Petesháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petesháza (Petišovci)
A Szent Rozália-templom.
A Szent Rozália-templom.
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Lendva
Rang falu
Alapítás éve 1381
Polgármester Anton Balažek
Irányítószám 9220
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 843 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 158 m
Terület 6,33 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Petesháza (Szlovénia)
Petesháza
Petesháza
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 31′ 30″, k. h. 16° 27′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 30″, k. h. 16° 27′ 50″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Petesháza témájú médiaállományokat.

Petesháza (szlovénül Petišovci) magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendvához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Lendvától 5 km-re délre a Lendva és a Mura között a horvát határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Területét 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. Első írásos említése 1381-ből származik "Predium Pethes" alakban. 1389-ben "Pred. Pethushaza", 1524-ben "Villa Petheshaza" néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

Vályi András szerint „ PETESHÁZA. Magyar falu Szala Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Alsó Lendvához közel, mellynek filiája, határja középszerű.” [3]

Fényes Elek szerint „ Petesháza, magyar falu, Zala vgyében, az alsó-lendvai uradalomban, 521 kath. lak.” [4]

1910-ben 900, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 843 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Rozália tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1994-ben épült.
  • A falu 4 m magas Mária-oszlopát 1800-ban emelték.
  • Az iskolaépületet 1906-ban építették.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 20.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.