Határfalva
| Határfalva (Kramarovci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Szarvaslak |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Edvard Mihalič |
| Irányítószám | 9262 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 40 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 277 m |
| Terület | 1,94 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Határfalva
Pozíció Szlovénia térképén
| |
| é. sz. 46° 48′ 30″, k. h. 16° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 30″, k. h. 16° 00′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Határfalva témájú médiaállományokat. | |
Határfalva (szlovénül: Kramarovci, németül: Sinnersdorf, vendül: Kromarovci) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Szarvaslakhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Muraszombattól 32 km-re, Felsőlendvától 8 km-re nyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén az osztrák határ mellett az Olsinc-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1366-ban "Villa seu poss. Kramarfalua" néven említik először. Felsőlendva várának tartozéka volt.[2] A Széchy család birtoka volt, akik Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval, köztük Kramarfalvával, a mai Határfalvával mint új telepítvénnyel együtt 1365-ben kapták I. Lajos magyar királytól Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért cserébe. 1499-ben "Synesdorf" alakban tűnik fel. A Széchyek a dobrai uradalomhoz csatolták, majd 1607-től a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett. Az 1627-es egyházi vizitáció szintén "Sinnersdorf" néven említi mint a perestói Szent Ilona plébániához tartozó filiát. 1697-ben a Batthyány család dobrai uradalmának urbáriumában "Sinistorff" néven említik. Az 1698-as egyházi vizitáció jegyzőkönyvében "Sinisdorff" alakban szerepel. Az 1720-es adóösszeírásban 6 adózó családdal szerepel. Az 1751-es dobrai urbárium szerint 15 család élt itt.
Fényes Elek szerint " Sinnershof, német falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban. 212 kath. lak. Ut. p. Radkersburg."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint " Határfalva, stájer határszéli község, 38 házzal és 237 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája Szarvaslak, távírója Szt.-Gotthárd. A község házai szétszórtan, kertek közepett állanak."[4]
1890-ben 237 lakosa volt, közülük 231 német és 6 szlovén. 1910-ben 258, túlnyomórészt német (225 fő) lakosa volt, rajtuk kívül 28 magyar és 5 szlovén élt itt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1921-ben 253 lakosából 248 német és 5 szlovén volt, mind katolikusok. 1941-ben a Német Birodalomhoz (Reichsgau Steiermark) került[5], majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. Német lakóit a partizánok elüldözték. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben 60 lakója volt.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Ivan Zelko, Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota, 1982.
- Matija Slavič, Naše Prekmurje. Murska Sobota, 1999.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
- ↑ Der „Anschluß" 1938 und seine Folgen im Bezirk Radkersburg. (Hozzáférés: 2022. június 1.)