Petesháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Petesháza (Petišovci)
Stebrasto znamenje, Petišovci.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségLendva
Rang falu
Alapítás éve1381
Polgármester Anton Balažek
Irányítószám 9220
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség788 fő (2020. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság158 m
Terület6,33 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Petesháza (Szlovénia)
Petesháza
Petesháza
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 31′ 30″, k. h. 16° 27′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 30″, k. h. 16° 27′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Petesháza témájú médiaállományokat.

Petesháza (szlovénül: Petišovci) magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendvához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Lendvától 5 km-re délre a Lendva és a Mura között a horvát határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Területét 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. Első írásos említése 1381-ből származik "Predium Pethes" alakban. 1389-ben "Pred. Pethushaza", 1524-ben "Villa Petheshaza" néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

Vályi András szerint „ PETESHÁZA. Magyar falu Szala Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Alsó Lendvához közel, mellynek filiája, határja középszerű.”[3]

Fényes Elek szerint „ Petesháza, magyar falu, Zala vgyében, az alsó-lendvai uradalomban, 521 kath. lak.”[4]

1910-ben 900, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 843 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Rozália tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1994-ben épült.
  • A falu 4 m magas Mária-oszlopát 1800-ban emelték.
  • Az iskolaépületet 1906-ban építették.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.