Zirc
| Zirc | |||
 | |||
| Az ciszterci apátság és a Reguly Antal műemlékkönyvtár | |||
| |||
| Becenév: A Bakony fővárosa | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Járás | Zirci | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Ottó Péter (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8420 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6805 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 184,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,4 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zirc
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 15′ 48″, k. h. 17° 52′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 48″, k. h. 17° 52′ 21″ | |||
Zirc
Pozíció Veszprém megye térképén
| |||
| Zirc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zirc témájú médiaállományokat. | |||
Zirc (németül: Sirtz[3]) város Veszprém megyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben központja, „a Bakony fővárosa".
Fekvése[szerkesztés]
Zirc festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban, a Zirci-medencében. Magyarország legmagasabban fekvő városa (a városközponton a 400 méteres szintvonal halad át). Veszprémtől 25 kilométerre északra, Pápától 45 kilométerre keletre, a Balatontól 35, Győrtől 57 kilométer távolságra van.
A város központján észak-déli irányban áthalad a 82-es főút, amelyből itt több alsórendű út is kiágazik, köztük a két legfontosabb a főút 20. kilométere előtt nyugat felé letérő, Pápa térségéig vezető 8301-es út és a 21. kilométernél, keleti irányban kiinduló, a Keleti-Bakony településein át Mórig húzódó 8216-os út.
Zirc nemcsak közúti, de vasúti megközelítési lehetőséggel is rendelkezik, mivel áthalad a területén, szintén észak-déli irányban a 11-es számú Győr–Veszprém-vasútvonal, sőt az itteni vasútállomásról egy vasúti szárnyvonal is kiágazik keleti irányban, Dudar felé, bár ez utóbbi vonalon 1995 óta szünetel személyforgalom.
Zirc város látképe madártávlatból
Tündér Farm - Sport és szabadidő Központ (Tündérmajor) légifelvétele
Zirci Ciszterci Apátság légi fotón
_l%C3%A9gifelv%C3%A9tele.jpg)
Nevének eredete[szerkesztés]
Zirc nevének eredetére több magyarázat létezik: lehetséges, hogy a szláv „src” (szerdce= szív) szóból származik, mint a Bakony szíve, de sokan a zsirec = makkoltatás szóból eredeztetik vagy a crk = egyedül álló kis templom jelentésű szóból.[4][5] Legvalószínűbben azonban a szláv *sirьcь (ejtsd: /szirici/) ’árva gyermek’ szóból lett azonos személynév az alapja magyar vagy szláv településnév-adással.[6]
A település története[szerkesztés]
Története, amely több mint 800 évre tekint vissza (a település első ismert említése 1199-ből származik, Siric formában[6]), leginkább a ciszterciek apátságához fűződik. Az első ciszterci apátságot 1182-ben III. Béla alapította, ez a 15. század elejéig a magyarországi ciszterci apátságok között kiemelkedő szerepet töltött be.[7]
Első ismert nevű apátját, Újfalussy Mártont a portyázó törökök 1678-ban megölték. 1699-ben a település harmincegyezer forint örökáron a sziléziai Heinrichau kezére került. Az első német telepesek 13 házát 1704-ben a kurucok felégették, de 1715-25 között újabb német telepesek érkeztek és felépült az első 28 ház. Ezt követően indult meg Zirc újjáalapítása.[8]
A település 1984-ben kapott városi rangot.
Településrészei: Kardosrét, Akli, Szarvaskút, Tündérmajor.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Varga István[9][10] (MDF-KDNP)[11]
- 1994–1998: Dr. Varga Tibor (MSZP)[12]
- 1998–2000: Dr. Varga Tibor János (független)[13]
- 2001–2002: Dr. Varga Tibor (független)[14][15]
- 2002–2006: Horváth László (SZDSZ-MSZP)[16]
- 2006–2010: Ottó Péter (független)[17]
- 2010–2014: Ottó Péter (Fidesz-KDNP)[18]
- 2014–2019: Ottó Péter (Fidesz-KDNP)[19]
- 2019-től: Ottó Péter (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 2001. február 4-én időközi polgármester-választást tartottak,[14] az előző polgármester lemondása miatt.[20] Lemondása ellenére ugyanő elindult az időközi választáson is, és négy jelölt közül meg is nyerte azt.[21]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 83,6%-a magyarnak, 4,9% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (16,3% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,2%, református 5,4%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 7,6% (28,5% nem nyilatkozott).[22]
Nevezetességei[szerkesztés]
Apátsági templom[szerkesztés]
A város jelképe a ciszterci basilica minor, mely a középkori apátságtól nyugatra épült az 1700-as években (1737-1752), barokk stílusban. A templom belső tere a 20–21. század fordulóján igen nagy változáson ment át: a freskókat restaurálták, és ennek során derült ki, hogy az idősnek festett arcok alatt eredetileg fiatal személyek arca látható, a fehérre átfestett szobrok pedig arannyal vannak bevonva. A templom tervezője ismeretlen, a freskókat Wagmaister József, a Szűz Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch készítette.
