Kistolmács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kistolmács
Tó Büfé, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra igazolópontja
Tó Büfé, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra igazolópontja
Kistolmács címere
Kistolmács címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásLetenyei
Jogállás község
Polgármester Birkás Zoltán (független)[1]
Irányítószám 8868
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség174 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség14,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kistolmács (Magyarország)
Kistolmács
Kistolmács
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 29′ 08″, k. h. 16° 45′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 08″, k. h. 16° 45′ 07″
Kistolmács (Zala megye)
Kistolmács
Kistolmács
Pozíció Zala megye térképén
Kistolmács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistolmács témájú médiaállományokat.

Kistolmács község Zala megyében, a Letenyei járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykanizsától nyugatra, Letenyétől 7 kilométerre északra terül el, a Béci-patak völgyében; minden oldalról erdők határolják. Központján a Letenye-Bázakerettye között húzódó 7540-es út halad végig, közigazgatási területét egy rövid szakaszon a Borsta-Lenti közti 7537-es út is érinti.

Története[szerkesztés]

A községről az 1200-as évekből maradt fenn dokumentum, 1235-től ismeretes, mint Tolmach. 1235-ben a település a Bánffy családé. 1524-ben a helység telkeinek több mint a fele elhagyatott volt.

1664-ben Tolmács magyar falu lett. 1703-ban kettő család, majd 1778-ban már 286 család lakja a települést. A 17. századból fennmaradt néhány műemlékvédelmi jellegű ház, kápolna, szobrok, emlékhelyek és keresztek. A község 1848 előtt úrbéres jelleget öltött, az Esterházyak uralták a település környéki erdőrengeteget. A település neve 1908-tól lett Kistolmács, amely ekkor már a letenyei járáshoz tartozott.

A községben 1912-ben épült a Római Katolikus Elemi Népiskola. A tanítás 1916-ban kezdődött meg egy tanítóval. Ekkor a község lakosságának lélekszáma 392 fő volt, de az 1949-es népszámláláskor elérte a 497 főt is. A lakosság a század elejétől földműveléssel, állattenyésztéssel, szőlő-, gyümölcstelepítéssel és termesztéssel foglalkozott. Uradalmi summás munkával, téli időben ölfavágással keresték a kenyerüket a családok, akik szegényesen éltek. Az 1940-es évek elején a lakosság egy része a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) bázakerettyei üzemnél helyezkedett el, ahol akkor már jó kereseti lehetőség volt és abban az időben már Zalában több olajmezőt is feltártak.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, az I. és II. világháborúban összesen 18 kistolmácsi lakos vesztette életét. Emlékükre 1992-ben a faluban emlékművet avattak.

Kistolmács községben 1938-ban épült fel a Kisboldogasszony-kápolna amely a 19. század elején előbb a bánokszentgyörgyi plébániához, majd később a borsfai, bázakerettyei, végül a letenyei plébániához tartozott.

A község határában az 1980-as évek közepén olaj- és szénhidrogén-kutatás következtében egy geológiai robbantás által nagy intenzitású forrásvíz tört a felszínre, melynek hozama eléri a 260 liter/perc mennyiséget. E lehetőséget kihasználva a Zalaerdő Zrt. tervezése alapján, a letenyei Nagyközségi Tanáccsal és a gazdasági egységekkel együtt, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság koordinálásával megépült a 11 hektáros jóléti víztározó, melyet 1989. május 28-án adtak át a településnek üzemeltetésre.

1993-ban megépült a község egészséges ivóvíz-rendszere, 1994-ben kiépült a kábel-tv hálózat, először mindössze 11 csatornával, majd 2005-ben a tv-csatornák száma növekedett. 1995-ben 34 igénylővel kiépült a település telefon hálózata, jelenleg több, minz 40 lakás rendelkezik vezetékes telefon hálózattal.

1995-96-os évben elkészült kettő gépkocsiparkoló, melyek 120 személyautó befogadására alkalmasak. 1998-ban kialakításra került a strand mellett lévő épületben a vizes blokk, az illemhelyiségek, valamint a zuhanyzók.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium itt tartja az évenként sorra kerülő nomád táborát.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Marton Miklós (független)[3]
  • 1994–1998: Marton Miklós (független)[4]
  • 1998–2002: Marton Miklós (független)[5]
  • 2003–2006: Marton Miklós (független)[6]
  • 2006–2010: Tóth Károly (független)[7]
  • 2010–2014: Birkás Zoltán (független)[8]
  • 2014–2019: Birkás Zoltán (független)[9]
  • 2019-től: Birkás Zoltán (független)[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 149 szavazásra jogosult lakos közül 130 fő járult az urnákhoz, ketten érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényes szavazatokból pedig egyaránt 62-62 esett a három, független jelölt közül kettőre, Marton Miklós addigi polgármesterre és egyik kihívójára, Birkás Zoltánra.[10] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást kicsit magasabb választói aktivitás mellett tartották meg, 2003. május 11-én; ezen Marton Miklós közel 69 %-os eredményt ért el kihívójával szemben.[6]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 72%, cigány 25,67%, német 2,25%. A lakosok 86,8%-a római katolikusnak vallotta magát (12,6% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Csömödéri Állami Erdei Vasút
  • Kistolmácsi-tó, melyet 1989-ben alakítottak ki 11 hektáron: szabadstrand, horgászási lehetőség.
  • Kozár-forrás
  • Szőlőhegyi kilátó
  • Kisboldogasszony-kápolna (1938-ban épült), mellette egy 1734-es évszámmal ellátott Szent Család-szobor[12]
  • Szent Donát-szobor a szőlőhegyen (1784-es évszámmal)[12]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kistolmács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kistolmács települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kistolmács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  5. Kistolmács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  6. a b Kistolmács települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. május 11. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  7. Kistolmács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  8. Kistolmács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  9. Kistolmács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  10. Kistolmács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  11. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  12. a b Kistolmács vízi világa - gyönyörű panoráma a kilátóból. ZAOL, 2016. május 6. (Hozzáférés: 2022. június 22.)

Források[szerkesztés]