Zirc

Zirc
Az ciszterci apátság és a Reguly Antal műemlékkönyvtár
Zirc címere Zirc zászlaja
Becenév: A Bakony fővárosa
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Járás	Zirci
Jogállás	város
Polgármester	Ottó Péter (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	8420
Körzethívószám	88
Testvértelepülései	Lista Pohlheim Barót Szabadka
Népesség
Teljes népesség	6805 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	184,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	37,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zirc Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 48″, k. h. 17° 52′ 21″47.2634, 17.8725
Zirc Pozíció Veszprém megye térképén
Zirc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zirc témájú médiaállományokat.

Zirc (németül: Sirtz) város Veszprém megyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben központja, „a Bakony fővárosa”. A festői település Magyarország legmagasabb fekvő városa, központja 400 m magasan helyezkedik el. A Bakony keleti részén, a Cuha patak szomszédságában fekszik. Veszprémtől 25 km-re és a Balaton északi keleti sarkától 30 km-re északra, Pápától körülbelül 45 kilométerre keletre és 57 kilométerre délre Győrtől. 2018-ban 6805 lakossal rendelkezett.

A városhoz tartozik Akli, Kardosrét, Szarvaskút és Tündérmajor falvak is. Az első írásos említés 1199-ből származik, ahol Siric néven említik.

A város szimbóluma a zirci ciszterci apátság, amely 1737 és 1752 között épült. Egyéb látnivalók közé tartozik a helyi arborétum, a Természettudományi Múzeum és a Reguly Antal Könyvtár.

A Bakony erdejének sűrűjében az akkoriban csak jórészt erdei vadak járta tájon, a 400 m magasan fekvő ciszterci kolostort, a rend nagy hazai pártfogója III. Béla királyunk alapította és a 15. századig élte virágkorát. A török uralom idején a szerzetesek annyira rettegtek a hódító oszmánoktól, hogy elmenekültek az apátságból és maga a település is elnéptelenedett. Most látható formájában csak 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor és 1748-ra a templom. Ettől kezdve a kolostorban a magyar származású rendtagok száma egyre nőtt, és Zirc lett a magyarországi ciszterci rend központja. 1735-ben kóstolták meg először az itt helyben készült sört, amit némi kihagyás után 2015-től újra főznek.

A híres zirci arborétumot is az 1182-ben letelepedett ciszterciek kezdték építeni, egy 600 éve kialakított halastó körül. A 20 Ha-os terület Magyarország ma legmagasabban fekvő élőfa gyűjteményét rejti, 5 kontinensről, több mint 600 fa és cserje faj él itt.

Fekvése

Zirc festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban, a Zirci-medencében. Magyarország legmagasabban fekvő városa (a városközponton a 400 méteres szintvonal halad át). Veszprémtől 25 kilométerre északra, Pápától 45 kilométerre keletre, a Balatontól 35, Győrtől 57 kilométer távolságra van.

A város központján észak-déli irányban áthalad a 82-es főút, amelyből itt több alsórendű út is kiágazik, köztük a két legfontosabb a főút 20. kilométere előtt nyugat felé letérő, Pápa térségéig vezető 8301-es út és a 21. kilométernél, keleti irányban kiinduló, a Keleti-Bakony településein át Mórig húzódó 8216-os út.

Zirc nemcsak közúti, de vasúti megközelítési lehetőséggel is rendelkezik, mivel áthalad a területén, szintén észak-déli irányban a 11-es számú Győr–Veszprém-vasútvonal, sőt az itteni vasútállomásról egy vasúti szárnyvonal is kiágazik keleti irányban, Dudar felé, bár ez utóbbi vonalon 1995 óta szünetel a személyforgalom.

