Kámaháza
| Kámaháza (Kamovci) | |
 | |
| Légi fotó | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Lendva |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1435 |
| Polgármester | Anton Balažek |
| Irányítószám | 9223 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 107 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 166 m |
| Terület | 1,8 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 37′ 45″, k. h. 16° 23′ 01″46.629150°N 16.383683°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 45″, k. h. 16° 23′ 01″46.629150°N 16.383683°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kámaháza témájú médiaállományokat. | |
Kámaháza (szlovénül: Kamovci) szlovéniai magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 20 km-re keletre, Lendvától 9 km-re északnyugatra a Bukovnica-patak bal partján, közvetlenül a magyar határ mellett fekszik. A falutól keletre folyik a Határ-patak.
Története
[szerkesztés]A település első írásos említése 1435-ben még "Cozmahaza" néven történt. 1449-ben "Poss. Kozmahaza" néven szerepel.[2] Az alsólendvai uradalom részeként még 1323-ban az alsólendvai Bánffy családból való alsó-lendvai Bánffy Miklósnak adta birtokba Károly Róbert király. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.
Vályi András szerint " KÁMÁNHÁZA. vagy Kamaháza. Elegyes magyar falu Szala Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Alsó 274Lendvához 1 mértföldnyire, Eleknek filiája, határja meglehetős termékenységű."[3]
Fényes Elek szerint " Kamaháza, magyar falu, Zala vmegyében, az alsó-lendvai uradalomban: 96 kath. lak."[4]
1910-ben 150, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 113 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]A falu fa haranglába a 19. század utolsó negyedében épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
