Nemesnép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nemesnép
Nemesnép címere
Nemesnép címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásLenti
Jogállás község
Polgármester Szép Dezső[1]
Irányítószám 8976
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség121 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség12,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemesnép (Magyarország)
Nemesnép
Nemesnép
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 41′ 59″, k. h. 16° 27′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 59″, k. h. 16° 27′ 15″
Nemesnép (Zala megye)
Nemesnép
Nemesnép
Pozíció Zala megye térképén
Nemesnép weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesnép témájú médiaállományokat.

Nemesnép Zala megye Lenti járásában található szeres község. Önkormányzata Csesztregen működik.

Fekvése[szerkesztés]

A megye északnyugati részén, a Lenti járásban található.

Megközelítése[szerkesztés]

Nemesnép egyik fontos útja a CsesztregSzentgyörgyvölgyMagyarszombatfa között húzódó 7423-as út, a másik a 7418-as útból Baglad után kiágazó 7421-es út, amely a falu északi határában, a 7423-asba torkollva ér véget. Ebből a 7421-esből ágazik ki még a település külterületén egy öt számjegyű út, amely Lendvajakabfa, illetve a szlovéniai Kebeleszentmárton irányába vezet. A falutól délnyugatra (közigazgatásilag Szentgyörgyvölgy területén) működő határátkelő ma már bármikor használható..

Autóbusszal Csesztreg felé Zalaegerszeg és Lenti érhető el közvetlen járatokkal, illetve északra Őriszentpéter.

Történet[szerkesztés]

A település határában római korból származó halomsírokat tártak fel. Nemesnépnek, mint tipikus őrségi településnek a kialakulása a 10-12. századra tehető mint gyepűn túli határőr telep létrejötte.

A 13. században több okleveles forrás is már nemesnépi nemeseket említ. 1407-ben konkrét okleveles forrás említi, hogy kiszolgált királyi katonákat telepítettek itt le, akik szintén nemességet kaptak; a település ekkor, 1401-ben "Nemesnepfalua"-ként szerepelt. 1513-ban 16 egytelkes nemest sorol fel az adólajstrom, megjegyezve, hogy a falunak csak az egyik fele dikáltatott: Tanko, Török, Pata, Márkus, Dávid, Kardos, Szabó, Kósa, Nemesnépfalvi, Pálfi, Isme és Nagy családok. Gyakran említik a települést Alsó- és Felső-Nemesnép faluként is. 1562-ben új adományul kapták az egész települést nemesnépi Sassas Pál litteratus, Nemesnépi Nagy István, nemesnépi Zabó Mihály, nemesnépi Marton György, Pál és rokonai, nemesnépi Jakabffy György és rokonai, nemesnépi Zakál István és rokonai, nemesnépi Dienes Gergely és rokonai, valamint nemesnépi Andrássfy Péter.[3]

A 18. századra a település legtöbb nemesi családja a kálvinista vallásban élt. A református nemesnépi Dienes István (17671821), táblabíró, szentpéterúri földbirtokos, a mezőszegedi Szegedy család ügyvédje volt, és jó barátságot ápolt neves vármegyei személységekkel: Kisfaludy Sándor egyik esküvői tanúja volt 1800-ban, majd 1816-ben Séllyey Elek házasságában is násznagyi szerepet vállalt. A Zala Megyei Levéltárban a mai napig megvan egy érdekes pernek az iratanyaga, amely egy szokatlan ügyről tanúsít a 19. század fordulóján. Göde István, egy zalai kisnemes ember rendszeresen gyújtogatta a nemesnépi falu lakosainak terményét, házát, gazdasági épületeit s mivel a megyei hatóság vele szemben nem intézkedett, mivel nemesi származású volt; a falu ezt megelégelte. Nemes Mlinarics Lajos zalai alispán sem rendelhetett tiszti vizsgálatot ellene, mert nem fogták el tetten. 1795. márciusában és áprilisában, két hónap alatt összesen 27 házat és 11 pajtát gyújtott fel. A településen a nemesek között, csak nemesnépi Marton György (1767-1843) táblabíró, nemesnépi, söjtöri és andráshidai földbirtokos, akarta a folytonos elégetést megakadályozni.[4] Katolikus lévén, Göde István elindult a Szentgyörgyvölgyi templomba gyónni, de a falu határában a falu népe, körülbelül 500-an, elkapta és elevenen megégette. A helyben megszövegezett ítéletet több mint 70 nemesnépi családfő írta alá, akiket aztán a vármegyei hatóság később kollektíven ítélt el, a közösségre szabva ki a büntetést, ami egy hónap "szobafogság" volt, azaz a falu nem hagyhatta el a házakat; ezt a falu rendesen be is tartotta. Az égetés helye a falu külterületén ma is megtalálható.[5][6]

A sok nemes család közül egyedül a nemesnépi Marton család emelkedett fel az ismeretlenségből; egy ága a római katolikus vallást vette fel Mária Terézia magyar királynő korában, és leszármazottjai számos vármegyei hivatalt viseltek valamint jól házasodtak környékbeli tekintélyes köznemesekkel. Végül egy ága a nemesnépi Marton családnak átköltözött Andráshidára, a másik pedig Söjtörre.

