Ugrás a tartalomhoz

Sóly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sóly
A református templom
A református templom
Sóly címere
Sóly címere		 Sóly zászlaja
Sóly zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállásközség
PolgármesterIspán Krisztina (független)[1]
Irányítószám8193
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség556 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 46″, k. h. 18° 01′ 56″47.129439°N 18.032189°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 46″, k. h. 18° 01′ 56″47.129439°N 18.032189°E
Sóly (Veszprém vármegye)
Sóly
Sóly
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Sóly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sóly témájú médiaállományokat.

Sóly község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban. Területe már az Árpád-kor korai időszakában lakott volt, a 11. századi Sólyhoz köthető az államalapítás körüli évekből származó, kis számban fennmaradt hiteles oklevelek egyike, a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele,[3] amelyet „István Isten kegyelméből a pannóniaiak királya”, azaz az államalapító Szent István király állított ki. Egyes feltevések szerint a környéken történt az az ütközet, amely Géza magyar fejedelem halála után eldöntötte az utódlás kérdését István és Koppány között, a mai településen több emlékmű is utal erre a kapcsolatra.

Fekvése

[szerkesztés]

A Balaton-felvidéknek a Bakony hegységgel találkozó törésvonalában, Veszprém és Várpalota között félúton, a 8-as főúttól déli irányban néhány száz méterre találjuk a szép fekvésű kis települést. A főút ezen a szakaszon Sóly és Hajmáskér határvonalát követi, nagyjából kelet-nyugati irányban, ott torkollik bele dél felől a Balatonfűzfő térségétől idáig vezető, a községen annak főutcájaként végighúzódó 7216-os út.

Története

[szerkesztés]

Betereg vagy más néven Sóly falu a jelenlegi település helyén állt, már feltehetően a magyarok honfoglalása előtt is, vagy rövidesen azután.

1002-ben vagy 1009-ben I. (Szent) István magyar király a veszprémi püspököt, illetve a püspökséget rendelte – természetesen csak egyházi vonatkozásban – Veszprém, Kolon (Zala), Alba (Fejér) és Visegrád királyi várispánságok fölé. Az adományozó okiratot – melynek csak másolata lelhető fel a veszprémi káptalan levéltárában – István király Sólyban adta ki.[4] A keltezés a következőképpen íródott: „Anno ab icarnatione Domini millesimo VIIII”, azaz: „Datálva Sólyban, boldog István protomártír kápolnája mellett. Az Úr megtestesülésének 1009. évében.”[5]

Valószínűsíthető, hogy Sóly település környéke volt a színhelye a magyarság későbbi történelmét alapvetően befolyásoló István-Koppány csatának, vagy valamilyen vonatkozásban érintette azt.

Sóly faluról Fényes Elek 1854-ben készített alaposabb leírást. Könyvében az alábbiakat írta: „Sóly, magyar–német falu Veszprém vármegyében, Palota és Veszprém között, mindeniktől egyforma távolságra, 254 katholikus és 454 református lakos. Ez előtt a katholikusok is mind magyarok voltak, de most köztük több a német. A reformátusok temploma igen régi épület, s hihető, hogy még Szt. István király idejében formáltatott, mert a veszprémi püspökség itt erősíttetett meg, mint azt az oklevél vége mutatja: »Datum in villa nostra Sóly«. Határán keresztül folyik a Séd vize, s ezen van egy hegyoldalban az uradalomnak egy igen mesterséges készületű papirosmalma. Földjei soványak, legelője köves, kopár, rétjei jók, bora nagyon derék, s ha sokáig áll, a somlyóival vetélkedik. Földesura: a zirci cisztercita apátság.”

Szomorú nevezetessége Sólynak, hogy 1880-ban a zirci apátság sólyi szőlőjében észlelték a Balaton-felvidéken először a filoxéra (szőlő-gyökértetű) első felbukkanását, amely rovarkártevőnek inváziószerű terjedése két év alatt elérte a vörösberényi szőlőhegyet, s az 1890-es évek közepére a balatoni térség teljes szőlőkultúráját megsemmisítette.

