Csekefa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csekefa (Čikečka vas)
Kapela v Čikečki vasi.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségAlsómarác
Rang falu
Alapítás éve1208
Polgármester Alojz Glavač
Irányítószám 9207
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Terület4,27 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Csekefa (Szlovénia)
Csekefa
Csekefa
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 43′ 15″, k. h. 16° 19′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 15″, k. h. 16° 19′ 15″
A Wikimédia Commons tartalmaz Csekefa témájú médiaállományokat.

Csekefa (szlovénül: Čikečka vas, vendül Sečečka ves) szlovéniai magyarok által lakott falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 14 km-re északkeletre a Vendvidéki-dombság (Goričko) tájegységben a Kebele és Zsibe-patakok összefolyásánál a magyar határ közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést még birtokként 1208-ban "terra Chef" néven említik először. 1364 karácsonyakor I. Lajos magyar király, másfelől Széchy Miklós és testvére, Domonkos erdélyi püspök szerződést kötöttek. Az 1364. december 25-én Csepel-szigeten kiállított királyi oklevél szerint a testvérek átengedik a királynak Éleskő várát, Miskolcot, tartozékaival, a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságával együtt, a király pedig Felsőlendva várát adja a hozzátartozó 73 birtokkal. A birtokok közt az oklevél Csekefát is megemlíti "Chekefalua" alakban. Az 1366-os birtokbaadáskor kerületenként is felsorolják a várhoz tartozó birtokokat, ebben Csekefa "Chekefalua in districtu seu valle Lak Sancti Nicolai" alakban szerepel.[1] 1407-ben "Chekefalua", 1432-ben "Thekefalva" alakban említik. Részben a felsőlendvai uradalom része, részben köznemesek birtoka volt.[2]

A Széchy család fiági kihalása után 1687-ben Kéry Ferencné született felsőlendvai Széchy Julianna Muraszombattal és több más birtokkal együtt Csekefát is eladta a Szapáry családnak.[3]

Vályi András szerint " CSEKEFA. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Urai Gróf Szapáry, és Gróf Battyáni Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között Mor vize mellett, termésbéli tulajdonságaira nézve lásd Bokrányt, mellyhez néminéműképen hasonlít, harmadik Osztálybéli."[4]

Fényes Elek szerint "Csekefa, vindus falu, Vas vármegyében, a muraszombati uradalomban, 20 kath., 50 evang. lak."[5]

Vas vármegye monográfiája szerint " Csekefa, 55 házzal és 241 vegyes vallású magyar lakossal. Postája Prosznyákfa, távirója Csákány. Birtokos a gróf Szápáry-család."[3]

1910-ben 251, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. Lakosságának száma egyre fogy. 2002-ben 95 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu kápolnája a 20. század első felében épült neoromán stílusban.
  • Kulturális emlék a 32. számú ház, mely a 20. század elején épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Turul 1942/1-2.
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. a b Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.