Völgyifalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Völgyifalu (Dolina pri Lendavi)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségLendva
Rang falu
Alapítás éve1389
Polgármester Anton Balažek
Irányítószám 9220
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség343 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság163 m
Terület6,69 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Völgyifalu (Szlovénia)
Völgyifalu
Völgyifalu
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 32′ 10″, k. h. 16° 30′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 10″, k. h. 16° 30′ 20″

Völgyifalu (szlovénül: Dolina pri Lendavi) magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Lendvától 6 km-re délkeletre a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskorban éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt talált neolit telep maradványai, melyet később a rézkor embere is lakott. Területét 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. Első írásos említése 1389-ből származik "Welgyfalu" alakban. 1410-ben "Velgyfalu" néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

Vályi András szerint "VŐLGYIFALVA. Magyar falu Szala Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai többfélék, fekszik A. Szádvárnak szomszédságában, mellynek filiája; határjának egy részét Lendva vize szokta meg önteni; szőleji termők."[3]

Fényes Elek szerint "Völgyifalu, magyar falu, Zala vgyében, az alsó lendvai uradal."[4]

1910-ben 608, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 343 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Neogótikus kápolnája a 20. század első felében épült.
  • A faluban még egy kis kápolna áll, mely szintén 20. század első felében épült.
  • Újkőkori település maradványai.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 21.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]