Rónafő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rónafő (Predanovci)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségBattyánd
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Ludvik Novak
Irányítószám 9201
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség189 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság197 m
Terület3,53 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Rónafő (Szlovénia)
Rónafő
Rónafő
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 41′ 30″, k. h. 16° 07′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 30″, k. h. 16° 07′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Rónafő témájú médiaállományokat.

Rónafő (szlovénül: Predanovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 5 km-re északnyugata a Lendva bal partján sík vidéken fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu első írásos említése 1365-ből való "Predonolch" néven. Ekkor kapták Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök királyi adományul és cserébe a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a település "Predanouch in districtu Sancti Martini" alakban (azaz a szentmártoni kerülethez tartozó Predanóc) szerepel.[2] A felsőlendvai vár uradalmához tartozott.

1836-ban 220 evangélikus lakta. A 19. században Predanócz néven szerepelt a térképeken, mígnem ezt Rónafő-re cserélték. Ugyanis a falu a Muraszombatot környező síkvidéken terül el és innen lehet eljutni Stájerországba.

Vályi András szerint "PREDANÓCZ. Tót falu Vas Vármegyében, földes Urai Gróf Batthyáni, és Gróf Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Martyáncznak szomszédságában, mellynek filiája, határbéli földgye síkon fekszik, réttye jó nemű, legelője, és fája elég, szőlei is vannak, keresetre módgya Stájer Országnak szomszédságában, első osztálybéli."[3]

Fényes Elek szerint "Predanócz, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban, 150 evang. lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Rónafő, vend község, 48 házzal és 277 ág. ev. vallású lakossal. Postája Battyánd, távírója Muraszombat. Lakosainak már több mint fele elsajátította a magyar nyelvet."[5]

1910-ben 275, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 189 lakosa volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 18.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye