Bakonyszentiván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bakonyszentiván
Bakonyszentiván címere
Bakonyszentiván címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Pápai
Jogállás község
Polgármester Boldizsárné Ledó Edit[1]
Irányítószám 8557
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség 224 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 24,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bakonyszentiván (Magyarország)
Bakonyszentiván
Bakonyszentiván
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 25″, k. h. 17° 40′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 25″, k. h. 17° 40′ 17″
Bakonyszentiván (Veszprém megye)
Bakonyszentiván
Bakonyszentiván
Pozíció Veszprém megye térképén
Bakonyszentiván weboldala

Bakonyszentiván (németül: Sankt-Iwan[3]) község Veszprém megyében, a Pápai járásban. A település külterülete Hangyálostanya és Szakácsmalom.[4]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település kialakulása – a falu honlapján közzétett információk szerint – a 13. század közepére tehető; nevét a község eszerint Keresztelő Szent Jánosról kapta. Magyarország török hódoltsága idején, a 16. században ez a környék is elnéptelenedett; később a terület az Esterházy család birtokába került, amely német nemzetiségű családokat telepített ide. Az új sváb telepesek évszázadokon át elsősorban mezőgazdaságból és fakitermelésből éltek. A 20. század társadalmi folyamatai nem kedveztek a településnek, ennek tudható be, hogy 1980-ban 200 fővel alacsonyabb volt Bakonyszentiván lélekszáma, mint két évszázaddal korábban, 1785-ben.[5]

A település jelene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bakonyszentivánt jelenleg hozzávetőlegesen 250 állandó lakos lakja, akiknek több mint negyede nyugdíjas, így sokan szorulnak gondozásra is a lakók közül, és számuk emelkedik. Az aktív korú családok zöme három- vagy többgyermekes, de a település koreloszlása elöregedő tendenciát mutat, sok fiatal – munkahely hiányában – elköltözött a faluból. A közüzemi szolgáltatások közül a vezetékes víz- és gázellátás és szervezett szemétszállítás is biztosított, ki van építve emellett a telefon- és kábeltévé-hálózat is. 1997. augusztus 15. óta falugondnoki szolgálat működik, a postai ellátást pedig 2004. május 1. óta mozgópostai szolgáltatás biztosítja. [6] A községben a "nagy" önkormányzat mellett német nemzetiségi önkormányzat is működik, három fős képviselő-testülettel.[7]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus temploma 1794-ben épült késő barokk stílusban, oltárképe (1801) Schmidt József munkája; a templom ékessége még a kápolnájában látható altöttingi Szűzanya-szobor. Fontos építészeti emlék még az 1873-ban készült Kálvária, melynek építtetője – a kereszten levő monogram szerint – Tülmann Jánosné Radics Magdolna lehetett; érdekessége, hogy nem 14, csak (kápolnával együtt) 7 stációja van. A helyi német nemzetiség építészeti emléke még a főúti leágazásnál látható érdekes kőkép.[8]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]