Kámaháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kámaháza (Kamovci)
Légi fotó
Légi fotó
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Lendva
Rang falu
Alapítás éve 1435
Polgármester Anton Balažek
Irányítószám 9223
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 113 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 166 m
Terület 1,8 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Kámaháza (Szlovénia)
Kámaháza
Kámaháza
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 37′ 45″, k. h. 16° 23′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 45″, k. h. 16° 23′ 00″

Kámaháza (szlovénül Kamovci) szlovéniai magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendvához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 20 km-re keletre, Lendvától 9 km-re északnyugatra a Bukovnica-patak bal partján, közvetlenül a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1435-ben még "Cozmahaza" néven történt. 1449-ben "Poss. Kozmahaza" néven szerepel.[2] Az alsólendvai uradalom részeként még 1323-ban alsó-lendvai Bánffy Miklósnak adta birtokba Károly Róbert király. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

Vályi András szerint " KÁMÁNHÁZA. vagy Kamaháza. Elegyes magyar falu Szala Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Alsó 274Lendvához 1 mértföldnyire, Eleknek filiája, határja meglehetős termékenységű." [3]

Fényes Elek szerint " Kamaháza, magyar falu, Zala vmegyében, az alsó-lendvai uradalomban: 96 kath. lak." [4]

1910-ben 150, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 113 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu fa haranglába a 19. század utolsó negyedében épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 13.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.