Salamon (település)
| Salamon (Šalamenci) | |
 | |
| Salamon – utcarészlet. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Battyánd |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Ludvik Novak |
| Irányítószám | 9201 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 281 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 234 m |
| Terület | 5,52 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 43′ 34″, k. h. 16° 08′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 34″, k. h. 16° 08′ 16″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon témájú médiaállományokat. | |
Salamon (szlovénül: Šalamenci, németül: Schallendorf) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Muraszombattól 8 km-re északra, a Ravensko síkjának területén, a Goričko dombvidék határán a Brezovski-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Első írásos említése 1365-ből való "Solomonch" néven. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Salamonch in districtu Waralyakunriky" alakban (azaz a váraljakörnyéki kerülethez tartozó Salamonc) szerepel.
A 19. században még Salamoncz néven írták a térképek, majd később magyarosították Salamonra. Lakóinak száma 1837-ben 55 katolikus és 153 evangélikus volt. A 19. század elején a történelmi Tótsági járás területén feküdt.
Vályi András szerint "SALAMONCZ. Két falu Vas Várm. földes Urai Gr. Batthyáni, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszenek Martyántzhoz közel, mellynek egygyik filiája; határja termékenyek, réttyei jók, legelőjök elég, keresetre módgyok Stájer Országban."[2]
Fényes Elek szerint "Salamoncz, vindus falu, Vas vgyében, a muraszombathi uradalomban, 42 kath., 190 evang. lak. Ut. p. Radkersburg."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint " Salamon. Házszám 92, lélekszám 449. Lakosai vendek, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Battyánd, távírója Muraszombat. Lakosai a véka-, kas- és seprő-kötést háziiparszerűleg gyakorolják."[4]
1910-ben 441, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 1991-ben még 365, 2002-ben már csak 316 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Péter tiszteletére szentelt ökumenikus kápolnája.
Híres emberek[szerkesztés]
A faluban született Fliszár János író, költő, műfordító és újságíró.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Salamon Battyánd község hivatalos oldalán
- Salamon Szlovénia információs portálján
- Szlovénia kulturális emlékei
- Salamon Szlovénia térképén
Források[szerkesztés]
- III. A' TÓTSÁGI JÁRÁS.
- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 737. o. ISBN 963-9257-14-1
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye