Döbröce
| Döbröce | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Járás | Zalaszentgróti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Klujber József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8357 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 66 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 27,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Döbröce
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 56′ 12″, k. h. 17° 11′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 12″, k. h. 17° 11′ 23″ | |||
Döbröce
Pozíció Zala megye térképén
| |||
| Döbröce weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Döbröce témájú médiaállományokat. | |||
Döbröce Zalaszentgrót és Sümeg között, Zala megye északkeleti részén, a Zalaszentgróti járásban elhelyezkedő község. Polgármesteri hivatala Kisgörbőn székel.
Tartalomjegyzék
Közlekedés[szerkesztés]
Döbröce a Kisgörbő és Sümeg (a 7331-es és 7327-es utak) között húzódó, kis forgalmú, 7333-as számú mellékút mellett fekszik; közúti közlekedéssel mindkét irányból csak ezen az úton érhető el.
Autóbusz-közlekedés is viszonylag ritka, Zalaszentgrótról és Sümegről érkeznek ide elővárosi autóbuszok.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét a horvát drbra (völgy, szakadék) jelentésű szóból kapta.
Története[szerkesztés]
Az első emlék a település létezésére IV. László idejéből valók. Újabb említése 1416-ból mint Enyere település szomszédja való. A 16. század második felében a töröktől menekülő lakosság elhagyta a települést. Az amúgy is kis lakosságú település teljesen elnéptelenedett, 1613-ban is csak egyetlen negyedtelkes lakott portáját írták össze.
Az 1740-es évek után kezd lassan benépesedni. A lakossága magyar mellett szláv és német volt. A szlávok hamar asszimilálódtak, így hamarosan a magyar nyelv lett domináns a településen. Az ekkori falu csak a mezőgazdaságból élt. Az itt élők étrendjét elsősorban a búza, rozs, kukorica határozta meg (később alma is). Más növényi táplálékot alig, húst is ritkán, elsősorban marhát és sertést ettek.
A település a továbbiakban se mutatott komoly fejlődést. Egyházilag 1749-től Kisgörbőhöz, közigazgatásilag 1888-ig Óhídhoz, majd 1907-ig Mihályfához tartozott. 1922-től Kisgörbő jegyzősége alá került.
Az 1960-as évek hozták az első komolyabb változásokat a falu életében. Villany épült ki a községben, a régi zsúptetős házak helyett új kőházak készültek. Mindamellett a 20. század második felében elsősorban az elvándorlás jellemezte a falut, amely a mai napig nem állt meg.
Az 1950-es megyerendezés során Veszprém megyéhez csatolták és 1978. december 31-én tért vissza Zala megyéhez.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994:
- 1994–1998: Fenyvesi Imre (független)[3]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Klujber József (független)[1]
- 2014–2019:
- 2019-től:
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,9%. A lakosok 80%-a római katolikusnak vallotta magát (18% nem nyilatkozott).[4]
Látnivalók[szerkesztés]
- Krisztus Király-iskolakápolna (1932 és 1936 között épült)[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Döbröce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Döbröce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Krisztus Király iskolakápolna
.svg)