Ciszterci apátság[szerkesztés]
A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó 18. századi szárnyait Witwer Márton karmelita szerzetes tervezte. Az épület 19. század közepi bővítéseknek köszönhetően az apátság még két látogatható intézményt fogad be: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum[23] kiállítása található meg a templomkertről nyíló épület első emeletén. Továbbá, az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Reguly Antal Műemlékkönyvtár, mely a második emeleten található. A belső udvarban egy időben a Bakonyi Pantheon volt látható, melyet új helyre költöztetnek. A természettudományi múzeum 1972 óta működik, kiállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A múzeum feladata a Bakony hegység faunájának, flórájának és geológiájának vizsgálata. A műemlékkönyvtár 65 000 kötetes állománya nagyrészt 18-19. századi, de találhatók egyedülálló ősnyomtatványok is. Az épület különlegessége a kazettás dongaboltozat és az intarziás parketta, faberendezések – ez utóbbiak Wilde Mihály asztalosmester munkái.
A régi templomból szinte csak egy épületelem maradt fenn: a Köztársaság utcán a vasútállomás felé haladva találjuk meg a Szent Imre-szobrot azon a pillérkötegen, amely az első templom része volt. (A város címerében is megtalálható ez a pillér, pontosabban a templom romjaiból az eredeti helyén megmaradt pillérköteg illusztrált keresztmetszete) A 20. század eleji feltárásnak köszönhetően újra ismert a templom alaprajza, s azóta is több kőtöredék került elő, melyek segítenek rekonstruálásában.[24]
Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház[szerkesztés]
A Magas-Bakony helytörténetét, néprajzát az érdeklődők a Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház kiállításain ismerhetik meg: az önellátó paraszti társadalom használati eszközrendszerét, az ügyes kezű pásztorok készítette tárgyakat, a kovácsok, bognárok, takácsok, fazekasok, tapló-feldolgozók, mézeskalácssütők, gyertyakészítők, csuhézók, kosárfonók munkáit mutatják be a látogatóknak. A múzeumban megtekinthető Reguly Antal magyarság kutató, finnugrista nyelvész életét, utazásait, tudományos kutatásait, valamint a Bakony népművészetét bemutató állandó kiállítás. A Reguly Antal szülőházában alapított múzeum udvarában népi kismesterségek műhelyei működnek, amelyekben mesterek irányításával, előzetes megrendelés alapján egész évben dolgozhatnak gyermekek és felnőttek egyaránt.
Agrárműszaki gyűjtemény[szerkesztés]
A Győr felé haladó országútról nem sokkal Zirc után letérve tekinthető meg az Agrárműszaki gyűjtemény, ahol európai és hazai ritkaságokat, így például körmös traktort, vagy a Hofherr – Schrantz gyár híres cséplőgépét szemlélheti meg a látogató.
A Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület[szerkesztés]
Egyedi értéke a városnak a nemzetközileg ismert és elismert természetvédelmi terület, az Arborétum is. (Az arborétum szó a latin arbor – élő fa szóból származik, azaz az arborétum = fás kert, fás park). A 20 hektáros területen 110, a Föld öt kontinenséről gyűjtött fa- és cserjefaj él. A ligetet a ciszterciek egy 600 éve kialakított halastó körül kezdték telepíteni 178-ban. A zirci arborétum jellegzetes angolkert, amelyben az erdőfoltok szabálytalan tisztásokkal váltakoznak.
Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtár[szerkesztés]
A műemlékkönyvtár az apátsági épület második emeletén található. Az első könyveket a 18. században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal. Az állomány 1950-re 65 000 kötetre duzzadt, a ciszterci rend feloszlatását követően a könyvtár állami tulajdonba került. Szerencsére a kezelésével a Nemzeti Könyvtárat bízták meg, amely e feladatot máig ellátja, míg a tulajdonjog visszaszállt a ciszterciekre. A könyvtár 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány tematikailag elsősorban teológia, ám találhatunk könyveket a legtöbb tudomány területéről.
Turistacélpontok[szerkesztés]
A vidék természeti értékeit mutatja be a Pintér-hegyi parkerdő tanösvénye, illetve az Olaszfalu határában található Eperjes-hegyi geológiai bemutató tanösvény is (lásd: Eperjes Tanösvény). A környéken bárhol lehet túrázni, a Cuha-völgy szurdokai, a Gerence-patak völgye, a Kőris-hegy számos látnivalót kínál.
