Völgyifalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Völgyifalu (Dolina pri Lendavi)
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Lendva
Rang falu
Alapítás éve 1389
Polgármester Anton Balažek
Irányítószám 9220
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 343 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 163 m
Terület 6,69 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Völgyifalu (Szlovénia)
Völgyifalu
Völgyifalu
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 32′ 10″, k. h. 16° 30′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 10″, k. h. 16° 30′ 20″

Völgyifalu (szlovénül Dolina pri Lendavi) magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendvához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Lendvától 6 km-re délkeletre a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskorban éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt talált neolit telep maradványai, melyet később a rézkor embere is lakott. Területét 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. Első írásos említése 1389-ből származik "Welgyfalu" alakban. 1410-ben "Velgyfalu" néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

Vályi András szerint " VŐLGYIFALVA. Magyar falu Szala Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai többfélék, fekszik A. Szádvárnak szomszédságában, mellynek filiája; határjának egy részét Lendva vize szokta meg önteni; szőleji termők." [3]

Fényes Elek szerint " Völgyifalu, magyar falu, Zala vgyében, az alsó lendvai uradal." [4]

1910-ben 608, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 343 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Neogótikus kápolnája a 20. század első felében épült.
  • A faluban még egy kis kápolna áll, mely szintén 20. század első felében épült.
  • Újkőkori település maradványai.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 21.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További informciók[szerkesztés]