• 

  Zirc város látképe madártávlatból

• 

  Tündér Farm - Sport és szabadidő Központ (Tündérmajor) légi felvétele

• 

  Zirci Ciszterci Apátság légi fotón

Nevének eredete

Zirc nevének eredetére több magyarázat létezik: lehetséges, hogy a szláv „src” (szerdce= szív) szóból származik, mint a Bakony szíve, de sokan a zsirec = makkoltatás szóból eredeztetik vagy a crk = egyedül álló kis templom jelentésű szóból. Legvalószínűbben azonban a szláv *sirьcь (ejtsd: /szirⁱcⁱ/) ’árva gyermek’ szóból lett azonos személynév az alapja magyar vagy szláv településnév-adással.

A település története

Története, amely több mint 800 évre tekint vissza (a település első ismert említése 1199-ből származik, Siric formában), leginkább a ciszterciek apátságához fűződik. Az első ciszterci apátságot 1182-ben III. Béla alapította, ez a 15. század elejéig a magyarországi ciszterci apátságok között kiemelkedő szerepet töltött be.

Első ismert nevű apátját, Újfalussy Mártont a portyázó törökök 1678-ban megölték. 1699-ben a település harmincegyezer forint örökáron a sziléziai Heinrichau kezére került. Az első német telepesek 13 házát 1704-ben a kurucok felégették, de 1715-25 között újabb német telepesek érkeztek és felépült az első 28 ház. Ezt követően indult meg Zirc újjáalapítása.

A település 1984-ben kapott városi rangot.

Településrészei: Kardosrét, Akli, Szarvaskút, Tündérmajor.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Varga István (MDF–KDNP)
• 1994–1998: Dr. Varga Tibor (MSZP)
• 1998–2000: Dr. Varga Tibor János (független)
• 2001–2002: Dr. Varga Tibor (független)
• 2002–2006: Horváth László (SZDSZ–MSZP)
• 2006–2010: Ottó Péter (független)
• 2010–2014: Ottó Péter (Fidesz–KDNP)
• 2014–2019: Ottó Péter (Fidesz-KDNP)
• 2019-től: Ottó Péter (Fidesz–KDNP)

A településen 2001. február 4-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt. Lemondása ellenére ugyanő elindult az időközi választáson is, és négy jelölt közül meg is nyerte azt.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 83,6%-a magyarnak, 4,9% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (16,3% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,2%, református 5,4%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 7,6% (28,5% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

A zirci apátság épületegyüttese a 82-es főútról felől

Apátsági templom

A város jelképe a ciszterci basilica minor, mely a középkori apátságtól nyugatra épült az 1700-as években (1737–1752), barokk stílusban. A templom belső tere a 20–21. század fordulóján igen nagy változáson ment át: a freskókat restaurálták, és ennek során derült ki, hogy az idősnek festett arcok alatt eredetileg fiatal személyek arca látható, a fehérre átfestett szobrok pedig arannyal vannak bevonva. A templom tervezője ismeretlen, a freskókat Wagmaister József, a Szűz Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch készítette.

Ciszterci apátság

A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó 18. századi szárnyait Witwer Márton karmelita szerzetes tervezte. Az épület 19. század közepi bővítéseknek köszönhetően az apátság még két látogatható intézményt fogad be: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállítása található meg a templomkertről nyíló épület első emeletén. Továbbá, az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Reguly Antal Műemlékkönyvtár, mely a második emeleten található. A belső udvarban egy időben a Bakonyi Pantheon volt látható, melyet új helyre költöztetnek. A természettudományi múzeum 1972 óta működik, kiállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A múzeum feladata a Bakony hegység faunájának, flórájának és geológiájának vizsgálata. A műemlékkönyvtár 65 000 kötetes állománya nagyrészt 18–19. századi, de találhatók egyedülálló ősnyomtatványok is. Az épület különlegessége a kazettás dongaboltozat és az intarziás parketta, faberendezések – ez utóbbiak Wilde Mihály asztalosmester munkái.

