Egeraracsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Egeraracsa
Egeraracsa címere
Egeraracsa címere
Egeraracsa rovastabla.png
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállás község
Polgármester ifj. Dancs László (Fidesz)
Irányítószám 8765
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség307 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség40,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egeraracsa (Magyarország)
Egeraracsa
Egeraracsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 25″, k. h. 17° 04′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 25″, k. h. 17° 04′ 40″
Egeraracsa (Zala megye)
Egeraracsa
Egeraracsa
Pozíció Zala megye térképén
Egeraracsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egeraracsa témájú médiaállományokat.

Egeraracsa község Zala megyében, a Keszthelyi járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. A településen polgárőrség működik.[2]

Fekvése[szerkesztés]

Egeraracsa a Zalai-dombság délkeleti felén terül el, egy festői szépségű völgykatlanban; a települést a Kis-Balatonba tartó Bárándi-patak választja ketté.

Központján az Esztergályhorváti és Pacsa közti (a 7522-es utat és a 75-ös főutat összekötő) 7526-os út halad végig, közúton ebből a két irányból érhető el.

Autóbuszok indulnak Zalaegerszegre, Keszthelyre és Zalakarosra. Nagykanizsára pedig a Báránd-pusztai elágazóban, valamint Pacsán van lehetőségünk autóbuszra szállni.

Története[szerkesztés]

A település Eger neve feltehetőleg az éger névből eredeztethető mely a környező erdők leggyakoribb fafajtájára utalhatott, Aracsa neve pedig a XIII. századtól itt birtokos Aracsa nemzetség nevéből származik. Már 1019-ben tizedfizető hely volt. Első templomát 1237-ben építették. A török hódoltság idején többször feldúlták, porig rombolták. A két településrészt 1880-ban egyesítették. A település közigazgatási területén ismert régészeti lelőhely nem található. A dombos, völgyes vidéket a turisták egyre jobban kedvelik. A szép táj, erdős környezet kiváló vadászati lehetőséget teremt. További turisztikai vonzerő a település határában kialakított 2 víztározó. A közeli Kis-Balaton és a Zala folyó horgászási lehetőséget biztosít. A környék híres bortermelő vidék. A Pogány vári szőlőhegy részeként Új hegy, János hegy, Mária hegy, Tök hegy területén szőlőtermesztés folyik. Vonzó a szép táj a gazdag növény és állatvilág a falu határában pompázó hóvirágos erdők. Az önkormányzat művelődési házat és könyvtárat tart fenn valamint E-pont is működik a településen. A faluban látnivaló az imaház, a rendezett temető, Millenniumi emlékpark.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Oszterman Sándor (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014:
  • 2014–2019:
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94%, cigány 3,6%, német 1,65%. A lakosok 78,86%-a római katolikusnak, 2,3% reformátusnak, 3,7% felekezeten kívülinek vallotta magát (14,1% nem nyilatkozott).[4]

Híres szülöttei[szerkesztés]

  • Dalányi József
Lakner József néven született az akkor Zala vármegyéhez tartozó Egeraracsa községben, 1910-ben; kántortanítóként szerzett nevet magának. Csurgón és Kőszegen tanult, majd Pacsán, a Sopron vármegyei Egyházasfalun, Lövőn és Ajkán tanított. Egyházasfalun és Lövőn zenekart és énekkart is szervezett, illetve vezette azokat. Az ajkai egyhközség kántoraként 1935-ben megalakította és vezette a római katolikus ének- és zeneegyletet, illetve újjászervezte az üveggyári férfikart is, amellyel egy versenyen I. díjat nyert. 1937-ben egy szűk fél éven át (március 28. és szeptember 19. között] a devecseri Somlóvidék hetilap szerkesztője is volt, ez utóbbi minőségében használta szerzői névként a Dalányi nevet.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  3. Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  4. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  5. https://www.veol.hu/ajka/egy-lampas-mely-orokke-vilagitani-akart-1301904/

További információk[szerkesztés]

http://www.egeraracsa.hu/

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]