Határfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Határfalva (Kramarovci)
Prekm. Kramarovci 03.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségSzarvaslak
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Edvard Mihalič
Irányítószám 9262
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség60 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság277 m
Terület1,94 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Határfalva (Szlovénia)
Határfalva
Határfalva
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 48′ 30″, k. h. 16° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 30″, k. h. 16° 00′ 00″

Határfalva (szlovénül: Kramarovci, németül: Sinnersdorf, vendül: Kromarovci) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Szarvaslakhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 32 km-re, Felsőlendvától 8 km-re nyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén az osztrák határ mellett az Olsinc-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1366-ban "Villa seu poss. Kramarfalua" néven említik először. Felsőlendva várának tartozéka volt.[2] A Széchy család birtoka volt, akik Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval, köztük Kramarfalvával, a mai Határfalvával mint új telepítvénnyel együtt 1365-ben kapták I. Lajos magyar királytól Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért cserébe. 1499-ben "Synesdorf" alakban tűnik fel. A Széchyek a dobrai uradalomhoz csatolták, majd 1607-től a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett. Az 1627-es egyházi vizitáció szintén "Sinnersdorf" néven említi mint a perestói Szent Ilona plébániához tartozó filiát. 1697-ben a Batthyány család dobrai uradalmának urbáriumában "Sinistorff" néven említik. Az 1698-as egyházi vizitáció jegyzőkönyvében "Sinisdorff" alakban szerepel. Az 1720-es adóösszeírásban 6 adózó családdal szerepel. Az 1751-es dobrai urbárium szerint 15 család élt itt.

Fényes Elek szerint " Sinnershof, német falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban. 212 kath. lak. Ut. p. Radkersburg."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Határfalva, stájer határszéli község, 38 házzal és 237 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája Szarvaslak, távírója Szt.-Gotthárd. A község házai szétszórtan, kertek közepett állanak."[4]

1890-ben 237 lakosa volt, közülük 231 német és 6 szlovén. 1910-ben 258, túlnyomórészt német (225 fő) lakosa volt, rajtuk kívül 28 magyar és 5 szlovén élt itt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1921-ben 253 lakosából 248 német és 5 szlovén volt, mind katolikusok. 1941-ben ismét Magyarországhoz került, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. Német lakóit a partizánok elüldözték. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben 60 lakója volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ivan Zelko, Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota, 1982.
  • Matija Slavič, Naše Prekmurje. Murska Sobota, 1999.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. január 31.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye