Belezna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Belezna
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Belezna címere
Belezna címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállás község
Polgármester Jancsecz Lajos[1]
Irányítószám 8855
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 733 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Belezna (Magyarország)
Belezna
Belezna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 20′ 03″, k. h. 16° 56′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 03″, k. h. 16° 56′ 22″
Belezna (Zala megye)
Belezna
Belezna
Pozíció Zala megye térképén
Belezna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Belezna témájú médiaállományokat.

Belezna (horvátul Belezna[3]) község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. A településen polgárőrség működik.[4]

Fekvése[szerkesztés]

A megye délkeleti sarkában, a horvát határ közelében helyezkedik el. Belezna határa nyugatról a Principális-csatorna, majd a Mura, amely 1 kilométerrel lejjebb a Drávába folyik. Belezna határában folyik a Visszafolyó-patak a Principális-csatornába, annak torkolatában.

A település ettől mintegy 6 km-re keletre fekszik, alapvetően észak-déli elrendeződésű. A községtől 2 km-re keletre Surd település található.

Közlekedés[szerkesztés]

Vasút[szerkesztés]

A Mura folyó mellett halad a Székesfehérvár–Gyékényes vasúti fővonal, melynek egyik megállója a település határában, a központtól mintegy 5 kilométerre található. Nagykanizsa, Gyékényes, Barcs, Pécs és Kaposvár érhető el a településről közvetlenül, elsősorban elővárosi vonatokkal.

Közút[szerkesztés]

A település kelet felől közelíthető meg közúton, egy a Nagykanizsa és Zákány között futó mellékútról nyíló bekötőúton, amely a településtől délre (Surdtól mintegy két kilométer távolságban) csatlakozik a rangosabb úthoz. Ez az elrendezés azt is jelenti, hogy Nagykanizsa felől igen nehézkesen, csak kerülővel elérhető a település, ezért még mindig használatban van (elsősorban az útviszonyoknak megfelelő járművekkel) egy a településre északról érkező földút, amely a jankapusztai bekötőútról indul.

A településen viszonylag sűrű autóbusz közlekedés van. A Nagykanizsa és Gyékényes között járó buszok érintik a települést.

Hajó[szerkesztés]

A település határában, a Mura folyón ideiglenesen működik az 1994-ben felújított Zrínyi Miklós-komp, amely Beleznát a horvátországi Alsódomboruval köti össze.

Története[szerkesztés]

Belezna első említése az 1332–37. pápai tizedjegyzékben fordul elő, mint a segesdi kerület egyik plébániája. A 14. században a Beleznay család birtokolta, ám a 15. századtól más földesurak is feltűntek, pl a Dersfyy család. A tizedjegyzék szerint, temploma és plébániája volt, amely 1560 körül pusztulhatott el.

A 17. században a törökök megszállták, ám komolyabb pusztításokat nem végeztek, mindvégig lakott hely maradt, azonban 1715-ben csak hat háztartása volt. A Beleznay család utódai igyekeztek újra jogot formálni a birtokra, aminek több más tulajdonosa is akadt pl.: Mlinarics Miklós, Festetics Kristóf.

A 19. századelején gróf Festetics László majd a Horváth és a Rüffly család birtokába került a község. A Bezerédj és a Rüffly család is kúriát épített 1860-ban. Belezna fejlődése a kiegyezés után lassú fejlődésnek indult. 1899-ben gróf Zichy Ödön építtette a római katolikus templomot. Az idők során a községhez tartoztak még: Asszonyváriszőlő, Nagydombi-szőlő, Jankapuszta, Sándorpuszta, az utóbbi kettő valószínűleg Zichy Ödön gyermekeiről kapta nevét.

A két világháború között leventeegylet és hitelintézet is működött a községben.[5]

Jankapuszta[szerkesztés]

Jankapusztán a magyar kormány 1931-ben engedélyezte, hogy az usztasák (horvát fasiszta szervezet) tábort létesítsenek. Németországon és Olaszországon kívül ezen a Gustav Perčec által bérelt 242 kataszteri holdon volt a szervezet egyik kiképzőtábora. A kiképzést a Kárpátaljai hadművelet előkészítésében is résztvevő Papp-csoport végezte a külvilágtól elzárt táborban. Létszámuk kb. 50 fő volt. Az 1934. október 9-én Marseille-ben I. Sándor jugoszláv király és Louis Barthou francia külügyminiszter meggyilkolásában részt vevők közül többen ide menekültek. Az esetnek súlyos következményei lettek: Jugoszlávia ultimátumot adott, hogy Magyaroszrág adja ki a név szerint említett horvát emigránsokat, különben a határnál állomásoztatott katonák behatolnak magyar területre. Gömbös Gyula miniszterelnök november 6–7-én tárgyalt Mussolinivel, ahol a merénylet ügye is szóba került, és ezután egy titkos akcióban repülőgépekkel kimenekítették az érintetteket Olaszországba. Eközben diplomáciailag minden vádat visszautasítottak, és tagadták a tábor létét is, formálisan még elfogatóparancsot is kiadtak a megnevezettek ellen.[5][6][7]

Gazdaság[szerkesztés]

2008-ban itt épül az első magyarországi pelletgyár, 500 M forintos beruházással. Évi 10000 tonna granulátumot gyártanak a környékbeli fűrészüzemek és energiaültetvények beszállításaiból. A termelés 80%-a exportra készül.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,7%, cigány 2,08%, horvát 1,08%, német 0,56%. A lakosok 77-a% római katolikusnak, 2% evangélikusnak, 1,07% reformátusnak, 3,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,06% nem nyilatkozott).[8]

Nevezetessége[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  5. a b Belezna története
  6. Merénylet Marseille-ben II. (Napi történelmi forrás blog, 2016. január 14.)
  7. Gaáli Zoltán repülőszázados visszaemlékezése
  8. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]