Bakonyszentiván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bakonyszentiván
Bakonyszentiván.jpg
Bakonyszentiván címere
Bakonyszentiván címere
Bakonyszentiván zászlaja
Bakonyszentiván zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállás község
Polgármester Karvas János (független)[1]
Irányítószám 8557
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség232 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség24,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bakonyszentiván (Magyarország)
Bakonyszentiván
Bakonyszentiván
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 25″, k. h. 17° 40′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 25″, k. h. 17° 40′ 17″
Bakonyszentiván (Veszprém megye)
Bakonyszentiván
Bakonyszentiván
Pozíció Veszprém megye térképén
Bakonyszentiván weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonyszentiván témájú médiaállományokat.

Bakonyszentiván (németül: Sankt-Iwan[3]) község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Veszprém megye északi részén fekszik, a Bakonyalja lankái között. A település területén áthalad a Pápa és Kisbér közötti országút, amely ezen a szakaszon 832-es főútként számozódik, de a községnek csak a külterületén halad el. A faluközpontba a 83 119-es számú mellékút vezet, ami a 832-esből ágazik ki, a Béke utca, majd a Zrínyi utca nevet viseli, és a település elhagyva még továbbhalad Bakonyságig.

A település lakott külterületei Hangyálostanya és Szakácsmalom.[4]

Története[szerkesztés]

A település kialakulása – a falu honlapján közzétett információk szerint – a 13. század közepére tehető; nevét a község eszerint Keresztelő Szent Jánosról kapta. Magyarország török hódoltsága idején, a 16. században ez a környék is elnéptelenedett; később a terület az Esterházy család birtokába került, amely német nemzetiségű családokat telepített ide. Az új sváb telepesek évszázadokon át elsősorban mezőgazdaságból és fakitermelésből éltek. A 20. század társadalmi folyamatai nem kedveztek a településnek, ennek tudható be, hogy 1980-ban 200 fővel alacsonyabb volt Bakonyszentiván lélekszáma, mint két évszázaddal korábban, 1785-ben.[5]

A település jelene[szerkesztés]

Bakonyszentivánt jelenleg hozzávetőlegesen 250 állandó lakos lakja, akiknek több mint negyede nyugdíjas, így sokan szorulnak gondozásra is a lakók közül, és számuk emelkedik. Az aktív korú családok zöme három- vagy többgyermekes, de a település koreloszlása elöregedő tendenciát mutat, sok fiatal – munkahely hiányában – elköltözött a faluból. A közüzemi szolgáltatások közül a vezetékes víz- és gázellátás és szervezett szemétszállítás is biztosított, ki van építve emellett a telefon- és kábeltévé-hálózat is. 1997. augusztus 15. óta falugondnoki szolgálat működik, a postai ellátást pedig 2004. május 1. óta mozgópostai szolgáltatás biztosítja.[6] A községben a "nagy" önkormányzat mellett német nemzetiségi önkormányzat is működik, három fős képviselő-testülettel.[7]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Hlatkyné Lőrincz Edit (független)[8]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Boldizsárné Ledó Edit[9]
  • 2014-2016: Ledó Edit (független)[10]
  • 2016-2019: Karvas János (független)[1]
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 95,2%-a magyarnak, 18,7% németnek, 10% cigánynak, 0,5% szerbnek mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,4%, református 1,4%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 3,8% (12,9% nem nyilatkozott).[11]

Látnivalók[szerkesztés]

Római katolikus temploma 1794-ben épült késő barokk stílusban, oltárképe (1801) Schmidt József munkája; a templom ékessége még a kápolnájában látható altöttingi Szűzanya-szobor. Fontos építészeti emlék még az 1873-ban készült Kálvária, melynek építtetője – a kereszten levő monogram szerint – Tülmann Jánosné Radics Magdolna lehetett; érdekessége, hogy nem 14, csak (kápolnával együtt) 7 stációja van. A helyi német nemzetiség építészeti emléke még a főúti leágazásnál látható érdekes kőkép.[12]

Források[szerkesztés]

  1. a b A független Karvas János lett Bakonyszentiván polgármestere (magyar nyelven). ma.hu, 2016. október 3. (Hozzáférés: 2016. október 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013. augusztus 15.)
  4. A Magyar Köztársaság helységnévtára (Hozzáférés: 2010. október 31.)
  5. Bakonyszentiván története a település honlapján
  6. Bakonyszentiván bemutatása a település honlapján
  7. Bakonyszentiván nemzetiségi önkormányzatai a település honlapján
  8. Bakonyszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  9. Bakonyszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  10. Bakonyszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  11. Bakonyszentiván Helységnévtár
  12. Bakonyszentiván látnivalói a település honlapján

További információk[szerkesztés]