Bezeréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bezeréd
Bezered2.jpg
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Szabó Anikó Zsuzsanna (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 8934
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 126 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 9,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bezeréd (Magyarország)
Bezeréd
Bezeréd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 09″, k. h. 17° 00′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 09″, k. h. 17° 00′ 47″
Bezeréd (Zala megye)
Bezeréd
Bezeréd
Pozíció Zala megye térképén
Bezeréd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bezeréd témájú médiaállományokat.

Bezeréd község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése[szerkesztés]

Zala megye északi részén, Zalaegerszegtől nyugatra található.

Közlekedés[szerkesztés]

Bezeréd közúton a PacsaNagykapornakPókaszepetk észak-déli irányú mellékútra vezető két kilométeres és a 76-os főútra vezető öt kilométeres bekötőúton is elérhető. A település központjából aszfaltozott út vezet a település külterületére, a Szabad Nép-telepre, ahonnan földúton lehet továbbmenni Zalakoppány felé.

A települést mindössze napi öt autóbusz járatpár köti össze Zalaegerszeggel.

Története[szerkesztés]

A település első említése a 13. század elejéről való, ekkor Zalavár és a pornói apátság volt a terület birtokosa. Később egyre többször találkozni a Bezerédj (Bezerédi, Bezerédy) családnévvel, akik 1359-től a terület birtokosai lettek.

A törökök viszonylag későn, az 1650-es évektől kezdve portyáztak a faluban, így komolyabb elnéptelenedése nem volt tapasztalható a korábbi évszázadokban. A 18. század során sokat fejlődött a település. Az 1740-es években templomot építettek, 1771-ben tanítót hívtak az itt élők. A falu egészen az 1940-es évekig a földművelés mellett nagyrészt állattartással és szőlőtermesztéssel foglalkozott.

A második világháborút követően komoly átalakuláson ment a község. Az 1945 és 1947 közötti földosztás során leginkább a pártállás alapján jutottak a gazdák földjeikhez. Az 1950-es években bevezették a villanyt, 1959-től autóbusz is jár a településre. 1963-ban kultúrház épült, ám ekkor már megállíthatatlanul folyt a településről való elvándorlás, akik leginkább a komoly munkaerőhiányban szenvedő Zalaegerszegre költöztek.

Az 1990-es évek során vezették be a vezetékes vizet, a gázt és a telefont, ám a falu így is komoly gondokkal küszködik, lakossága elöregedett, az elvándorlás sújtja.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]