Hegymagas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegymagas
A Szent György-hegy a Lengyel-kápolnával
A Szent György-hegy a Lengyel-kápolnával
Hegymagas címere
Hegymagas címere
Hegymagas zászlaja
Hegymagas zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállás község
Polgármester Gyurka Miklósné (független)[1]
Irányítószám 8265
Körzethívószám 87
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség300 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′ 01″, k. h. 17° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 01″, k. h. 17° 26′ 00″
Hegymagas (Veszprém vármegye)
Hegymagas
Hegymagas
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Hegymagas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegymagas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hegymagas község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése[szerkesztés]

A Balaton-felvidék nyugati felében, a Tapolcai-medence területén található, a Szent György-hegy délnyugati lábánál, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén. A Balatontól körülbelül 5 kilométerre fekszik. Határában folyik el a Nyirádnál induló és a Balatonba Szigligetnél beletorkolló Kétöles-patak.

Hegymagas látképe a Szent György-hegyről

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton csak a 71-es főút szigligeti szakasza és a 77-es főút tapolcai elkerülője felől érhető el, a 7318-as úton. Közösségi közlekedési eszközökkel könnyen megközelíthető: a mindössze 6 kilométerre lévő Tapolcáról autóbusz-csatlakozással 20 perc alatt elérhető a község. A lehetőségeket bővíti a falu határát megközelítő, „Balaton Körút” névre keresztelt kerékpárút is. A település területén áthalad az Országos Kéktúra 5. számú szakasza is.

Története[szerkesztés]

Egy 10831095 közötti hiteles pannonhalmi korai oklevél Vgmogos néven származtatja a települést. Hegymagas nagy hegyéről, a mai Szent György-hegyről 1274-ben tesznek említést először a feljegyzések. Ebben az időben két Hegymagas létezett egy néven: a mai Kisapáti és a ma is Hegymagasnak nevezett község. Minthogy az egyik Hegymagas a Pannonhalmi Bencés Főapátság birtoka volt, ezt Apáti névvel különböztették meg a másiktól. A község élete szervesen kapcsolódik össze a heggyel. A település fejlődése a mezőgazdaság fejlődésével indult meg erőteljesen. Fő profil volt a szőlőtermesztés és az állattenyésztés. Ma már a 251 főt számláló kis község mindjobban bekapcsolódik az idegenforgalomba.

A 18. században a földbirtokos a római katolikus, előkelő nemesi lengyeltóthi Lengyel család volt; a szigligeti földbirtokos báró Lengyel Gáspár (17341804) kápolnát építtetett a hegy oldalán. Halála után özvegye, báró Lengyel Gáspárné gróf Pongrácz Erzsébet és leányai örököltek kúriát és a hegyoldali Lengyel-kápolnát Szentgyörgyhegyen. Az örökösödésben szintén részesült Csernák Józsefné lengyeltóti Lengyel Anna.[3]

A Balaton közelsége miatt a nyári idegenforgalmi szezonban a 251 lelket számláló kisközség létszáma többszörösére emelkedik. A körjegyzőségben működő önkormányzat elsősorban a településüzemeltetési feladatokat, továbbá a törvényekben előírt államigazgatási feladatokat látja el. A település földrajzi adottságaiból adódóan egyre fontosabb idegenforgalmi szerepet tölt be, melynek egyik fontos része a kulturális programok szervezése. E feladatának az áprilistól októberig tartó, a község hagyományaihoz kapcsolódó kulturális programok szervezésével tesz eleget.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Baracskai László (KDNP)[4]
  • 1994–1998: Varga József (független)[5]
  • 1998–2002: P. Varga József (független)[6]
  • 2002–2006: Varga József (független)[7]
  • 2006–2010: Illés László (független)[8]
  • 2010–2014: Sallee Barbara (független)[9]
  • 2014–2019: Tóth János Zoltán (független)[10]
  • 2019-től: Gyurka Miklósné (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
272
266
282
268
281
300
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,5%-a magyarnak, 4,9% németnek, 1,9% cigánynak mondta magát (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,2%, református 2,3%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 13,3% (30,4% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

A látnivalók közé tartozik többek között a 18. században épült Tarányi-présház és a mellette lévő Lengyel-kápolna. A 415 m magas vulkanikus kőzetű Szent György-hegy szigetszerűen emelkedik ki a medence síkságából. A hegyet 70–90 m vastag bazalttakaró fedi, belőle 30 magas, 1-1,5 m átmérőjű, sokszögalakú, európai hírű bazaltoszlop mered az ég felé. A természeti ritkaságként számontartott, népnyelven bazaltorgonák, kőzsákok a hegy ékességeként szolgálnak. Nemcsak geológiai értékek, hanem botanikai különlegességek is megtekinthetők a tanösvény és a Kéktúra útvonal segítségével. Növénytani ritkaság a fehér virágú Lumnitzer-szegfű és a bazaltorgonák repedéseiben tenyésző, hazánkban csak itt előforduló páfrányfaj, a cselling.

Páratlan kilátásban lehet részük a hegyre látogatóknak a Balatonra, a közelben található Szigligeti várra, a Badacsonyi hegygerincre, Keszthelyi-fennsíkra és Tapolca városára. A hegyoldalt körbe szőlők borítják, köztük felkereshetők a borturizmusba bekapcsolódó hangulatos, tájjellegű borokat értékesítő pincék, présházak. Az útba eső tiszta vizű források enyhítik a megfáradt turisták szomját.

  • Lengyel-kápolna a Szent György-hegyen
  • Tarányi-présház (1786)
  • Katolikus templom (1755)
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Ismert személyek, akik a településhez kötődnek[szerkesztés]

  • 1991-től rendszeresen Hegymagason nyaralt és alkotott Konrád György, itt írta többek között a Kőóra (1995) és Hagyaték (1998) című regényeit.
  • Itt él Sallee Barbara humánökológus, ökológiai tanácsadó, aki 2010 és 2014 között a település polgármestere is volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Hegymagas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 203. - No. 014.
  4. Hegymagas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Hegymagas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. Hegymagas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  7. Hegymagas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  8. Hegymagas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  9. Hegymagas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. Hegymagas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  11. Hegymagas Helységnévtár

További információk[szerkesztés]