Gyűrűs
Gyűrűs | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bertalan Tibor (független)[1] | ||
Irányítószám | 8932 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 77 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 22,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,19 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 52′ 59″, k. h. 16° 59′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 59″, k. h. 16° 59′ 26″ | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Gyűrűs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyűrűs község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zalaegerszegtől kelet-északkeletre, Zalaistvánd és Orbányosfa között fekszik. Zsákfalunak tekinthető, közúton ugyanis csak a 7362-es útból Kemendollár és Zalaistvánd határvonalán keletnek kiágazó, szűk másfél kilométer hosszú, 73 219-es számú úton érhető el.
Története[szerkesztés]
Gyűrűs az őskor óta lakott hely. Az oklevelekben 1292-ben szerepel, mint a Ják nembeli Sitkei család ősi birtoka, Dyrus néven.[3] Régi egyházas hely, a török többször is elpusztította a falut, 1624-ben is lakatlan pusztaként említették. 1657-ben birtokosa Sitkey Gábor szabadságlevelet adott a gyűrűsi faluhelyre települőknek.
A 18. században települt újra, ekkor már a Felsőbüki család birtoka.
1782-ben a falu két részből; Gyűrűs és Kis-Gyűrűs részekből állt. 1802-ben 226 lakosa volt a településnek. Az 1832-es összeíráskor Gyűrűst már 945 ember lakta.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Farkas Ottóné (független)[4]
- 1994–1998: Nagy-Kolozsvári István Előd (független)[5]
- 1998–2002: Dr. Krasznai Ákos György (független)[6]
- 2002–2006: Dr. Krasznai Ákos György (független)[7]
- 2006–2010: Dr. Krasznai Ákos György (független)[8]
- 2010–2014: Bertalan Tibor (független)[9]
- 2014–2019: Bertalan Tibor (független)[10]
- 2019-től: Bertalan Tibor (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 82,45%, cigány 11,4%, német 5,3%. A lakosok 91,5%-a római katolikusnak, 5,32% felekezeten kívülinek vallotta magát.[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Gyűrűs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
- ↑ Gyűrűs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Gyűrűs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gyűrűs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Gyűrűs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Gyűrűs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Gyűrűs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Gyűrűs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal