Eszteregnye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eszteregnye
Eszteregnye címere
Eszteregnye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Nagykanizsai
Jogállás község
Polgármester Kele Lajos Attila[1]
Irányítószám 8882
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 669 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 32,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 20,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eszteregnye (Magyarország)
Eszteregnye
Eszteregnye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 28′ 03″, k. h. 16° 52′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 03″, k. h. 16° 52′ 60″
Eszteregnye (Zala megye)
Eszteregnye
Eszteregnye
Pozíció Zala megye térképén
Eszteregnye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eszteregnye témájú médiaállományokat.

Eszteregnye (horvátul Strugna[3]) község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykanizsától 9 km-re nyugatra fekszik, déli határánál a 7-es főút és az M7-es autópálya csomópontja található.

A településtől északi irányban 3 km-re fekszik Obornak, mely közigazgatásilag Eszteregnyéhez tartozik.

Története[szerkesztés]

A település és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit a területén feltárt újkőkori, rézkori, római kori, és az avar korból való leletanyag is bizonyít.

A helység nevét egy 1390. március 24-én kelt oklevél említette először "villa Esztregnye" alakban. 1388-ban a veszprémi püspök birtokai közt szerepelt, melyet 1340-ben a Kanizsaiakkal cserélt el. Az 1530-ban végzett összeíráskor 20 negyed telket írtak itt össze. 1546-ban a törökök a falu 13 portáját égették fel, ami gyakorlatilag a falu szinte teljes pusztulását okozta. 1557-ben a kanizsai várhoz tartozó majorság volt. Földesura a Kanizsai családból való Kanizsai Orsolya volt. 1574-ben a törökök ismét nagy pusztítást végeztek a faluban. 1597-ben a falu fele a kanizsai váruradalomhoz tartozott. Kanizsa 1600-as eleste megpecsételte Eszteregnye sorsát is. 1620-ban a király 6000 forintért Melchior Ratknak engedte át.

Obornakon 1954-55-ben olajfúrás közben 94-95 °C-os, 46% jódtartalmú termálvizet találtak, amely gyógyászati célra is alkalmas. Az obornaki vadászház az erdészet kezelésében működik, a vadászturizmust szolgálja. Eszteregnye temploma a 19. század 70-es éveiben épült, a közelmúltban újították fel. A települést Rigyáccal összekötő szőlőhegy szép kirándulási lehetőséget nyújt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Eszteregnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)

Források[szerkesztés]

  • Zala megye története a középkorban: [1]
  • Várbarát [2]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]