A régi templomból szinte csak egy épületelem maradt fenn: a Köztársaság utcán a vasútállomás felé haladva találjuk meg a Szent Imre-szobrot azon a pillérkötegen, amely az első templom része volt. (A város címerében is megtalálható ez a pillér, pontosabban a templom romjaiból az eredeti helyén megmaradt pillérköteg illusztrált keresztmetszete) A 20. század eleji feltárásnak köszönhetően újra ismert a templom alaprajza, s azóta is több kőtöredék került elő, melyek segítenek rekonstruálásában.

Fájdalmas Szűzanya Plébániatemplom

„Nagy művészi értéket képviselő műemlék a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt barokk plébániatemplom, amely szerényen húzódik meg Zircen a hatalmas ciszterci apátság árnyékában a város szélén.” (Dr. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár, ELTE, Bp.) A zirci „Kistemplom” többszörösen megszentelt helyen áll; hazánkban az egyetlen, alapfalaiban még nyomon követhető középkori királyi udvarház és fából ácsolt kápolna, majd kőtemplom maradványainak hajdani sírkertjében. A késő barokk Plébániatemplom igen jelentős képzőművészeti és díszítőfestési alkotások foglalata. Benne 1780-tól látható a páratlan komponáltságú Pietà-faplasztika köré szervezett „Mária hét fájdalma” mennyezet- és falkép ciklusa. Magyarországon ezzel a tematikával csak Zirc őriz műveket egy egész templomra kiterjesztve. Maulbertsch legkiválóbb tanítványa, a jeles mesterré lett ifj. Josef Winterhalder festette meg a vegyes technikába oltott freskó-szekkó képeket. A Mester zirci képsora (a közelmúltban megjelent Minerva-kötetig) ismeretlen volt a tudományos világ előtt. A zirci plébániatemplomban és kertjében az egyetemes művészettörténet további kiemelkedő alkotásai tanulmányozhatók. A Zirci Pietà faplasztika 2000-ben a Nemzeti Alaptantervbe (NAT) is bekerült,

Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház

Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtára

A Magas-Bakony helytörténetét, néprajzát az érdeklődők a Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház kiállításain ismerhetik meg: az önellátó paraszti társadalom használati eszközrendszerét, az ügyes kezű pásztorok készítette tárgyakat, a kovácsok, bognárok, takácsok, fazekasok, tapló-feldolgozók, mézeskalácssütők, gyertyakészítők, csuhézók, kosárfonók munkáit mutatják be a látogatóknak. A múzeumban megtekinthető Reguly Antal magyarság kutató, finnugrista nyelvész életét, utazásait, tudományos kutatásait, valamint a Bakony népművészetét bemutató állandó kiállítás. A Reguly Antal szülőházában alapított múzeum udvarában népi kismesterségek műhelyei működnek, amelyekben mesterek irányításával, előzetes megrendelés alapján egész évben dolgozhatnak gyermekek és felnőttek egyaránt.

Agrárműszaki gyűjtemény

A Győr felé haladó országútról nem sokkal Zirc után letérve tekinthető meg az Agrárműszaki gyűjtemény, ahol európai és hazai ritkaságokat, így például körmös traktort, vagy a Hofherr – Schrantz gyár híres cséplőgépét szemlélheti meg a látogató.

A Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület

A zirci arborétum

Egyedi értéke a városnak a nemzetközileg ismert és elismert természetvédelmi terület, az Arborétum is. (Az arborétum szó a latin arbor – élő fa szóból származik, azaz az arborétum = fás kert, fás park). A 20 hektáros területen 110, a Föld öt kontinenséről gyűjtött fa- és cserjefaj él. A ligetet a ciszterciek egy 600 éve kialakított halastó körül kezdték telepíteni 178-ban. A zirci arborétum jellegzetes angolkert, amelyben az erdőfoltok szabálytalan tisztásokkal váltakoznak.

Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtár

A műemlékkönyvtár az apátsági épület második emeletén található. Az első könyveket a 18. században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal. Az állomány 1950-re 65 000 kötetre duzzadt, a ciszterci rend feloszlatását követően a könyvtár állami tulajdonba került. Szerencsére a kezelésével a Nemzeti Könyvtárat bízták meg, amely e feladatot máig ellátja, míg a tulajdonjog visszaszállt a ciszterciekre. A könyvtár 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány tematikailag elsősorban teológia, ám találhatunk könyveket a legtöbb tudomány területéről.

A műemlékkönyvtár nagyterme

Turistacélpontok

A vidék természeti értékeit mutatja be a Pintér-hegyi parkerdő tanösvénye, illetve az Olaszfalu határában található Eperjes-hegyi geológiai bemutató tanösvény is (lásd: Eperjes Tanösvény). A környéken bárhol lehet túrázni, a Cuha-völgy szurdokai, a Gerence-patak völgye, a Kőris-hegy számos látnivalót kínál.

Egyéb

• Zirci Buli: 1991–2015 között minden év első júliusi hétvégéjén megrendezésre került a család és barátság fesztiválja. A kezdettől ingyenes szabadtéri zenés fesztivál a Bakony szívében húszezernyi látogatót vár az egész országból és külföldről. Pro Urbe díjas, Zirc város kulturális idegenforgalmi rendezvénysorozatának része, és 2001-ben a „Veszprém megye Kiváló Civil Szervezete” címet kapta.
• A járásbíróság épülete egyedülálló Magyarországon. Különös ismertetőjele az igen masszív felépítés, mely a korábbi időkben való egyéb felhasználásra utal. Méretéből fakadóan azonban büntető tanács nem székel az épületben. Kiemelt jelentőséggel bír a magyar ügyvédség körében, melynek forrása ismeretlen.

Híres emberek

• Itt született
  • Reguly Antal (1819. július 11. – 1858. augusztus 23.) nyelvész, a finnugor népek kutatója
  • Köves János (Zirc, 1882. január 8. – Budapest, 1977. október 21.) állatorvos-doktor, a sertések fertőző betegségei magántanára (1917), egyetemi nyilvános rendkívüli tanár (1937),
  • Czeiner Nándor 1850. május 25. – Budapest, 1928. május 21.) szőlészeti szakember
  • Szépligeti Győző (1870-ig Schönbauer) (1855. augusztus 21. – Budapest, 1915. március 24.) tanár, zoológus, entomológus
  • Bér Júlia (1911. május 8. – 2012. június 10.) Zirc díszpolgára (1989): festő- és grafikusművész, a zirci Barátság Nemzetközi Grafikai Gyűjtemény létrehozója (1971–),
  • Borenich Péter (1940. május 4. –) rádiós szerkesztő, dramaturg
  • Galambos János (1940. szeptember 1. – 2019. december 19.) matematikus
  • Schranz Lajos (1943. június 11. –) festőművész
  • Hebling János (1954–) Széchenyi-díjas és Jedlik Ányos-díjas lézerfizikus, intézetvezető egyetemi tanár
  • Szabó Tamás József (1956. október 30. –) püspök
  • Nagy Zoltán (1957. augusztus 3. –) jogász, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgató-helyettese
  • Baky György (1957. június 18. –) gépésztechnikus, politikus (SZDSZ), Bakonybél korábbi polgármestere (1990–1994)
  • Freund Tamás (1959–) Széchenyi-díjas és Bolyai-díjas neurobiológus, tanszékvezető egyetemi tanár, akadémikus
  • Hullan Zsuzsa (1961. szeptember 25. –) színésznő
  • Gámentzy Eduárd (1963. február 19. –) költő
  • Horváth Lajos Ottó (1963. augusztus 16. –) színész
  • Rábai Balázs (1974. október 5. –) magyar televíziós és rádiós műsorkészítő, riporter, újságíró, az RTL Klub híradósa
  • Beke Ivett (Yvette) (1976. augusztus 21. –) playmate
  • Vesztergom Andrea (1977. május 16. –) költő
  • Földesi Barnabás (1980. szeptember 4. –) festőművész
  • Fehér Tiborné Turi Mária festőművész
• Itt hunyt el
  • I. András magyar király 1060 decemberében
• Itt élt
  • Újfalussy Márton, a zirci apátság első apátja (†1678)
  • Szűcs István Miklós (Budapest, 1947. április 16.) Zirc díszpolgára (2019): okl. képzőművész, középiskolai tanár, szakíró, Fonay-díjas szakfelügyelő,

