Kistolmács

	Kistolmács
	; Kistolmács címere
	; Kistolmács címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Járás	Letenyei
Jogállás	község
Polgármester	Birkás Zoltán (független)
Irányítószám	8868
Körzethívószám	93
	Népesség
Teljes népesség	174 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	14,43 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	12,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kistolmács Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 29′ 08″, k. h. 16° 45′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 08″, k. h. 16° 45′ 07″
	Kistolmács Pozíció Zala megye térképén
	Kistolmács weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kistolmács témájú médiaállományokat.

Kistolmács (horvátul: Tulmač^[3]) község Zala megyében, a Letenyei járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykanizsától nyugatra, Letenyétől 7 kilométerre északra terül el, a Béci-patak völgyében; minden oldalról erdők határolják. Központján a Letenye-Bázakerettye között húzódó 7540-es út halad végig, közigazgatási területét egy rövid szakaszon a Borsta-Lenti közti 7537-es út is érinti.

Története[szerkesztés]

A községről az 1200-as évekből maradt fenn dokumentum, 1235-től ismeretes, mint Tolmach. 1235-ben a település a Bánffy családé. 1524-ben a helység telkeinek több mint a fele elhagyatott volt.

1664-ben Tolmács magyar falu lett. 1703-ban kettő család, majd 1778-ban már 286 család lakja a települést. A 17. századból fennmaradt néhány műemlékvédelmi jellegű ház, kápolna, szobrok, emlékhelyek és keresztek. A község 1848 előtt úrbéres jelleget öltött, az Esterházyak uralták a település környéki erdőrengeteget. A település neve 1908-tól lett Kistolmács, amely ekkor már a letenyei járáshoz tartozott.

A községben 1912-ben épült a Római Katolikus Elemi Népiskola. A tanítás 1916-ban kezdődött meg egy tanítóval. Ekkor a község lakosságának lélekszáma 392 fő volt, de az 1949-es népszámláláskor elérte a 497 főt is. A lakosság a század elejétől földműveléssel, állattenyésztéssel, szőlő-, gyümölcstelepítéssel és termesztéssel foglalkozott. Uradalmi summás munkával, téli időben ölfavágással keresték a kenyerüket a családok, akik szegényesen éltek. Az 1940-es évek elején a lakosság egy része a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) bázakerettyei üzemnél helyezkedett el, ahol akkor már jó kereseti lehetőség volt és abban az időben már Zalában több olajmezőt is feltártak.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, az I. és II. világháborúban összesen 18 kistolmácsi lakos vesztette életét. Emlékükre 1992-ben a faluban emlékművet avattak.

Kistolmács községben 1938-ban épült fel a Kisboldogasszony-kápolna amely a 19. század elején előbb a bánokszentgyörgyi plébániához, majd később a borsfai, bázakerettyei, végül a letenyei plébániához tartozott.

A község határában az 1980-as évek közepén olaj- és szénhidrogén-kutatás következtében egy geológiai robbantás által nagy intenzitású forrásvíz tört a felszínre, melynek hozama eléri a 260 liter/perc mennyiséget. E lehetőséget kihasználva a Zalaerdő Zrt. tervezése alapján, a letenyei Nagyközségi Tanáccsal és a gazdasági egységekkel együtt, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság koordinálásával megépült a 11 hektáros jóléti víztározó, melyet 1989. május 28-án adtak át a településnek üzemeltetésre.

1993-ban megépült a község egészséges ivóvíz-rendszere, 1994-ben kiépült a kábel-tv hálózat, először mindössze 11 csatornával, majd 2005-ben a tv-csatornák száma növekedett. 1995-ben 34 igénylővel kiépült a település telefon hálózata, jelenleg több, minz 40 lakás rendelkezik vezetékes telefon hálózattal.

1995-96-os évben elkészült kettő gépkocsiparkoló, melyek 120 személyautó befogadására alkalmasak. 1998-ban kialakításra került a strand mellett lévő épületben a vizes blokk, az illemhelyiségek, valamint a zuhanyzók.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium itt tartja az évenként sorra kerülő nomád táborát.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994:
1994–1998: Marton Miklós (független)^[4]
1998–2002:
2002–2006:
2006–2010:
2010–2014: Birkás Zoltán (független)^[1]
2014–2019:
2019-től:

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 72%, cigány 25,67%, német 2,25%. A lakosok 86,8%-a római katolikusnak vallotta magát (12,6% nem nyilatkozott).^[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Csömödéri Állami Erdei Vasút
Kistolmácsi-tó, szabadstranddal, horgászási lehetőséggel

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Kistolmács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
↑ Kistolmács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal