Elek szerint "Kancsós, vindus falu, Vas vmegyében: 218 evang. lak., híres bortermesztéssel. Többen birják. Ut. p. Radkesburg."[5]

Vas vármegye monográfiája szerint "Szent-Benedek, 65 házzal és 359 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat. Itt volt hajdan a szent-benedek-rendi apátság."[6]

1910-ben 258, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. Lakosságának száma egyre fogy. 2002-ben 55 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Benedek tiszteletére szentelt plébániatemplomát már 1208-ban említik. Az egyhajós, sokszög záródású szentéllyel épített templomot 1898-ban neoromán stílusban építették át. 1996 és 2001 között megújították.
  • Római kori halomsírok. Magasságuk 2-4 méter, átmérőjük 10,5-től 17 méter.
  • Kulturális emlék az 1868-ban készített kőkereszt és a régi iskola 1910-ben emelt épülete.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt hunyt el 1804. április 11-én Küzmics Miklós magyarországi szlovén (vend) római katolikus plébános, imakönyvszerkesztő, bibliafordító, vallási író, a tótsági kerület esperese, a vend nyelv irodalmának egyik atyja.
  • Itt temették el Szelmár István írót és katolikus plébánost, aki szintén hagyott az utókorra egy vend nyelvű részletekből álló Biblia-fordítást.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. ↑ Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)1981-02-15 / 7. szám
  3. ↑ Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984). HelytörténetKatona Imre: A Mikesek Vas megyei kapcsolatai
  4. ↑ Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története.VII. A vend gyülekezetek a Széchyek és Batthyányak urodalmaíban.
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felsőszentbenedek&oldid=26940908”