Pakod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pakod
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaszentgróti
Jogállásközség
PolgármesterHalek László (független)[1]
Irányítószám8799
Körzethívószám83
Népesség
Teljes népesség808 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség68,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 57′ 29″, k. h. 17° 00′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 29″, k. h. 17° 00′ 01″
Pakod (Zala vármegye)
Pakod
Pakod
Pozíció Zala vármegye térképén
Pakod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pakod témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pakod község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község a Zalai borvidékhez tartozó Csáfordi-hegy nyugati lábánál, a Zala folyó két partján, Dötktól északra, Zalabértől délnyugatra terül el. Központján a Sümeget Zalaegerszeggel összekötő 7328-as út halad végig, ebből a településen ágazik ki a csak Dötkre vezető 73 205-ös út.

Vonattal megközelíthető a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Pakod Árpád-kori település. Neve már 1211-ben említve volt egy a pannonhalmi Szent Benedek rend történetéről írott könyvben Pocud (Pokod) néven. 1230-ban pedig egy oklevél írt Pakodról, illetve a Pakodtól északkeletre fekvő Barabás nevű településről. Ez az okmány részletesen leírta Barabás települést, melynek volt két malma, egy hídja, amelyen emberemlékezet óta a birtokos hídvámot szedett. Barabás, Barlabás vagy Barlabás hídja az 1200-as évek közepe előtt a Szentgróti család birtoka volt, melyet 1247-ben a család a Türjei egyháznak adományozott; az ő birtoka maradt 1945-ig.

A 14. században előbb a Türjei nemességből való Bériek, majd a Kőszegi család leszármazottai, a Kokasok, végül az ugyancsak Türjei nemzetséghez tartozó Szentgrótiak szerezték meg a falu egy-egy részét.

A Batthyány család levéltárának irataiból kitűnik, hogy a 14. században megkülönböztetésként létezett Egyházaspakod is, amelynek temploma is volt. 1419-ben templomának papja Miklós fia Miklós volt, majd 1437-ben Kelemen, 1442-ben pedig Mihály.

1567-ben az első Zala vármegyei törökdúlás alkalmával az egész falu leégett, de 1572-ben már megint másfél portát jegyeztek fel, a település régi birtokosai ekkora már nem voltak meg. 1592-ben a falut újra felégették a törökök, de hamarosan ismét újraépült.

1707-ben a kuruc-labanc háború alatt a falu egy tűzvészben ismét leégett, ekkor elpusztult fából készült temploma is. E második templomának pusztulását egy harang élte csak túl, amelyet 1677-ben öntöttek. E harang felkerült a jelenleg álló, harmadik temploma tornyába.

1769-ben 619 lakosa volt, száztizenkettő családdal, melyből negyvenegy nemesi család volt. A falu nagyobb részének birtokosai ekkor a Festetics grófok és Zalabéri Horváth József voltak.

1783. március 31-én tűzvész pusztított a faluban: kilencvennégy házból harminckettő leégett, majd 1795-ben nagy árvíz öntötte el a falut: az egész település vízben állt, hidakat, házakat, malmokat döntött össze az anyakönyv fennmaradt bejegyzései szerint.

A 20. század elején Zala vármegye Zalaszentgróti járásához tartozott.

1910-ben 1298 lakosából 1247 magyar volt. Ebből 1274 római katolikus, 14 evangélikus, 10 izraelita volt.

1919 után a fehérpapok a türjei szerzetesrend birtokából hasították ki azokat a telkeket, melyeken a mai Barabás újfalu felépült.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Martincsevics István (független)[3]
  • 1994–1998: Martincsevics István (független)[4]
  • 1998–2002: Martincsevics István (független)[5]
  • 2002–2006: Martincsevics István (független)[6]
  • 2006–2010: Halek László (független)[7]
  • 2010–2014: Halek László (független)[8]
  • 2014–2019: Halek László (független)[9]
  • 2019-től: Halek László (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
891
891
869
811
827
808
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,3%, cigány 1,16%, német 1,97%, román 0,58%, ukrán 0,46%. A lakosok 68,8%-a római katolikusnak, 2,5% reformátusnak, 1,3% evangélikusnak, 4,67% felekezeten kívülinek vallotta magát (22,3% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Itt áll az 1717-ben újjáépült műemlék római katolikus templom, melynek főoltárát neobarokk, szószékét 18. századi parasztbarokk fafaragás díszíti. A pakodi szőlőhegyek nemcsak a bor kedvelőinek jelentenek vonzó célpontot. A pincék többsége igen régi, nem ritka a 200 éves boltozat, még idősebb faajtók, épületek is megcsodálhatók a festői szépségű túraútvonalakon járva.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Pakod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Pakod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Pakod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  5. Pakod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  6. Pakod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. Pakod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. Pakod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  9. Pakod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  10. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

További információk[szerkesztés]