Egeraracsa

	Egeraracsa
	; Egeraracsa címere
	; Egeraracsa címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Járás	Keszthelyi
Jogállás	község
Polgármester	Ifj. Dancs László
Irányítószám	8765
Körzethívószám	83
	Népesség
Teljes népesség	307 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	40,4 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	7,03 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Egeraracsa Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 40′ 25″, k. h. 17° 04′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 25″, k. h. 17° 04′ 40″
	Egeraracsa Pozíció Zala megye térképén
	Egeraracsa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Egeraracsa témájú médiaállományokat.

Egeraracsa község Zala megyében, a Keszthelyi járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. A településen polgárőrség működik.^[2]

Fekvése[szerkesztés]

Egeraracsa a Zalai-dombság délkeleti felén terül el. A településre a Galambok–Zalaszentgrót mellékútra vezető Dióskál irányába tartó bekötőút vezet. A település Zala megye nagyobb városaiból, Keszthelyről, Zalaegerszegről, Zalakarosról és Nagykanizsáról is megközelíthető. Autóbuszok indulnak Zalaegerszegre, Keszthelyre és Zalakarosra. Nagykanizsára pedig a Báránd-pusztai elágazóban, valamint Pacsán van lehetőségünk autóbuszra szállni. Autóval 2 irányból közelíthető meg a Pacsai Kistérséghez tartozó település.

A település a zalai dombok között húzódik meg egy festői szépségű völgykatlanban. A közel 400 lelket, számláló falut a Kis-Balatonba tartó Bárándi-patak választja ketté.

Története[szerkesztés]

A település Eger neve feltehetőleg az éger névből eredeztethető mely a környező erdők leggyakoribb fafajtájára utalhatott, Aracsa neve pedig a XIII. századtól itt birtokos Aracsa nemzetség nevéből származik. Már 1019-ben tizedfizető hely volt. Első templomát 1237-ben építették. A török hódoltság idején többször feldúlták, porig rombolták. A két településrészt 1880-ban egyesítették. A település közigazgatási területén ismert régészeti lelőhely nem található. A dombos, völgyes vidéket a turisták egyre jobban kedvelik. A szép táj, erdős környezet kiváló vadászati lehetőséget teremt. További turisztikai vonzerő a település határában kialakított 2 víztározó. A közeli Kis-Balaton és a Zala folyó horgászási lehetőséget biztosít. A környék híres bortermelő vidék. A Pogány vári szőlőhegy részeként Új hegy, János hegy, Mária hegy, Tök hegy területén szőlőtermesztés folyik. Vonzó a szép táj a gazdag növény és állatvilág a falu határában pompázó hóvirágos erdők. Az önkormányzat művelődési házat és könyvtárat tart fenn valamint E-pont is működik a településen. A faluban látnivaló az imaház, a rendezett temető, Millenniumi emlékpark.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94%, cigány 3,6%, német 1,65%. A lakosok 78,86%-a római katolikusnak, 2,3% reformátusnak, 3,7% felekezeten kívülinek vallotta magát (14,1% nem nyilatkozott).^[3]