Kotor (Horvátország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kotor (Kotoriba)
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Kotor
Jogállás falu
Alapítás éve 1600
Polgármester Blaženka Zvošec
Irányítószám 40329
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 3333 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület 26,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kotor (Horvátország)
Kotor
Kotor
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 16° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 16° 49′ 00″
Kotor weboldala

Kotor (horvátul Kotoriba, régebbi magyar nevén Kottori) község Horvátországban a magyar-horvát határ mellett, Muraköz megyében, Letenye szomszédságában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Perlaktól 17 km-re északkeletre, Légrádtól 7 km-re északnyugatra a magyar határ mellett a Mura jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a Muraköz viszonylag későn keletkezett falvai közé tartozik. Nem szerepel a zágrábi püspökség 1334-ben és az 1501-ben kelt oklevelében sem, melyekben felsorolják a Muraköz plébániáit. Pontos keletkezési ideje nem ismert, de történészek azt valószínűsítik, hogy a török elleni végvári harcok idején alapították, amikor a Mura és Dráva közének ez a mocsaras, erdős vidéke menedéket nyújtott a hadak támadásai ellen. Josip Bedeković pálos atya írja 1752-ben megjelent "Natale solum magni ecclesiae doctoris sancti Hieronymi Stridonis occultatum" című történeti munkájában, hogy a Zrínyiek a 16. század második felében Légrádtól Muraszerdahelyig kisebb fából épített erősségeket emeltek, melyek védelmére az adózás alól felszabadított katonáskodó népeket telepítettek. Ilyen erősség állt Kotor területén is, a védelmére telepítettek pedig légrádi kapitánysághoz tartoztak. Korabeli írások feljegyzik, hogy 1600-ban Nagykanizsa török kézre kerülését követően a szerdahelyiek Kotorba menekültek. Ez azt bizonyítja, hogy Kotor erőssége ekkor már állt. Egy másik feljegyzés a faluról 1620-ból származik, amikor Lenti János kotori protestáns lelkipásztort említik. A varasdi mészaros céh pénztárkönyvében az 1637-es évnél a kiadás oldalon találjuk, hogy egy András nevű céhtag egy bizonyos összeget kifizetett a Kotorból kapott halért.

A település ezután már egyre többször szerepel a korabeli feljegyzésekben és erőssége megjelenik a Muraközt ábrázoló 1650-es térképen is "Cotoriba" néven. 1669-ban "praesidium Coturib", 1671-ben "res praesidiis cothuribensis", 1672-ben "praesidium Cothuribense", 1688-ban "praesidium Koturiba" alakban az egyházi vizitáció feljegyzésében találjuk. A Zrínyiek és a Frangepánok okleveleiben általában "Cotoriba, Cathoriva, Cottoriba, Kottoriba, Kothoriba" vagy "Kottryba" alakban szerepel. Az 1669-es vizitáció feljegyzése szerint ekkor már megvolt a falu régi fakápolnája, mely Muravid filiája volt. A kápolna körül helyezkedett el a temető. A Zrínyiek 1671-ig voltak a település urai, amikor Zrínyi Pétert felségárulás vádjával kivégezték és birtokait elkobozták. A falu ezután a kincstáré lett. 1715-ban a falu 100 házában közel 500 lakos élt. 1719-ben a király az uradalommal együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. Ebben az évben a falu korábbi leégett fakápolnája helyett új kápolnát építettek, melyet a Szent Kereszt tiszteletére szenteltek. 1728-ban 152 család élt a faluban. 1771-ben 232 családban 1163 lakos élt itt. A templom 1776-ra épült fel, plébániáját 1789-ben alapították. A falut 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " KOTORI. Horvát mező Város Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Mura vize mellett, Csáktornyához egy, és 1/4 mértföldnyire, határja jól termő, tulajdonságai külömbfélék, de gyakorta az áradások rongállyák." [2]

A trianoni szerződés előtt, majd 1941 és 1945 között újra Zala vármegye perlaki járásához tartozott. 1910-ben 4095 horvát és magyar nemzetiségű lakosa volt. A 2001-ben tartott népszámlálás adatai szerint 3333 lakosának 93%-a horvát, 5%-a cigány nemzetiségű. Négyen magyar nemzetiségűnek vallották magukat.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt késő barokk római katolikus plébániatemploma 1768 és 1776 között épült. 1789-óta plébániatemplom. Tornyát 1779 és 1793 között építették, először az 1793-as vizitáció említi. Egyhajós templom sokszög záródású szentéllyel, berendezése a 18. század végén és a 19. század elején készült. A főoltár és a Szent Kereszt oltár képeit J. Holzinger festette. Orgonája J. Angster műhelyében készült 1902-ben.
  • A Szentháromság-oszlopot 1800 körül emelték.
  • Itt található Horvátország legrégebbi vasútállomása, amelyet 1860-ban építettek.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

NK Graničar Kotoriba

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.