1777-ben létrehozták a zalalövői járást, amelyhez tartozott több település között Nemesnép is. Az első zalalövői főszolgabírójává boldogfai Farkas András (17401782) földbirtokost választották meg. Az 1781-es tisztség választáskor a második főszolgabírája a járásnak idősebb nemesnépi Marton György (1730-1795), táblabíró, földbirtokos lett, aki még Nemesnépen született. Később, fia, ifjabb nemesnépi Marton György (1767-1843) táblabíró is a lövői járás alszolgabírájaként tevékenykedett 1798. június 19.-e és 1815. november 8.-a között.

A település lakossága a 19-20. század fordulóján meghaladta az ötszáz főt. A trianoni határ és az 50-es években történt, módos gazdákat érintő kitelepítések oda hatottak, hogy a lakosságszám mára 147 főre csökkent. A település jellegzetessége, hogy a mai napig nagyon sok szépen helyreállított kisnemesi lakóház és porta áll, a házakat alig veszik körül kerítések, és a szépen gondozott területeken kellemes sétákat lehet tenni. A település külterületén, még évekkel ezelőtt, tájvédelmi körzetben fekete gólyák fészkeltek, amelyek rendkívül ritka és védett madarak. Jelentős hagyománya van az olajütésnek (tökmagból), ennek időszaka december–február. A több mint százéves, kézi erővel működő olajprés ilyenkor megtekinthető.

A régi szerek elnevezése a mai napig fennmaradt – Németszer, Simonszer, Gödeszer. A településen a mai napig megfigyelhető, hogy a 15. században említett nemes családok leszármazottai élnek.

A lakosság kétharmada római katolikus vallású, egyharmada református. A fa haranglábat reformátusok emelték, a községben 1953 óta római katolikus kápolna is van. Egy őrségi vagy göcseji túrából Nemesnépet nem szabad kihagyni.

Dr. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke három alkalommal, Milan Kučan, a Szlovén Köztársaság elnöke két alkalommal volt a település vendége.

A község díszpolgárai: Dr. Göncz Árpád, volt köztársasági elnök és Arnold Mihály altábornagy, a volt országos vámparancsnok.

A település 1991 óta jó kapcsolatot tart fenn a szlovéniai Kebeleszentmárton községgel, évente közös rendezvényeket tartanak. A két település kapcsolatát a 2001. évben kötött partnertelepülési megállapodással erősítette meg

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,7%, német 2,6%. A lakosok 63,8%-a római katolikusnak, 23,3% reformátusnak, 2,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (8,6% nem nyilatkozott).[7]

Látnivaló[szerkesztés]

A község legfőbb nevezetessége az 1793-ban épített fazsindelyes, szoknyás (református) harangláb, mely 1937 óta országos műemlékként van nyilvántartva. A harangláb Nyugat-Magyarország legnagyobb és talán legszebb ilyen jellegű műemléke.

Az Abbázia Country Club Nemesnéptől pár kilométerre, az Őrség-Göcsej-Hetés tájegység találkozási pontján, festői környezetben, a szlovén határ felé vezető út mentén található. A létesítményt három oldalról erdő veszi körül. Az apartman hotel erdők, mezők közepén, távol a világ zajától várja a pihenésre vágyókat. A környék kedves falusi hangulata, a számos kirándulási lehetőség, a fürdők közelsége a család minden tagjának kikapcsolódást nyújt. A Club 45 (júniustól 65) kényelmesen berendezett apartmannal rendelkezik, melyek felszereltsége bőséges.

Testvértelepülés[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nemesnép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://library.hungaricana.hu/pdf/save/MLTK_MEGY_ZALA/ZALM_Hl_17/?pg=144&to=144[halott link]
  4. http://library.hungaricana.hu/pdf/save/MagyarPaizs/MagyarPaizs_1903/?pg=273&to=273[halott link]
  5. http://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_Hl_17/?query=SZO%3D(g%C3%B6de%20istv%C3%A1n%20)&pg=189&layout=s
  6. Boldogfai Farkas Ákos András. A Marton (nemesnépi) család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 123.o.)
  7. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozás[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]