Egyéb[szerkesztés]
- Zirci Buli: 1991-2015 között minden év első júliusi hétvégéjén megrendezésre került a család és barátság fesztiválja. A kezdettől ingyenes szabadtéri zenés fesztivál a Bakony szívében húszezernyi látogatót vár az egész országból és külföldről. Pro Urbe díjas, Zirc város kulturális idegenforgalmi rendezvénysorozatának része, és 2001-ben a „Veszprém megye Kiváló Civil Szervezete” címet kapta.[25]
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született
- Reguly Antal (1819. július 11. – 1858. augusztus 23.) nyelvész, a finnugor népek kutatója;
- Köves János (Zirc, 1882. január 8. – Budapest, 1977. október 21.) állatorvos-doktor, a sertések fertőző betegségei magántanára (1917), egyetemi nyilvános rendkívüli tanár (1937), az állatorvos-tudományok doktora (1952), a járványtan címzetes egyetemi tanára (1963), a Phylaxia Szérumtermelő Rt. alapító igazgatója, vezérigazgatója majd műszaki vezetője (1912-1952). Köves János az oltóanyag-termelésben iskolát teremtett.
- Czeiner Nándor 1850. május 25. – Budapest, 1928. május 21.) szőlészeti szakember;
- Szépligeti Győző (1870-ig Schönbauer ) (1855. augusztus 21. – Budapest, 1915. március 24.) tanár, zoológus, entomológus;
- Bér Júlia (1911. május 8. – 2012. június 10.) festő-grafikus;
- Borenich Péter (1940. május 4. –) rádiós szerkesztő, dramaturg;
- Galambos János (1940. szeptember 1. – 2019. december 19.) matematikus
- Schranz Lajos (1943. június 11. –) festőművész
- Hebling János (1954–) Széchenyi-díjas és Jedlik Ányos-díjas lézerfizikus, intézetvezető egyetemi tanár;
- Szabó Tamás József (1956. október 30. –) püspök;
- Nagy Zoltán (1957. augusztus 3. –) jogász, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgató-helyettese;
- Baky György (1957. június 18. –) gépésztechnikus, politikus (SZDSZ), Bakonybél korábbi polgármestere (1990–1994);
- Freund Tamás (1959–) Széchenyi-díjas és Bolyai-díjas neurobiológus, tanszékvezető egyetemi tanár, akadémikus;
- Hullan Zsuzsa (1961. szeptember 25. –) színésznő;
- Gámentzy Eduárd (1963. február 19. –) költő;
- Horváth Lajos Ottó (1963. augusztus 16. –) színész;
- Beke Ivett (Yvette) (1976. augusztus 21. –) playmate;
- Vesztergom Andrea (1977. május 16. –) költő;
- Földesi Barnabás (1980. szeptember 4. –) festőművész;
- Fehér Tiborné Turi Mária festőművész.
- Itt hunyt el
- I. András magyar király 1060 decemberében
- Itt élt
- Újfalussy Márton, a zirci apátság első apátja (†1678)
- Szűcs István Miklós (1947. április 16.) pedagógus, 2019-től díszpolgár
Testvérvárosai[szerkesztés]
A település az irodalomban[szerkesztés]
- Pázmándi Horváth Endre Zirc emlékezete(1814) című versében a kolostor és a falu történetét írta meg.
- Jókai Mór Enyim, tied, övé c. regénye részben Zircen, a ciszter apátságban játszódik a szabadságharcot megelőző években.
- Zirc és a közeli Csincsér-major az egyik fő helyszíne Fehér Béla Derengő betyár utolsó kívánsága című humoreszkjének.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Zirc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
- ↑ Zirc története Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, wiki.strandkonyvtar.hu
- ↑ Zirc Város Településfejlesztési Koncepciója Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, www.zirc.hu
- ↑ a b Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. Második kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. ISBN 963 05 4567 5
- ↑ Zirci Ciszterci Apátság - Rendtörténet Európában
- ↑ A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században[halott link]
- ↑ Zirc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
- ↑ Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 3. rész - 1990. ZIRCINFO. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ Zirc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zirc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ a b A 2001. február 4-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. február 4. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
- ↑ Zirc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zirc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zirc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Zirc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Ismét Varga Tibor lett Zirc polgármestere (magyar nyelven) (html). Origo.hu, 2001. február 4. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Zirc Helységnévtár
- ↑ [1] Archiválva 2006. április 22-i dátummal a Wayback Machine-ben A Bakonyi Természettudományi Múzeum honlapja
- ↑ [2] A zirci apátság honlapja
- ↑ [3] A Zirci Buli honlapja
További információk[szerkesztés]
- Zirc önkormányzatának honlapja
- Légifotók a Zirci Apátságról
- Légifotók Zircről és az Apátságról (2011)
- Térkép Kalauz – Zirc
- Zirci kistérség közigazgatási portálja
- Zirc a www.utikonyvem.hu oldalon
- Zirci arborétum, Balaton-felvidéki Nemzeti Park
- Zirc műemlékei
- Zirc városával foglalkozó blog
- A Békefi Antal Városi Könyvtár helyismereti gyűjteménye[halott link]
|
