Mottolyád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mottolyád (Motovilci)
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Prekmurje
Statisztikai régió Pomurska
Község Felsőlendva
Rang falu
Alapítás éve 1365
Polgármester Daniel Kalamar
Irányítószám 9264
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 294 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 231 m
Terület 3,51 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Mottolyád (Szlovénia)
Mottolyád
Mottolyád
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 46′ 40″, k. h. 16° 03′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 40″, k. h. 16° 03′ 40″

Mottolyád (szlovénül: Motovilci, vendül Motovöuci) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Felsőlendva (Grad) községhez tartozik

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 25 km-re északnyugatra, Felsőlendvától 4 km-re délnyugatra a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Lukaj-patak bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Mottolyád is azon 73 falu közé tartozott, melyeket I. Lajos magyar király cserélt el 1365-ben Széchy Miklóssal Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. Akkor a felsőlendvai uradalom része volt. 1366-ban "Nedelkouch in dystrictu Waralyakurniky" néven említik először.[2] 1499-ben "Mothowylcz" alakban említik. 1685-ben Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és egészen a 19. század közepéig a család birtoka maradt.

Vályi András szerint " MOTOVILECZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Felső Lendvához nem meszsze, és annak filiája, határja síkos, Stájer Ország mellett fekszik, szőleje van, réttye jó, fája, legelője elég." [3]

Fényes Elek szerint " Motovilecz, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban, 140 kath., 58 evang. lak." [4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Mottolyád, 70 házzal és 394 vend lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Felső-Lendva, távírója Mura-Szombat." [5]

1910-ben 409, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. Az első világháború után először a de facto Vendvidéki Köztársaság, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1921-ben 415, 1937-ben 455 lakosa volt. Háromnegyedük katolikus, a többiek evangélikus vallásúak voltak. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 294 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jézus Szíve-kápolnája 1969-ben épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 8.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye