Közép-Dunántúl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közép-Dunántúl
HU NUTS 23 KD.png

Központ Székesfehérvár
Megyék Fejér
Komárom-Esztergom
Veszprém
Népesség
Teljes népesség 1 103 132 fő +/-
Népsűrűség 98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11 237 km²
Legmagasabb pont Pilis, 756 m

A Közép-Dunántúl régió vagy "Királyi régió" a hét magyarországi statisztikai régió egyike. Három megye, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém alkotja. Központja Székesfehérvár. A Közép-Dunántúl legnagyobb területű települése Sárbogárd, a legkisebb Újbarok, a legnagyobb népességű települése Székesfehérvár, a legkisebb népességű pedig Megyer.[1] Az ország harmadik legfejlettebb régiója. A Közép Dunántúl kifejezés ezenkívül fedheti a Közép-Dunántúlt, mint régióegységet a Dunántúlon, a turisztikai régión belül is. A turisztikai régió és a statisztikai régió területe nagyrész megegyezik, annyi különbséggel, hogy határa valamivel nyugatabbra van, a Balaton környékét nem fedi, valamint Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik.

Közigazgatás[szerkesztés]

A közép-dunántúli régió járásai:

Fejér megye

Komárom-Esztergom megye

Veszprém megye

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Város Lélekszám
Székesfehérvár 98 207 fő (2016. jan 1.)[2] +/-
Tatabánya 66 362 fő (2016. jan 1.)[3] +/-
Veszprém 60 392 fő (2016. jan 1.)[4] +/-
Dunaújváros 45 354 fő (2016. jan 1.)[5] +/-
Pápa 31 011 fő (2016. jan 1.)[6] +/-
Esztergom 27 990 fő (2016. jan 1.)[7] +/-
Ajka 28 284 fő (2016. jan 1.)[8] +/-
Tata 23 445 fő (2016. jan 1.)[9] +/-
Várpalota 19 640 fő (2016. jan 1.)[10] +/-
Komárom 18 786 fő (2016. jan 1.)[11] +/-

Demográfia[szerkesztés]

  • Lakosság: 1 103 132 (2009)
  • 0-14 éves korig terjedő lakosság: 15%
  • 15-64 éves korig terjedő lakosság: 69%
  • 65-X éves korig terjedő lakosság: 16%
  • A KSH adatai alapján.

Turizmus[szerkesztés]

Székesfehérvár, a Királyok Városa
A veszprémi várnegyed

A közép-dunántúli régió területének legnagyobb része megegyezik az Közép-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve két kisebb területet: Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik, Veszprém megye legdélibb, balatonparti és balatonfelvidéki területe pedig a Balaton turisztikai régió részét képezi.

Fejér megye

A megye turisztikai vonzerejét a műemlékekben gazdag Székesfehérvár, a Velencei-tó üdülő- és kirándulóövezete, a gorsiumi régészeti park, valamint a Vértes és a Velencei-hegység természetvédelmi területei jelentik. Fejér megye bővelkedik műemléki látnivalókban. Híresek kastélyai, melyek közül nem egy régi fényében látható. Például: fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, martonvásári Brunszvik-kastély, seregélyesi Zichy–Hadik-kastély, dégi Festetics-kastély, nádasdladányi Nádasdy-kastély, zichyújfalui Zichy-kastély.

Lásd még: Fejér megye turisztikai látnivalóinak listája

Komárom-Esztergom megye

A megye fő turisztikai vonzerejét az ezeréves Esztergom műemlékei, a Dunakanyar, a Visegrádi-hegység, a Vértes és a Gerecse erdővel borított tájai adják. Sok turista keresi fel a tatai várat és Öreg-tavat, a világörökséglistára jelölt komáromi erődrendszert, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest és a bábolnai állami ménest.

Lásd még: Komárom-Esztergom megye turisztikai látnivalóinak listája

Veszprém megye

Veszprém megye fő turisztikai vonzerejét a Balaton partja és a Balaton-felvidék népművészeti és természeti értékei, a gyógyvizek, a Bakony erdőségei, a tapolcai tavasbarlang, a műemlékekben gazdag történelmi városok (Veszprém, Tihany, Pápa), a híres arborétumok (Badacsonytomaj, Zirc), a kastélyok és romantikus várromok (cseszneki vár, Nagyvázsony, sümegi vár, Szigliget és Várpalota) jelentik. A borkedvelőket Badacsony, Csopak és Somló mintegy 6000 hektáros szőlőültetvényei, számos borászati üzem és magánpincészet várja. A megye a vitorlázás, lovaglás és sárkányrepülés egyik fő központja. Turisztikailag jelentős hagyományos termékek a herendi porcelán, az ajkai kristály és a pápai sonka. Sok turistát vonz a megye országos hírű művészeti fesztiválja, a Művészetek Völgye, amely július végén, augusztus elején egy héten át zajlik hat településen (Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs és Pula).

Lásd még: Veszprém megye turisztikai látnivalóinak listája

Lábjegyzet[szerkesztés]

  1. A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  2. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2016. január 1. ksh.hu (2016. jan. 1.) (Hozzáférés: 2016. okt. 13.)
  3. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2016. január 1. ksh.hu (2016. jan. 1.) (Hozzáférés: 2016. okt. 13.)
  4. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2016. január 1. ksh.hu (2016. jan. 1.) (Hozzáférés: 2016. okt. 13.)
  5. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2016. január 1. ksh.hu (2016. jan. 1.) (Hozzáférés: 2016. okt. 13.)
  6. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2016. január 1. ksh.hu (2016. jan. 1.) (Hozzáférés: 2016. okt. 13.)
  7. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2016. január 1. ksh.hu (2016. jan. 1.) (Hozzáférés: 2016. okt. 13.)
  8. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2016. január 1. ksh.hu (2016. jan. 1.) (Hozzáférés: 2016. okt. 13.)
  9. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2016. január 1. ksh.hu (2016. jan. 1.) (Hozzáférés: 2016. okt. 13.)
  10. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2016. január 1. ksh.hu (2016. jan. 1.) (Hozzáférés: 2016. okt. 13.)
  11. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2016. január 1. ksh.hu (2016. jan. 1.) (Hozzáférés: 2016. okt. 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]