Határfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Határfalva (Kramarovci)
Prekm. Kramarovci 03.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségSzarvaslak
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Edvard Mihalič
Irányítószám 9262
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség40 fő (2020. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság277 m
Terület1,94 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Határfalva (Szlovénia)
Határfalva
Határfalva
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 48′ 30″, k. h. 16° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 30″, k. h. 16° 00′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Határfalva témájú médiaállományokat.

Határfalva (szlovénül: Kramarovci, németül: Sinnersdorf, vendül: Kromarovci) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Szarvaslakhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 32 km-re, Felsőlendvától 8 km-re nyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén az osztrák határ mellett az Olsinc-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1366-ban "Villa seu poss. Kramarfalua" néven említik először. Felsőlendva várának tartozéka volt.[2] A Széchy család birtoka volt, akik Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval, köztük Kramarfalvával, a mai Határfalvával mint új telepítvénnyel együtt 1365-ben kapták I. Lajos magyar királytól Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért cserébe. 1499-ben "Synesdorf" alakban tűnik fel. A Széchyek a dobrai uradalomhoz csatolták, majd 1607-től a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett. Az 1627-es egyházi vizitáció szintén "Sinnersdorf" néven említi mint a perestói Szent Ilona plébániához tartozó filiát. 1697-ben a Batthyány család dobrai uradalmának urbáriumában "Sinistorff" néven említik. Az 1698-as egyházi vizitáció jegyzőkönyvében "Sinisdorff" alakban szerepel. Az 1720-es adóösszeírásban 6 adózó családdal szerepel. Az 1751-es dobrai urbárium szerint 15 család élt itt.

Fényes Elek szerint " Sinnershof, német falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban. 212 kath. lak. Ut. p. Radkersburg."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Határfalva, stájer határszéli község, 38 házzal és 237 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája Szarvaslak, távírója Szt.-Gotthárd. A község házai szétszórtan, kertek közepett állanak."[4]

1890-ben 237 lakosa volt, közülük 231 német és 6 szlovén. 1910-ben 258, túlnyomórészt német (225 fő) lakosa volt, rajtuk kívül 28 magyar és 5 szlovén élt itt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1921-ben 253 lakosából 248 német és 5 szlovén volt, mind katolikusok. 1941-ben ismét Magyarországhoz került, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. Német lakóit a partizánok elüldözték. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben 60 lakója volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ivan Zelko, Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota, 1982.
  • Matija Slavič, Naše Prekmurje. Murska Sobota, 1999.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye