Keménfa
| Keménfa | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Járás | Zalaegerszegi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Könczöl György Gábor[1] |
| Irányítószám | 8995 |
| Körzethívószám | 92 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 86 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 5,84 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14,89 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Keménfa
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 50′ 28″, k. h. 16° 38′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 28″, k. h. 16° 38′ 16″ | |
Keménfa
Pozíció Zala megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keménfa témájú médiaállományokat. | |
Keménfa község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Keménfa Zala megye északi részén – Zala és Vas megye határának közelében- a megyeszékhely Zalaegerszegtől 20 km-re nyugatra, Körmendtől 22 km-re délre, Zalalövőtől 5 km-re keletre fekszik. A település a Zala folyó jobb partján, 150-200 méter magas észak-déli irányú dombok tövében fekszik. Keménfa gyönyörű természeti környezetben, Göcsej, az Őrség és a Hetés tájegységek találkozásánál található.
Közlekedés[szerkesztés]
Leggyorsabb megközelítése a Zalaegerszeget és Zalalövőt összekötő 76-os számú főúton és a 7411-es összekötőúton keresztül lehetséges. A települést közvetlenül nem érinti vasútvonal, azonban a szomszédos Zalalövő-Budafán 2 km távolságban van vasúti megálló. A vasúttal párhuzamosan kerékpárút épült a régi vasútvonal helyén. Jelenleg Zalalövőtől Bagodig van kiépítve – de a bővítés folyamatos, a vasúti rekonstrukcióval együtt.
Története[szerkesztés]
Keménfa első írásos említése 1371-ből való, Kemenfalau vagy Kemenfaua névalakban.[3] A kemény közszóból származó személynévvel azonos. A Kemény családok közti birtokvita alapján feltételezhető, hogy a falu a Kemény családról kapta a nevét. A török hódoltság alatt elnéptelenedett a falu, még 1720-ban is lakatlan volt. A XVIII. század derekán újra benépesült. 1778-ban a püspöki vizitációról szóló jelentésben mint Keménfa praedium szerepelt, mely Salomvár filiája; birtokosa a nemes Vizi család és a Horváth család; lélekszáma 134 fő, katolikus vallású volt. 1900-ban 196-an, 1941-ben 286-an éltek itt. 1962-ben érte el a legnagyobb lélekszámot a község, akkor meghaladta a lakosság a 300 főt. 1936-ban létesült a Római Katolikus Elemi Népiskola. Az ivóvíz vezeték 1986-ban épült ki az egész településen, a kábeltévé hálózat 1992-ben készült el, a szennyvízcsatorna és a minden lakást érintő telefonhálózat 1995-ben létesült. 1999-ben gázhálózat beruházására került sor. Az egész településen elérhető a széles sávú internet. A település így teljes infrastruktúrával rendelkezik.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent István-szobor[4]
- Templom
- 1922. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén, a kápolnát felszentelték az említett szent tiszteletére. A felszentelési ceremóniát Mindszenty József zalaegerszegi apát és Csoknay Ernő salomvári plébános végezte.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 81,1%, cigány 17%. A lakosok 80,2%-a római katolikusnak vallotta magát (11% nem nyilatkozott).[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Keménfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
- ↑ István, a szobor: másfél száz változat - HVG
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
.svg)
