Eplény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eplény
Szent Bernát-kápolna, Eplény.jpg
Eplény címere
Eplény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállás község
Polgármester Fiskál János (független)[1]
Irányítószám 8413
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség491 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség58,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eplény (Magyarország)
Eplény
Eplény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 12′ 20″, k. h. 17° 55′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 20″, k. h. 17° 55′ 13″
Eplény (Veszprém megye)
Eplény
Eplény
Pozíció Veszprém megye térképén
Eplény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eplény témájú médiaállományokat.

Eplény község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Veszprémtől északra 14 km-re, Zirctől délre 7 km-re a 82-es főút mellett fekszik.

A településen keresztülmegy a 11-es számú Győr–Veszprém-vasútvonal.

Története[szerkesztés]

Pontos információkról nem sokat tudni, de az valószínű, hogy külföldi-hazai telepesek alkottak itt először községet. Első földesura a zirci apát volt. Kápolnáját Szent Bernát tiszteletére szentelték fel, iskoláját Vajda Ödön építtette. Az eplényi mangánércbányát 1929-ben nyitották, magántársaság működtette 1933-ig, ettől kezdve Rimamurányi-Salgótarjáni Rt. tulajdonában volt, 1946-ban pedig államosították és az Ércbányászati Nemzeti Vállalat része lett. A bányát fejlesztették, új függőleges aknát létesítettek, új munkásfürdőt építettek, kompresszorállomást, vízvezeték rendszert hoztak létre. Ezzel az eplényi bányaüzem egy korszerű 30 ezer tonna termelési kapacitású kisüzemmé vált. 1967-ben a Budapesti Ércfeltáró Vállalat működtette a bányát. Abban az évben százhúsz bányász, illetve kisegítő jutott így megélhetéshez. Ezt a termelési szintet tartani tudták 1970-ig, amikor a bányászati körülmények nehezedtek, a műveleteket a mélyebb területen a nyugalmi karsztvíz szintje alatt kellett végezni. A szükségessé váló vízkiemelés miatt a termelési költségek növekedtek, az ércdúsítási kísérletek eredménytelenek voltak. Eleinte még gondot fordítottak a bánya fejlesztésére, később viszont erre már alig törekedtek, mert a mangánérc-készlet kimerülőfélben volt. 1975-ben a bánya bezárása mellett döntöttek, amelyhez a Központi Földtani Hivatal a megmaradt ércvagyon miatt nem járult hozzá, így a bánya tartós szüneteltetése következett be. Az eplényi bánya 43 évig működött, ezen idő alatt 740 ezer tonna ércet termeltek. A bányát 1979-ben zárták be végleg.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Varga István nem ismert 1990–1991 Zirc részeként, a település csak 1992 óta különálló község, a testületben Fiskál János képviselte[3][4]
Fiskál János független 1992 óta Az 1994-es választási eredmények: [5]
Az 1998-as választási eredmények: [6]
A 2002-es választási eredmények: [7]
A 2006-os választási eredmények: [8]
A 2010-es választási eredmények: [9]
A 2014-es választási eredmények: [10]
A 2019-es választási eredmények: [1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 68%-a magyarnak, 1,1% németnek, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek mondta magát (32% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 2,7%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 10,7% (37,9% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Eplény, sípálya légi felvételen

Eplény mellett található Magyarország egyik legmodernebb síterepe, a Sí-aréna, ahol 2009 decembere óta használható az ország első négyüléses sífelvonója. A pálya környezetében és a tanösvényen a Bakony számos védett növénye látható.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Eplény települési választás eredményei (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. 1990 (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  4. Eplény | A településről. epleny.hu. [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  5. Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  10. Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  11. Eplény Helységnévtár

További információk[szerkesztés]