Zirc

	Zirc
	Az apátság légifotója
	; Zirc címere
	; Zirc címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Járás	Zirci
Jogállás	város
Polgármester	Ottó Péter (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	8420
Körzethívószám	88
Testvértelepülései	Lista Pohlheim; Barót; Szabadka;
	Népesség
Teljes népesség	6863 fő (2017. jan. 1.)
Népsűrűség	184,47 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	37,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Zirc Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 15′ 48″, k. h. 17° 52′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 48″, k. h. 17° 52′ 21″
	Zirc Pozíció Veszprém megye térképén
	Zirc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zirc témájú médiaállományokat.

Zirc (németül: Sirtz^[3]) város Veszprém megyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben központja, „a Bakony fővárosa".

Fekvése[szerkesztés]

Zirc festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban, a Zirci-medencében. Magyarország legmagasabban fekvő városa (a városközponton a 400 m-es szintvonal halad át). Veszprémtől 25 km-re északra, Pápától 45 km-re keletre, a Balatontól 35, Győrtől 57 km távolságra van.

Zirc város látképe madártávlatból
Tündér Farm - Sport és szabadidő Központ (Tündérmajor) légifelvétele
Zirci Ciszterci Apátság légi fotón

Nevének eredete[szerkesztés]

Zirc nevének eredetére több magyarázat létezik: lehetséges, hogy a szláv „src” (szerdce= szív) szóból származik, mint a Bakony szíve, de sokan a zsirec = makkoltatás szóból eredeztetik vagy a crk = egyedül álló kis templom jelentésű szóból.^[4]^[5] Legvalószínűbben azonban a szláv *sirьcь (ejtsd: /szirⁱcⁱ/) ’árva gyermek’ szóból lett azonos személynév az alapja magyar vagy szláv településnév-adással.^[6]

A település története[szerkesztés]

Története, amely több mint 900 évre tekint vissza (első említése 1199: Siric^[6]), leginkább a ciszterciek apátságához fűződik. Az első ciszterci apátságot 1182-ben III. Béla alapította, amely a XV. század elejéig a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be.^[7] Első apátját, Újfalussy Mártont a portyázó törökök 1678-ban megölték. 1699-ben harmincegyezer forint örökáron a sziléziai Heinrichau kezére került. Az első német telepesek 13 házát 1704-ben a kurucok felégették, 1715-25 között újabb német telepesek érkeztek és felépült az első 28 ház. Ezt követően indult meg Zirc újjáalapítása.^[8]

A település 1984-ben kapott városi jogot.

Településrészek: Kardosrét, Akli, Szarvaskút, Tündérmajor

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 83,6%-a magyarnak, 4,9% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (16,3% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,2%, református 5,4%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 7,6% (28,5% nem nyilatkozott).^[9]

Nevezetességei[szerkesztés]

Zirci apátság épületegyüttese a 82-es főútról felől

Apátsági templom[szerkesztés]

Lásd még: Zirci apátság

A város jelképe a ciszterci basilica minor, mely a középkori apátságtól nyugatra épült az 1700-as években (1737-1752), barokk stílusban. A templom belső tere a 20–21. század fordulóján igen nagy változáson ment át: a freskókat restaurálták, és ennek során derült ki, hogy az idősnek festett arcok alatt eredetileg fiatal személyek arcai láthatók, a fehérre átfestett szobrok pedig arannyal vannak bevonva. A templom tervezője ismeretlen, a freskókat Wagmaister József, a Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch készítette.

Ciszterci apátság[szerkesztés]

A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó 18. századi szárnyait Witwer Márton kármelita szerzetes tervezte. Az épület 19. század közepi bővítéseknek köszönhetően az apátság még két látogatható intézményt fogad be: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum^[10] kiállítása található meg a templomkertről nyíló épület első emeletén. Továbbá, az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Reguly Antal Műemlékkönyvtár, mely a második emeleten található. A belső udvarban egy időben a Bakonyi Pantheon volt látható, melyet új helyre költöztetnek. A természettudományi múzeum 1972 óta működik, kiállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A múzeum feladata a Bakony hegység faunájának, flórájának és geológiájának vizsgálata. A műemlékkönyvtár 65 000 kötetes állománya nagyrészt 18-19. századi, de találhatók egyedülálló ősnyomtatványok is. Az épület különlegessége a kazettás dongaboltozat és az intarziás parketta, faberendezések – ez utóbbiak Wilde Mihály asztalosmester munkái.

A régi templomból szinte csak egy épületelem maradt fenn: a Köztársaság utcán a vasútállomás felé haladva találjuk meg a Szent Imre-szobrot azon a pillérkötegen, amely az első templom része volt. (A város címerében is megtalálható ez a pillér, pontosabban a templom romjaiból az eredeti helyén megmaradt pillérköteg illusztrált keresztmetszete) A 20. század eleji feltárásnak köszönhetően újra ismert a templom alaprajza, s azóta is több kőtöredék került elő, melyek segítenek rekonstruálásában.^[11]

Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház[szerkesztés]

A Reguly-könyvtár épülete

A Magas-Bakony helytörténetét, néprajzát az érdeklődők a Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház kiállításain ismerhetik meg: az önellátó paraszti társadalom használati eszközrendszerét, az ügyes kezű pásztorok készítette tárgyakat, a kovácsok, bognárok, takácsok, fazekasok, tapló-feldolgozók, mézeskalácssütők, gyertyakészítők, csuhézók, kosárfonók munkáit mutatják be a látogatóknak. A múzeumban megtekinthető Reguly Antal magyarság kutató, finnugrista nyelvész életét, utazásait, tudományos kutatásait, valamint a Bakony népművészetét bemutató állandó kiállítás. A Reguly Antal szülőházában alapított múzeum udvarában népi kismesterségek műhelyei működnek, amelyekben mesterek irányításával, előzetes megrendelés alapján egész évben dolgozhatnak gyermekek és felnőttek egyaránt.

Agrárműszaki gyűjtemény[szerkesztés]

A Győr felé haladó országútról nem sokkal Zirc után letérve tekinthető meg az Agrárműszaki gyűjtemény, ahol európai és hazai ritkaságokat, így például körmös traktort, vagy a Hofherr – Schrantz gyár híres cséplőgépét szemlélheti meg a látogató.

A Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület[szerkesztés]

A zirci arborétum

Egyedi értéke a városnak a nemzetközileg ismert és elismert természetvédelmi terület, az Arborétum is. (Az arborétum szó a latin arbor – élő fa szóból származik, azaz az arborétum = fás kert, fás park). A 20 hektáros területen 110, a Föld öt kontinenséről gyűjtött fa- és cserjefaj él. A ligetet a ciszterciek egy 600 éve kialakított halastó körül kezdték telepíteni 178-ban. A zirci arborétum jellegzetes angolkert, amelyben az erdőfoltok szabálytalan tisztásokkal váltakoznak.

Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtár[szerkesztés]

A műemlékkönyvtár az apátsági épület második emeletén található. Az első könyveket a 18. században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal. Az állomány 1950-re 65.000 kötetre duzzadt, a ciszterci rend feloszlatását követően a könyvtár állami tulajdonba került. Szerencsére a kezelésével a Nemzeti Könyvtárat bízták meg, amely e feladatot máig ellátja, míg a tulajdonjog visszaszállt a ciszterciekre. A könyvtár 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány tematikailag elsősorban teológia, ám találhatunk könyveket a legtöbb tudomány területéről.

A műemlékkönyvtár nagyterme

Turistacélpontok[szerkesztés]

A vidék természeti értékeit mutatja be a Pintér-hegyi parkerdő tanösvénye, illetve az Olaszfalu határában található Eperjes-hegyi geológiai bemutató tanösvény is (lásd: Eperjes Tanösvény). A környéken bárhol lehet túrázni, a Cuha-völgy szurdokai, a Gerence-patak völgye, a Kőris-hegy számos látnivalót kínál.

Egyéb[szerkesztés]

Zirci Buli: 1991 óta minden év első júliusi hétvégéjén megrendezésre kerül a család és barátság fesztiválja. A kezdettől ingyenes szabadtéri zenés fesztivál a Bakony szívében húszezernyi látogatót vár az egész országból és külföldről. Pro Urbe díjas, Zirc város kulturális idegenforgalmi rendezvénysorozatának része, és 2001-ben a „Veszprém megye Kiváló Civil Szervezete” címet kapta.^[12]

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született
- Reguly Antal (1819. július 11. – 1858. augusztus 23.) nyelvész, a finnugor népek kutatója;
- Köves János (Zirc, 1882. január 8. – Budapest, 1977. október 21.) állatorvos-doktor, a sertések fertőző betegségei magántanára (1917), egyetemi nyilvános rendkívüli tanár (1937), az állatorvos-tudományok doktora (1952), a járványtan címzetes egyetemi tanára (1963), a Phylaxia Szérumtermelő Rt. alapító igazgatója, vezérigazgatója majd műszaki vezetője (1912-1952). Köves János az oltóanyag-termelésben iskolát teremtett.
- Czeiner Nándor 1850. május 25. – Budapest, 1928. május 21.) szőlészeti szakember;
- Szépligeti Győző (1870-ig Schönbauer ) (1855. augusztus 21. – Budapest, 1915. március 24.) tanár, zoológus, entomológus;
- Bér Júlia (1911. május 8. – 2012. június 10.) festő-grafikus;
- Borenich Péter (1940. május 4. –) rádiós szerkesztő, dramaturg;
- Galambos János (1940. szeptember 1. –) matematikus
- Schranz Lajos (1943. június 11. –) festőművész
- Hebling János (1954–) Széchenyi-díjas és Jedlik Ányos-díjas lézerfizikus, intézetvezető egyetemi tanár;
- Szabó Tamás József (1956. október 30. –) püspök;
- Nagy Zoltán (1957. augusztus 3. –) jogász, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgató-helyettese;
- Baky György (1957. június 18. –) gépésztechnikus, politikus (SZDSZ), Bakonybél korábbi polgármestere (1990–1994);
- Freund Tamás (1959–) Széchenyi-díjas és Bolyai-díjas neurobiológus, tanszékvezető egyetemi tanár, akadémikus;
- Hullan Zsuzsa (1961. szeptember 25. –) színésznő;
- Gámentzy Eduárd (1963. február 19. –) költő;
- Horváth Lajos Ottó (1963. augusztus 16. –) színész;
- Beke Ivett (Yvette) (1976. augusztus 21. –) playmate;
- Vesztergom Andrea (1977. május 16. –) költő;
- Földesi Barnabás (1980. szeptember 4. –) festőművész;
- Fehér Tiborné Turi Mária festőművész.
Itt hunyt el
- I. András magyar király 1060 decemberében
Itt élt
- Újfalussy Márton, a zirci apátság első apátja (†1678)