2018. május 19-én Sólyt és az egész országot egy, a falu külterületén történt gyermekgyilkosság rázta meg.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Gémes György (független)[6]
  • 1994–1998: Tilinger Ferenc (független)[7]
  • 1998–2002: Tilinger Ferenc (független)[8]
  • 2002–2006: Tilinger Ferenc (független)[9]
  • 2006–2010: Juhász Tibor (független)[10]
  • 2010–2014: Bikádi László Károly (független)[11]
  • 2014–2019: Kaptur József (független)[12]
  • 2019–2024: Kaptur József (független)[13]
  • 2024–2025: Ispán Krisztina (független)[14]
  • 2025– : Ispán Krisztina (független)[1]

A településen 2025. július 27-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az előző képviselő-testület május 9-én kimondott feloszlása miatt.[15] A választáson az addigi polgármester is elindult, és bár csekély szavazatkülönbséggel, de meg is tudta tartani pozícióját.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
474
461
460
563
544
547
552
556
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 1,9% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40%, református 24,2%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 16,1% (18% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 85,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,4% románnak, 0,2-0,2% szlováknak, szlovénnek és cigánynak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,6% volt római katolikus, 13,6% református, 1,5% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 14,7% felekezeten kívüli (41,5% nem válaszolt).[16]

Nevezetességek és látnivalók

[szerkesztés]
Református templom
A sólyi templom rajza a látványtérképen
A sólyi papírmalom romjai
  • Református templom: Győzelme után István kápolnát emeltetett Sólyban, a települést pedig – mint királyi birtokot – kiemelte a kialakuló közigazgatási rendből és sajátjaként kezelte. A fogadalmi kápolnát a Kr. u. 1009-ből származó királyi okirat az egyetlen olyan templommá teszi az országban, amely dokumentáltan Szent István személyéhez fűződik. A templomban folytatott ásatás során a padozat alatt középkori csontvázakat találtak 2009-ben.
  • Katolikus templom: 1910-ben a Zirci ciszterci apátság építtette az ún. iskolakápolnát. A templom iskolaként is szolgált 64 éven át.
  • Szent Kard: 1998-ban állították István és Koppány csatájának emlékére, a Sólyi Templomért Alapítvány és a helyi önkormányzat összefogásával; Pintér László fafaragó alkotása István király prágai székesegyházban őrzött kardjának másolata volt. Mindmáig a világ legnagyobb (12 méter magas) fából készült kardja. Az emlékműbe egyszer már belecsapott a villám, majd 2014 júliusában elkorhadva ki is dőlt,[17] jelenleg (2017-es állapot szerint) helyreállításra vár.
  • Papírmalom: A zirci apátság építtette, papírszükségletének kielégítésére. A papírmalomban 1790-től 1851-ig több mint hatvan különböző vízjelű és típusú papírt készítettek. Az épület romjai ma is láthatók.
  • Népi műemlék lakóházak
  • Kálvária
  • Kőhidak a Séd patakon
  • Malmok

Kultúra

[szerkesztés]

Rendezvények

[szerkesztés]
  • Szent Kard Fesztivál:
  • Egyéb rendezvények:

Kiállítások

[szerkesztés]
  • Helytörténeti kiállítás
  • Pajta Galéria
  • Maci kiállítás

Híres szülöttei

[szerkesztés]

Testvértelepülés

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sóly települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2025. július 27. (Hozzáférés: 2025. július 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ Megyetörténet: Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a Veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István és Karlinszky Balázs. Veszprém: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár; Veszprém: Veszprém Megyei Levéltár. 2010. = A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai, ISBN 978-963-7229-20-6 Hozzáférés: 2025. október 31.  
  4. ↑ „A sólyi oklevél kiadásának jubileuma”, Magyar Kurír, Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, 2009. május 22. (Hozzáférés: 2025. október 31.) 
  5. ↑ Cseke, László. Római örökségből magyar megye születik, Visegrád ezer éve – Almanach. Visegrád: Visegrád város önkormányzata (2010). ISBN 978-963-06-9989 1. Hozzáférés ideje: 2025. október 31. 
  6. ↑ Sóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Sóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  8. ↑ Sóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  9. ↑ Sóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  10. ↑ Sóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  11. ↑ Sóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  12. ↑ Sóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  13. ↑ Sóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  14. ↑ Sóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2025. július 29.)
  15. ↑ Itt a vége: feloszlatta magát a képviselő-testület!. veol.hu, 2025. május 9. (Hozzáférés: 2025. június 12.)
  16. ↑ a b Sóly. Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2025. október 31.)
  17. ↑ Kovács Erika: Kidőlt Sóly jelképe, a Guinness-rekorder fakard. veol.hu, 2014. július 17. [2018. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 4.)
  18. ↑ Kántás Károly. Veszprémi Életrajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2025. október 31.)
  19. ↑ Kiss Albin Ferenc. Veszprémi Életrajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2025. október 31.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sóly&oldid=28740212”