Nagybakónak
Nagybakónak | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kovács Tamás (független)[1] | ||
Irányítószám | 8821 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 374 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 21,46 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17,94 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 33′ 11″, k. h. 17° 02′ 36″46.553056°N 17.043333°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 11″, k. h. 17° 02′ 36″46.553056°N 17.043333°E | |||
Nagybakónak weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybakónak témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagybakónak község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Fekvése
[szerkesztés]A község Nagykanizsától északkeletre fekszik. Zsáktelepülés, közúton csak a közel 7 kilométer hosszú 75 128-as számú mellékúton érhető el, amely Nagyrécsénél ágazik ki a Zalakomár-Nagykanizsa közti 7511-es útból.
Van egy erdőterület a határában, amelynél 7 község határa találkozik: Nagybakónak, Újudvar, Gelsesziget, Gelse, Orosztony, Kerecseny, Zalaújlak. Ezért ezt a területet "Héthatárnak" nevezik. Északról Gelse, Orosztony, keletről Zalaújlak, Csapi, délről Nagykanizsa, Nagyrécse, nyugatról pedig Újudvar és Gelsesziget határolja.
Dombok között, a domboldalakon és a völgyben épült, ezért látszik rendezetlennek, mert az utcáknak is követniük kell a domborzati viszonyokat. A község helyén korábban nagy tölgyes és bükkös erdők voltak. A két falurészt mocsár választotta el, amelyet a múlt század második felében, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után csapoltak le. A levezető árok neve Bakónak patakja, másutt Bakónaki-patak, amely összegyűjti a környék vizeit, és Légrádnál ömlik a Murába.[3]
Története
[szerkesztés]A néphiedelem szerint a falu nevének eredete Könyves Kálmán uralkodásához fűződik. A történet szerint egykor Bakónak és Zalaújlak között akkora patak folyt, hogy Bakó molnár malmot építhetett rá. Egy alkalommal az uralkodó ezen a vidéken utazott át Dalmácia felé, amikor a királyi hintó kereke eltörött, éppen a malom előtt. A molnár nemcsak megjavította a kereket, hanem vendégül látta a királyt és kíséretét is, akiket Bakóné finom ebéddel kínált. A kerék elkészülte és felszerelése után az uralkodó hálája jeléül kinyújtotta karját, körülmutatott és azt mondta: „Ezt az egész területet pedig adjuk Bakónak munkájáért és a szíves vendéglátásért.” A határrészt a helyiek a mai napig Bakómonának nevezik.[4]
A mai elnevezés Nagybakónak, az eltűnt Puszta néven ismert falu vagy puszta - ma már csak egy dűlő neve - helyén épült Száka és Bakónak egyesülése után, a 19. század közepe óta használt településnév.
A falu elnevezései a különböző korokban a Megyei Levéltár feljegyzései alapján
- II. András uralkodása idején:
- 1203. Baconuk
- 1226. Bachonuc
- IV. Béla uralkodása idején:
- 1259. Bakonuk
- 1270. Bakolnuk
- Károly Róbert uralkodása idején:
- 1320. Bakonuk
- 1322. Keth Bakonuk
- 1326. Bakolnak-Bakonuk
- 1339. Duas villas Bakonuk
- 1340. Bacolnuk-Bakolnuk
- Nagy Lajos uralkodása idején:
- 1363. Egyházas Bakonuk
- 1366. Bakonuk super et inf.
- 1372. Egyházasbakonok
- 1373. Bakolnok
- 1381. Alsou Bakonuk-Felseubakonuk
- Mária és Zsigmond idején:
- 1382. Bakonuk
- 1387. Bakonok
- 1389. Bakonok
- 1401. Kysbakonok
- 1405. utraque Bakolnok
- 1409. Bakolnuk
- 1428. Nagybakonok
- Mátyás uralkodása idején:
- 1483. Nagbakonok
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Hegedűs István (független)[6]
- 1994–1998: Hegedűs István (független)[7]
- 1998–2002: Hegedűs István (független)[8]
- 2002–2006: Hegedűs István (független)[9]
- 2006–2010: Molnár Józsefné (független)[10]
- 2010–2014: Molnár Józsefné (független)[11]
- 2014–2019: Molnár Józsefné (független)[12]
- 2019–2024: Kovács Tamás (független)[13]
- 2024– : Kovács Tamás (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 408 | 397 | 392 | 369 | 347 | 361 | 374 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,8%, cigány 6,3%, német 0,8%. A lakosok 61,8%-a római katolikusnak, 2,5% reformátusnak, 8,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (27% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 86,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% németnek, 2,6% cigánynak, 0,3% szlovénnek, 0,3% románnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,3% volt római katolikus, 3,5% református, 0,3% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 8,4% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]Képgaléria
[szerkesztés]-
A Kőszikla-szurdok
-
Nagybakónak
-
A téli Nagybakónak
-
A község látképe délről
-
Nagybakónaki utcakép
-
Árpád forráshoz vezető út
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Papp Valéria Sarolta nyug. mat. -fiz. tanárnő: Emlékek szülőfalumról. (Nagybakónak, 1997)
- ↑ Településtörténet. Nagybakónak honlapja. [2013. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 18.)
- ↑ Papp Valéria Sarolta: Emlékek szülőfalumról (Nagybakónak, 1997.)
- ↑ Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Nagybakónak Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]Ebben a közösségben bemutatjuk Nagybakónak községünk kulturális életét: színjátszás, állandó helytörténeti kiállítás, kézműves bemutató, zene, kulturális programok.
Szákai Színjátszók előadásai.: népszínművek, táncoselőadások, rövid jelenetek.