Egeraracsa
Egeraracsa | |||
| |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Keszthelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dancs László (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 8765 | ||
Körzethívószám | 83 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 297 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 40,4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,03 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 40′ 25″, k. h. 17° 04′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 25″, k. h. 17° 04′ 40″ | |||
Egeraracsa weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Egeraracsa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Egeraracsa község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Fekvése[szerkesztés]
Egeraracsa a Zalai-dombság délkeleti felén terül el, egy festői szépségű völgykatlanban; a települést a Kis-Balatonba tartó Bárándi-patak választja ketté.
Központján az Esztergályhorváti és Pacsa közti (a 7522-es utat és a 75-ös főutat összekötő) 7526-os út halad végig, közúton ebből a két irányból érhető el.
Autóbuszok indulnak Zalaegerszegre, Keszthelyre és Zalakarosra. Nagykanizsára pedig a Báránd-pusztai elágazóban, valamint Pacsán van lehetőségünk autóbuszra szállni.
Története[szerkesztés]
A település Eger neve feltehetőleg az éger névből eredeztethető, mely a környező erdők leggyakoribb fafajtája, az Aracsa pedig a 13. századtól itt birtokos Aracsa nemzetség nevéből származik. Aracsa a legősibb Zala vármegyei települések egyike. Már 1019-ben a zalaapáti apátság számára tizedfizető hely volt. Első templomát 1237-ben építették. A török időkben többször feldúlták, porig rombolták. A 18. században eredményes népességtelepítés folyt, főleg katolikus magyarok szereztek itt földet. Eger és Aracsa külön fejlődött, a két településrészt 1880-ban egyesítették [3]. A település közigazgatási területén ismert régészeti lelőhely nem található.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Oszterman Sándor (független)[4]
- 1994–1998: Oszterman Sándor (független)[5]
- 1998–2002: Oszterman Sándor (független)[6]
- 2002–2006: Tóth István (független)[7]
- 2006–2010: Tóth István (független)[8]
- 2010–2014: Tóth István (független)[9]
- 2014–2019: Dancs László (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019-től: Dancs László (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
![]() |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94%, cigány 3,6%, német 1,65%. A lakosok 78,86%-a római katolikusnak, 2,3% reformátusnak, 3,7% felekezeten kívülinek vallotta magát (14,1% nem nyilatkozott).[11]
Látnivalók, nevezetességek, jelenkor[szerkesztés]
A dombos, völgyes vidéket a turisták egyre jobban kedvelik. A szép táj, erdős környezet kiváló vadászati lehetőséget teremt. További turisztikai vonzerő a település határában, a Bárándi-patak mentén kialakított két víztározó. A közeli Kis-Balaton és a Zala folyó horgászási lehetőséget biztosít. A környék híres bortermelő vidék: a pogány-vári szőlőhegy részeként Új-hegy, János-hegy, Mária-hegy és Tök-hegy területén szőlőtermesztés folyik. Egeraracsa egyik szőlőhegyén éjjel világító fénykeresztet avattak 2018-ban Szent Orbán, a hegyek védőszentje tiszteletére, ami távolról, így például a 7526-os útról is nagyon látványos éjjel [12]. Vonzó a szép táj, a gazdag növény- és állatvilág, valamint tavasszal a falu határában pompázó hóvirágos erdők.
A faluban látnivaló az imaház, a rendezett temető, a millenniumi emlékpark, valamint a fából készült harangtorony mellett elhelyezett három emlékmű: az egyik az első világháborúra és Trianonra emlékezik, a másik az 1956-os forradalomra, a harmadik pedig a gulágra hurcolt helyiekről.
Az önkormányzat művelődési házat és könyvtárat tart fenn, valamint E-pont és polgárőrség is működik a településen.[13]
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Dalányi József
- Lakner József néven született az akkor Zala vármegyéhez tartozó Egeraracsa községben, 1910-ben; kántortanítóként szerzett nevet magának. Csurgón és Kőszegen tanult, majd Pacsán, a Sopron vármegyei Egyházasfalun, Lövőn és Ajkán tanított. Egyházasfalun és Lövőn zenekart és énekkart is szervezett, illetve vezette azokat. Az ajkai egyházközség kántoraként 1935-ben megalakította és vezette a római katolikus ének- és zeneegyletet, illetve újjászervezte az ajkai üveggyári férfikart is, amellyel egy versenyen I. díjat nyert. 1937-ben egy szűk fél éven át (március 28. és szeptember 19. között] a devecseri Somlóvidék hetilap [14] szerkesztője is volt, ez utóbbi minőségében használta szerzői névként a Dalányi nevet.[15]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Archivált másolat. [2022. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 12.)
- ↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ https://www.zaol.hu/helyi-kozelet/2018/12/fenykeresztet-allitottak-egeraracsan
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ https://www.veol.hu/devecser/2016/08/devecser-es-videke-sajtotortenete
- ↑ Archivált másolat. [2020. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 13.)
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]