Gedőudvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gedőudvar (Ocinje)
Ocinje.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségSzarvaslak
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Edvard Mihalič
Irányítószám 9262
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség60 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság292 m
Terület2,95 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Gedőudvar (Szlovénia)
Gedőudvar
Gedőudvar
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 49′ 25″, k. h. 16° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 25″, k. h. 16° 01′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gedőudvar témájú médiaállományokat.

Gedőudvar (szlovénül: Ocinje, németül: Gintzendorf, Gintzenhof, horvátul: Gucina, vendül Oucinje) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Szarvaslakhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 32 km-re, Felsőlendvától 7 km-re északnyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén az osztrák határ mellett az Olsinc-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1365-ben "Poss. Werzenhof" alakban említik először. 1366-ban "Wechenhof prope rivulum Olsinch" néven szerepel oklevélben Felsőlendva várának tartozéka volt.[2] A Széchy család birtoka volt, akik Felsőlendva várát a hozzá tartozó 73 faluval, köztük Gedőudvarral együtt 1365-ben kapták I. Lajos magyar királytól Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért cserébe. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.

Fényes Elek szerint "Güczenhof, német falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban, 228 kath. lak. Ut. p. Radkersburg."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Gedőudvar, stájer határszéli község; lakosai németajkúak, r. kath. és ág. ev. vallásúak. Házszám 47, lélekszám 297. Postája Szarvaslak, távírója Szt-Gotthárd. A Nádasdyak voltak a földesurai ."[4]

1910-ben 315, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben ismét Magyarországhoz került, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. Német lakóit a partizánok elüldözték. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben 60 lakója volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. január 31.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye