Lapáthegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lapáthegy (Lopatinec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségVíziszentgyörgy
Jogállás falu
Alapítás éve1478
Polgármester Dragica Vugrinec
Irányítószám 40311
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 947 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lapáthegy (Horvátország)
Lapáthegy
Lapáthegy
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 25′ 40″, k. h. 16° 22′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 40″, k. h. 16° 22′ 50″

Lapáthegy (horvátul Lopatinec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Víziszentgyörgy község része.

Fekvése[szerkesztés]

Csáktornyától 7 km-re északnyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1478-ban "Lopachicz" alakban említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2] 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " LOPOTINECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok."[3]

1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 947 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Itt áll Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplom, melyről Víziszentgyörgy község a nevét kapta. 1756 és 1768 között épült. 2007-ben megújították. Maga a plébánia ennél sokkal régebbi. Az első hiteles írásos említés György lapáthegyi pap feljegyzése 1501-ből ismert. A plébániát ezután Zrínyi Miklósnak a szigetvári hősnek 1563-ban kelt adománylevele is megemlíti. 1650-től a latin nyelvű okiratokban a "S. Georgii supra chakturnia in Aquis" azaz a Csáktornya felett levő Viziszentgyörgy néven szerepel. A régi templomot 1756-ban bontották le és akkor építették fel a mai templomot. A templom barokk berendezéséből kiemelkedik a J. Holzinger festményével diszített főoltár és az 1779 körül készített szobrokkal ékesített szószék.
  • A plébánia 18. századi épülete Zrínyi Miklós 1563-as ajándékát őrzi.
  • A Páduai Szent Antal-oszlopot a lapáthegyi Juraj Vitković emeltette 1736-ben.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. május 30.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.