Testvérvárosai

• Pohlheim, Németország (1990)
• Barót, Románia (1990)
• Nivala, Finnország (1998)
• Dercen, Ukrajna (2015)

A település az irodalomban

• Pázmándi Horváth Endre Zirc emlékezete (1814) című versében a kolostor és a falu történetét írta meg
• Jókai Mór Enyim, tied, övé c. regénye részben Zircen, a ciszter apátságban játszódik a szabadságharcot megelőző években
• Dr. Horváth Konstantin: Zirc története („Clairvaux-i Szent Bernát egyházdoktorrá avatásának százéves emlékezetére 1930-ban, Szent Imre-esztendejében.” Közrebocsájtása: „a ciszterci rend Magyarországon 800 éves” jubileumára, 1942-ben)
• Zirc és a közeli Csincsér-major az egyik fő helyszíne Fehér Béla Derengő betyár utolsó kívánsága című humoreszkjének
• Aggházy Mária: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században. Egyetemi doktori értekezés, Veszprém, 1937
• Aggházy Mária: Régi magyar faszobrok. Budapest, 1958 (Akadémiai Kiadó, Budapest, Pietà-csoport Zircről, 29-30. oldal, 69. tábla, orosz és német nyelven is kiadták)
• Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei (1972/11. 139-145. o.)
• Kralovánszky Alán: Árpád-kori királyi udvarház régészeti kutatása Zircen (Horizont, X. évf. 1982. 4. szám, 11-12.o.)
• Szűcs István Miklós: Zirc középkori udvarháza és ciszterci monostora (Lakitelek Alapítvány-díj 1992., Kiadta: Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém, 1994)
• Szűcs István Miklós: Hitvallás és abszurditás (Z-Press Kiadó, Miskolc, 2012/13. Szakmai lektor: dr. Trencsényi László neveléstörténész, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Pécs)
• Szűcs István Miklós: Winterhalder a zirci kistemplom falképeinek mestere. A Fájdalmas Szűzanya templom művészeti emlékei (Média Piramis Kft., Dunakeszi, 2013. Lektor Dr. Prokopp Mária művészettörténész, Budapest, ELTE)
• Szűcs István Miklós: Zirc – Fájdalmas Szűzanya Kistemplom, Tájak – Korok – Múzeumok Egyesület 834. sz. kiadványa, Budapest, 2014 (megjelent a Zirci Ciszterci Apátság gondozásában)
• Szűcs István Miklós: Winterhalder képei a zirci plébániatemplomban (Minerva Kiadó, 2018, Nemzeti Kulturális Alap. Szakmai lektor: dr. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár, ELTE, Művészettörténeti Intézet, Budapest) ISBN 978-615-5637-05-6

További információk

• Zirci arcképcsarnok
• Zirc önkormányzatának honlapja
• Légifotók Zircről és az Apátságról (2011)
• Térkép Kalauz – Zirc
• Zirci kistérség közigazgatási portálja
• Zirc a www.utikonyvem.hu oldalon
• Zirci arborétum, Balaton-felvidéki Nemzeti Park
• Zirc műemlékei
• Zirc városával foglalkozó blog
• A Békefi Antal Városi Könyvtár helyismereti gyűjteménye
• Zirc műemlékei: Winterhalder képei a zirci plébániatemplomban |date=2018 Minerva Kiadó, Nemzeti Kulturális Alap (NKA)