Kisgörbő
| Kisgörbő | |
 | |
| Borromei Szent Károly római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Járás | Zalaszentgróti |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szabó Ferenc[1] |
| Irányítószám | 8356 |
| Körzethívószám | 83 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 158 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 23,82 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,59 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisgörbő
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 56′ 11″, k. h. 17° 09′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 11″, k. h. 17° 09′ 27″ | |
Kisgörbő
Pozíció Zala megye térképén
| |
| Kisgörbő weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgörbő témájú médiaállományokat. | |
Kisgörbő Község Zala megyében, a Zalaszentgróti járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Zala megye északkeleti részén, Zalaszentgrót és Sümeg között.
Közlekedés[szerkesztés]
A település két fontosabb mellékút: a Zalaszentgrót–Sümeg és a Keszthely–Vindornyaszőlős–Szalapa–Jánosháza út kereszteződésében fekszik. A település autóbuszközlekedése elsősorban átmenő forgalma miatt jelentős. Keszthely, Sümeg és Zalaszentgrót felől jól megközelíthető.
Története[szerkesztés]
A falu első említése 1274-ből való Vindornyaszőlős határtelepüléseként. Földje mindig is rosszul termett, ezért komolyabb település sokáig nem alakult ki. A 16. században kifejezetten szegény faluként említették a községet. 1635-ben már mint puszta szerepelt a feljegyzésekben. Később újra megindult az élet a faluban, de továbbra is szegény jobbágyi és zselléri település maradt. A helyzet javulása csak a 18. századra tehető, amikor is anyaegyház jött itt létre (1749), és a térségben vezető szerephez jutott.
A település lakossága még az 1930-as években, amikor a falu képe elkezdett átalakulni, is kizárólag a mezőgazdaságból élt. 1950-től van autóbusz összeköttetése Sümeggel, azóta megnőtt az iparban és szolgáltatásban dolgozó, a környező városokba ingázók száma is.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 76,5%, cigány 17,65%, német 5,3%. A lakosok 67,6%-a római katolikusnak, 9,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (20,9% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kisgörbő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
.svg)
