Nemesnép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemesnép
Nemesnép címere
Nemesnép címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Lenti
Jogállás község
Polgármester Szép Dezső[1]
Irányítószám 8976
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 121 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 12,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemesnép (Magyarország)
Nemesnép
Nemesnép
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 41′ 59″, k. h. 16° 27′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 59″, k. h. 16° 27′ 15″
Nemesnép (Zala megye)
Nemesnép
Nemesnép
Pozíció Zala megye térképén
Nemesnép weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesnép témájú médiaállományokat.

Nemesnép Zala megye északnyugati részén, a Lenti járásban elhelyezkedő szeres község. Önkormányzata Csesztregen működik.

Közlekedés[szerkesztés]

Nemesnép egyik fontos útja a CsesztregSzentgyörgyvölgy kisebb forgalmú mellékút. Ebből ágazik le egy út a falu északi határában, és halad tovább a szlovén Kebeleszentmárton településre. A település határában működő határátkelő ma már bármikor használható. Az előbbi útra csatlakozik a település külterületén két további út is, a faluhoz közelebb lévő részen egy Bagladról, távolabb egy Lendvajakabfa felől érkező mellékút.

Autóbusszal Csesztreg felé Zalaegerszeg és Lenti érhető el közvetlen járatokkal, illetve északra Őriszentpéter.

Történet[szerkesztés]

A település határában római korból származó halomsírokat tártak fel. Nemesnépnek, mint tipikus őrségi településnek a kialakulása a 10-12. századra tehető mint gyepűn túli határőr telep létrejötte.

A 13. században több okleveles forrás is már nemesnépi nemeseket említ. 1407-ben konkrét okleveles forrás említi, hogy kiszolgált királyi katonákat telepítettek itt le, akik szintén nemességet kaptak; a település ekkor, 1401-ben "Nemesnepfalua"-ként szerepelt. 1513-ban 16 egytelkes nemest sorol fel az adólajstrom, megjegyezve, hogy a falunak csak az egyik fele dikáltatott. Gyakran említik a települést Alsó- és Felső-Nemesnép faluként is. 1562-ben új adományul kapták az egész települést nemesnépi Sassas Pál litteratus, Nemesnépi Nagy István, nemesnépi Zabó Mihály, nemesnépi Marton György, Pál és rokonai, nemesnépi Jakabffy György és rokonai, nemesnépi Zakál István és rokonai, nemesnépi Dienes Gergely és rokonai, valamint nemesnépi Andrássfy Péter.[3]

A Zala Megyei Levéltárban a mai napig megvan egy érdekes pernek az iratanyaga. Göde István, egy zalai kisnemes ember rendszeresen gyújtogatta a falu lakosainak terményét, házát, gazdasági épületeit s mivel a megyei hatóság vele szemben nem intézkedett, mivel nemesi származású volt, a falu ezt megelégelte. Mlinaris Lajos alispán sem rendelhetett tiszti vizsgálatot ellene, mert nem fogták el tetten. 1795. márciusában és áprilisában, két hónap alatt összesen 27 házat és 11 pajtát gyújtott fel. A településen a nemesek között, csak nemesnépi Marton György (1767-1843) táblabíró, esküdt akarta a folytonos elégetést megakadályozni.[4] Katolikus lévén, Göde István elindult a Szentgyörgyvölgyi templomba gyónni, de a falu határában a falu népe, körülbelül 500-an, elkapta és elevenen megégette. A helyben megszövegezett ítéletet több mint 70 nemesnépi családfő írta alá, akiket aztán a vármegyei hatóság később kollektíven ítélt el, a közösségre szabva ki a büntetést, ami egy hónap "szobafogság" volt, azaz a falu nem hagyhatta el a házakat; ezt a falu rendesen be is tartotta. Az égetés helye a falu külterületén ma is megtalálható.[5]

A település lakossága a 19-20. század fordulóján meghaladta az ötszáz főt. A trianoni határ és a az 50-es években történt, módos gazdákat érintő kitelepítések oda hatottak, hogy a lakosságszám mára 147 főre csökkent. A település jellegzetessége, hogy a mai napig nagyon sok szépen helyreállított kisnemesi lakóház és porta áll, a házakat alig veszik körül kerítések, és a szépen gondozott területeken kellemes sétákat lehet tenni. A település külterületén, még évekkel ezelőtt, tájvédelmi körzetben fekete gólyák fészkeltek, amelyek rendkívül ritka és védett madarak. Jelentős hagyománya van az olajütésnek (tökmagból), ennek időszaka december–február. A több mint százéves, kézi erővel működő olajprés ilyenkor megtekinthető.

A régi szerek elnevezése a mai napig fennmaradt – Németszer, Simonszer, Gödeszer. A településen a mai napig megfigyelhető, hogy a 15. században említett nemes családok leszármazottai élnek.

A lakosság kétharmada római katolikus vallású, egyharmada református. A fa haranglábat reformátusok emelték, a községben 1953 óta római katolikus kápolna is van. Egy őrségi vagy göcseji túrából Nemesnépet nem szabad kihagyni.

Dr. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke három alkalommal, Milan Kučan, a Szlovén Köztársaság elnöke két alkalommal volt a település vendége.

A község díszpolgárai: Dr. Göncz Árpád, volt köztársasági elnök és Arnold Mihály altábornagy, a volt országos vámparancsnok.

A település 1991 óta jó kapcsolatot tart fenn a szlovéniai Kebeleszentmárton községgel, évente közös rendezvényeket tartanak. A két település kapcsolatát a 2001. évben kötött partnertelepülési megállapodással erősítette meg

Látnivaló[szerkesztés]

A község legfőbb nevezetessége az 1793-ban épített fazsindelyes, szoknyás (református) harangláb, mely 1937 óta országos műemlékként van nyilvántartva. A harangláb Nyugat-Magyarország legnagyobb és talán legszebb ilyen jellegű műemléke.

Az Abbázia Country Club Nemesnéptől pár kilométerre, az Őrség-Göcsej-Hetés tájegység találkozási pontján, festői környezetben, a szlovén határ felé vezető út mentén található. A létesítményt három oldalról erdő veszi körül. Az apartman hotel erdők, mezők közepén, távol a világ zajától várja a pihenésre vágyókat. A környék kedves falusi hangulata, a számos kirándulási lehetőség, a fürdők közelsége a család minden tagjának kikapcsolódást nyújt. A Club 45 (júniustól 65) kényelmesen berendezett apartmannal rendelkezik, melyek felszereltsége bőséges.

Testvértelepülés[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozás[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]