Ugrás a tartalomhoz

Drávanagyfalu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drávanagyfalu (Strahoninec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségDrávanagyfalu
Jogállásfalu
Alapítás éve1478
PolgármesterFranjo Bukal
Irányítószám40000
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség2598 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Terület8,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 08″, k. h. 16° 24′ 54″46.368900°N 16.415000°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 08″, k. h. 16° 24′ 54″46.368900°N 16.415000°E
Drávanagyfalu weboldala
Térkép

Drávanagyfalu (horvátul Strahoninec, 1908-ig Nagyfalu, horvátul 1930-ig Nadfalu) község Horvátországban Muraköz megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Csáktornyától délre, közvetlenül a város szomszédságában fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település első említése 1478-ban "Strahoninecz" alakban történt, a csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2] Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, 1546-ban a későbbi szigetvári hős Zrínyi Miklósé lett.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben a csáktornyai uradalommal együtt a Festeticsek vásárolták meg.

Vályi András szerint " STRAHONINECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Urai Gr. Álthán, és a’ helybéli Plebánus, lakosai katolikusok, fekszik Nedeliczhez nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."[3]

A Muraközt érintő első, 1786-os népesség összeírás szerint a faluban 44 ház állt, melyben 56 család élt 384 lakossal. 1828-ban 48 házában 385 római katolikus lakost számláltak. Ebben az összeírásban a falu "Ztrahominec" néven szerepel és először említik a határában Poleva majort is. A major 1868-ban Polevo néven szerepel és csak 1910-ben említik először Szépmajor néven 91 lakossal. A 20. században már a falu neve is Nagyfaluként szerepel. 1910-ben Drávanagyfalunak 788, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1921-ben községközpont lett, melyhez a közeli Tótfalu is hozzátartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, ekkor körjegyzőségi székhely volt.

Közvetlenül a második világháború után új nemzeti kormányt szerveztek. A Strahoninec Nemzeti Felszabadítási Bizottsága 1945 áprilisában jött létre. Csatlakozott a Csáktornya járási Nemzeti Felszabadítási Bizottsághoz (Kotarski NNO Čakovec). A helyi bizottságokban az emberek által választott hatóságok legalacsonyabb szerveit hozták létre. A Strahoninec helyi tanács 1948-ban Strahoninec és Savska Ves falvakból állt. 1953 óta Strahoninec 1386 lakossal rendelkezett, és a Šandorovec és Totovec falvak önkormányzatának központjává vált. 1955-ben a kataszteri önkormányzatok átszervezése következett, és Strahoninec Čakovec önkormányzatához tartozott. A Strahoninec 1971 óta képezi a Strahoninec helyi közösségét. A gyors fejlődést bizonyítja az a tény, hogy 1981-ben Strahoninecnek 2260 lakosa volt, 1991-ben 2580 lakosa, 2001-ben pedig 2815 lakosa volt. Strahoninecet 1997. január 17-én nyilvánították független önkormányzattá, miután elválasztották Csáktornya városáról.

Lakossága

[szerkesztés]

1900-ban 777 lakosából 724 horvát, 44 magyar, és 8 fő német nemzetiségű volt. 1910-ben 788 lakosa volt, közülük 620 horvát, 116 magyar és 2 német anyanyelvű volt.[4] 1941-ben 1212 lakosából 5 ember kivételével mindenki magyar nemzetiségűnek vallotta magát. 1991-ben 2502 lakosából 2475 volt a horvát nemzetiségű. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Drávanagyfalu lakossága 2728 volt. Drávanagyfalu lakosainak 97%-a horvát, 2%-a szlovén nemzetiségű. 2001-ben hárman vallották magyar nemzetiségűnek magukat.

A község népessége

[szerkesztés]
Lakosság változása[5][6][7]
18571869188018901900191019211931194819531961197119811991200120112021
4485896177037777888701.0881.2651.3861.5381.8212.3572.5802.7282.6822.598

A régi Csáktornya községi területéből jött létre. Az 1991-es adat Csáktornya város adatainak egy részét tartalmazza.

A település népessége

[szerkesztés]
Lakosság változása[8][9][10]
18571869188018901900191019211931194819531961197119811991200120112021
4485896177037777888701.0881.2651.3861.5381.8212.3572.5802.7282.6822.598

1991-ben a Savska Ves területének egy részét is ehhez a településhez számították, az 1857-től 1961-ig terjedő adatok ennek egy részét tartalmazták.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt plébániatemploma.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  4. ↑ 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2026. január 19.)
  5. ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  6. ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
  7. ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
  8. ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  9. ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
  10. ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Drávanagyfalu&oldid=28772296”