Egeraracsa

	Egeraracsa
; Egeraracsa címere	; Egeraracsa zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Járás	Keszthelyi
Jogállás	község
Polgármester	Dancs László (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	8765
Körzethívószám	83
	Népesség
Teljes népesség	307 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	40,4 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	7,03 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Egeraracsa Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 40′ 25″, k. h. 17° 04′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 25″, k. h. 17° 04′ 40″
	Egeraracsa Pozíció Zala megye térképén
	Egeraracsa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Egeraracsa témájú médiaállományokat.

Egeraracsa község Zala megyében, a Keszthelyi járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése[szerkesztés]

Egeraracsa a Zalai-dombság délkeleti felén terül el, egy festői szépségű völgykatlanban; a települést a Kis-Balatonba tartó Bárándi-patak választja ketté.

Központján az Esztergályhorváti és Pacsa közti (a 7522-es utat és a 75-ös főutat összekötő) 7526-os út halad végig, közúton ebből a két irányból érhető el.

Autóbuszok indulnak Zalaegerszegre, Keszthelyre és Zalakarosra. Nagykanizsára pedig a Báránd-pusztai elágazóban, valamint Pacsán van lehetőségünk autóbuszra szállni.

Története[szerkesztés]

A település Eger neve feltehetőleg az éger névből eredeztethető, mely a környező erdők leggyakoribb fafajtája, az Aracsa pedig a 13. századtól itt birtokos Aracsa nemzetség nevéből származik. Már 1019-ben tizedfizető hely volt. Első templomát 1237-ben építették. A török időkben többször feldúlták, porig rombolták. A két településrészt 1880-ban egyesítették. A település közigazgatási területén ismert régészeti lelőhely nem található.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Oszterman Sándor (független)^[3]
1994–1998: Oszterman Sándor (független)^[4]
1998–2002: Oszterman Sándor (független)^[5]
2002–2006: Tóth István (független)^[6]
2006–2010: Tóth István (független)^[7]
2010–2014: Tóth István (független)^[8]
2014–2019: Dancs László (Fidesz-KDNP)^[9]
2019-től: Dancs László (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94%, cigány 3,6%, német 1,65%. A lakosok 78,86%-a római katolikusnak, 2,3% reformátusnak, 3,7% felekezeten kívülinek vallotta magát (14,1% nem nyilatkozott).^[10]

Látnivalók, nevezetességek, jelenkor[szerkesztés]

A dombos, völgyes vidéket a turisták egyre jobban kedvelik. A szép táj, erdős környezet kiváló vadászati lehetőséget teremt. További turisztikai vonzerő a település határában kialakított két víztározó. A közeli Kis-Balaton és a Zala folyó horgászási lehetőséget biztosít. A környék híres bortermelő vidék: a pogány-vári szőlőhegy részeként Új-hegy, János-hegy, Mária-hegy és Tök-hegy területén szőlőtermesztés folyik. Vonzó a szép táj, a gazdag növény- és állatvilág, valamint tavasszal a falu határában pompázó hóvirágos erdők.

A faluban látnivaló az imaház, a rendezett temető, a millenniumi emlékpark, valamint a fából készült harangtorony mellett elhelyezett három emlékmű: az egyik az első világháborúra és Trianonra emlékezik, a másik az 1956-os forradalomra, a harmadik pedig a gulágra hurcolt helyiekről.

Az önkormányzat művelődési házat és könyvtárat tart fenn valamint E-pont és polgárőrség is működik a településen.^[11]

Híres szülöttei[szerkesztés]

Dalányi József

Lakner József néven született az akkor Zala vármegyéhez tartozó Egeraracsa községben, 1910-ben; kántortanítóként szerzett nevet magának. Csurgón és Kőszegen tanult, majd Pacsán, a Sopron vármegyei Egyházasfalun, Lövőn és Ajkán tanított. Egyházasfalun és Lövőn zenekart és énekkart is szervezett, illetve vezette azokat. Az ajkai egyhközség kántoraként 1935-ben megalakította és vezette a római katolikus ének- és zeneegyletet, illetve újjászervezte az üveggyári férfikart is, amellyel egy versenyen I. díjat nyert. 1937-ben egy szűk fél éven át (március 28. és szeptember 19. között] a devecseri Somlóvidék hetilap szerkesztője is volt, ez utóbbi minőségében használta szerzői névként a Dalányi nevet.^[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
↑ https://www.veol.hu/ajka/egy-lampas-mely-orokke-vilagitani-akart-1301904/