Cserszegtomaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserszegtomaj
Cserszegtomaj címere
Cserszegtomaj címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Keszthelyi
Kistérség Hévízi
Jogállás község
Polgármester Bartha Gábor[1]
Irányítószám 8372
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség 2792 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 221,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserszegtomaj  (Magyarország)
Cserszegtomaj
Cserszegtomaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 22″, k. h. 17° 13′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 22″, k. h. 17° 13′ 52″
Cserszegtomaj  (Zala megye)
Cserszegtomaj
Cserszegtomaj
Pozíció Zala megye térképén
Cserszegtomaj weboldala

Cserszegtomaj község Zala megyében, a Keszthelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keszthelytől északra a Keszthelyi-hegység délnyugati lábánál helyezkedik el.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település elsősorban Keszthely felől közelíthető meg a Keszthely és Rezi közötti úton. Emellett Hévízről is vezet út a településre, illetve a község határában fut a Keszthelyt Zalaszántóval összekötő fontosabb mellékút is.

Napi közel húsz autóbuszjárat szállítja az utasokat Keszthelyről a településre, majd tovább Rezi felé.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cserszeg település neve a magyar cser és szeg (szeglet) szavak összetételéből származik. Tomaj helységnév eleinte Tolmay, Tolma, Tolmad alakban jelentkezik, így nem tűnik valószínűnek, hogy a valóban ezen a területen is szállásoló Tomaj nemzetség nevéből származik. Nagyobb valószínűsége van az ómagyar Tulma névből való származásnak, mely a török nyelvből származik, jelentése töltelék.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén római és avar kori leletek találhatók, amelyek arra utalnak, hogy ezekben az időkben lakott volt ez a terület, és a mai Keszthely területén lévő központ felügyelete alatt volt.

A település első említése – Tolmaj néven – 1357-ből való, amikor is Keszthellyel együtt írták össze. A 15. században épült meg kápolnája a település keleti részén. 1564-ben török megszállás alá került a település, majd az 1620-as évekre teljesen elnéptelenedett, azonban a község szőlőhegyeit továbbra is művelték a környező települések jobbágyai. A 17. században alakult ki Cserszeg település is, amely Keszthelyhez tartozó önálló – elsősorban szőlőműveléssel foglalkozó – település lehetett. 1674-ben mint prédiumot említik, ahol Pethő uraság szervitorai és libertinusai laknak, és szőlőt művelnek. 1682-ben az újra feléledt Tomaj település elfogadta hegytörvényét, és hegyközséggé vált. A tomaji gazdák többsége valószínűleg nem itt, hanem Keszthelyen lakott.

A 19. század elején kezdett dinamikus fejődésnek indulni a település, amikor is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a környék szőlősei iránt. 1848-ban egyesült a két település, és létrejött Cserszegtomaj, amely 1857-es népszámláláson 1239 fő lakossággal rendelkezett, amely kiemelkedően magas létszámnak számított.

A 20. században – az 1990-es évekig – a település nem mutatott nagy fejlődést, lakossága fogyott, elsősorban a dinamikusan gyarapodó Keszthelyre és Hévízre vándoroltak el az itt lakók. 1926-ban két egy osztálytermes iskolája van (Cserszegen és Tomajon).

Az 1990-es évektől fogva Keszthely és Hévíz telítődése folytán egyre több turista keresi fel a települést, amely ismét dinamikusan fejlődő községe a térségnek. A letelepülők (köztük sok külföldi) száma is rohamosan növekszik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a balatoni települések közül Cserszegtomajon nő a legdinamikusabban az állandó lakosok száma. 2007-ben 27%-kal többen éltek a faluban, mint 2001-ben. Cserszegtomaj azonban még így is kistelepülésnek számít: 2008 elején a lakosok száma 2700 körül volt.[3]

Fontosabb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cserszegtomaji várszínház 2000-ben épült.

A település legérdekesebb látnivalója az egyedülálló Kútbarlang, amit 1930-ban Tóth Lajos kútmester véletlenszerűen fedezett fel, és amely szövevényes hálózattal, valamint különleges formakinccsel rendelkezik. A barlang fokozottan védett természeti kincs.

További látnivalók:

  • Arborétum
  • Okker- és piritbánya
  • Európa tér
  • Templom
  • Szent Anna kápolna
  • Várszínház
  • Margit-kilátó

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cserszegtomaj számos alkotót ihletett meg gyönyörű fekvésének és látnivalóinak köszönhetően.

1992-ben Takács Ferdinánd, egy cserszegtomaji születésű festő, megalapította a Cserszegtomaji Szabad Művészet Alkotótelepet, ami azóta nemzetközi művésztelepként működik. A telepen részt vettek már Magyarországról, Szlovákiából, Szerbiából, Horvátországból, Romániából, Ukrajnából, Ausztriából, Angliából, Argentínából és Japánból érkező festők, grafikusok, szobrászok és fotóművészek - csak hogy néhányat említsünk.

Források, szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Cserszegtomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Népszabadság, 2008. május 24. Boda András cikke

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]