Döbröce

	Döbröce
	; Döbröce címere
	; Döbröce címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Járás	Zalaszentgróti
Jogállás	község
Polgármester	Klujber József
Irányítószám	8357
Körzethívószám	83
	Népesség
Teljes népesség	66 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	25,19 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	2,70 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Döbröce Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 56′ 12″, k. h. 17° 11′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 12″, k. h. 17° 11′ 23″
	Döbröce Pozíció Zala megye térképén
	Döbröce weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Döbröce témájú médiaállományokat.

Döbröce Zalaszentgrót és Sümeg között, Zala megye északkeleti részén, a Zalaszentgróti járásban elhelyezkedő község. Polgármesteri hivatala Kisgörbőn székel.

Közlekedés[szerkesztés]

Döbröce a Zalaszentgrótot Sümeggel összekötő kis forgalmú mellékút mellett fekszik.

Autóbusz közlekedés is viszonylag ritka, Zalaszentgrótról és Sümegről érkeznek ide elővárosi autóbuszok.

Település nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a horvát drbra (völgy, szakadék) jelentésű szóból kapta.

Története[szerkesztés]

Az első emlék a település létezésére IV. László idejéből valók. Újabb említése 1416-ból mint Enyere település szomszédja való. A 16. század második felében a töröktől menekülő lakosság elhagyta a települést. Az amúgy is kis lakosságú település teljesen elnéptelenedett, 1613-ban is csak egyetlen negyedtelkes lakott portáját írták össze.

Az 1740-es évek után kezd lassan benépesedni. A lakossága magyar mellett szláv és német volt. A szlávok hamar asszimilálódtak, így hamarosan a magyar nyelv lett domináns a településen. Az ekkori falu csak a mezőgazdaságból élt. Az itt élők étrendjét elsősorban a búza, rozs, kukorica határozta meg (később alma is). Más növényi táplálékot alig, húst is ritkán, elsősorban marhát és sertést ettek.

A település a továbbiakban se mutatott komoly fejlődést. Egyházilag 1749-től Kisgörbőhöz, közigazgatásilag 1888-ig Óhídhoz, majd 1907-ig Mihályfához tartozott. 1922-től Kisgörbő jegyzősége alá került.

Az 1960-as évek hozták az első komolyabb változásokat a falu életében. Villany épült ki a községben, a régi zsúptetős házak helyett új kőházak készültek. Mindamellett a 20. század második felében elsősorban az elvándorlás jellemezte a falut, amely a mai napig nem állt meg.

Az 1950-es megyerendezés során Veszprém megyéhez csatolták és 1978. december 31-én tért vissza Zala megyéhez.